Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)
XI. fejezet. Víziutak, kikötők
3. táblázat Év Gőzös Motor önjáró Uszály összesen fel le fel 1 le fel le fel le fel ! 1* kilóméter 1938 460 464__ ___ 446 535 906 999 1939 160 160 — — 460 460 260 280 880 900 1940 20 20 104 104 120 120 180 173 424 417 oldalon hasonló jellegű, egybehangolt munkák nem voltak, a mederelfajulás megakadályozására nem voltak alkalmasak. A szabályozatlan szakaszokon ez okból bekövetkezett medervándorlások a folyó hajózhatóságát is erősen lecsökkentették. A forgalom hiánya miatt jelenleg a hajóút osztályozása, a mértékadó hajóméretek, a víziút méretei, mértékadó vízszintek megállapítva nincsenek, s kitűző szolgálat sincsen. A meder állapotára vonatkozólag az országhatár Barcs közötti egész szakaszon, csupán az 1931. évi medermérés nyújt felvilágosítást. A 68—76 km közötti rövidebb szakaszra az 1958. évi, a 80—90 km közötti szakaszra az 1943. évi meder-adatok állanak rendelkezésre. Az 1931. évi felvétel alapján a meder állapotát a következő adatokkal jellemezhetjük: Gázlómélységek a szabályozási vízszintként javasolt +120 cm barcsi vízállásnál az 1931. évi kis- vízszinfixirozás adataiból átszámítva 150 cm-en alul: Barcs 152 fkm 140 cm 150,5 fkm 130 cm Drávagárdony— Dr. tamási 149—140 fkm 10 helyen 70—120 cm Felső&zentmárton— Zalíáta 126—109,5 fkm 10 helyen 120—140 cm Kemse 103 fkm 140 cm Piskó 101,3 fkm 120 cm Kisszentmárton 92,8 fkm 120 cm Szaporca— Dr. palkonya 85,5—79,5 fkm 6 helyen 70—120 cm Drávaszaboles 73,5 fkm 120 cm 70 cm-es vízmélység a folyószakaszon 6 helyen fordult elő. Csúcsgázlónak tekinthetjük ma is a drávatamási, szaporcai, tésenfai és drávapalko- nyait. A gázlómélységekre vonatkozólag, újabb mérési adatok hiányában, pontos képet adni nem tudunk, a mederelfajulás fokozódása miatt a hajózási viszonyok csak rosszabbodhattak. Általában azt mandhatjuk, hogy a barcsi +250 cm-es vízállásnál áll rendelkezésre 200 cm mély hajóút a gázlókban, az említett csúcsgázlók kivételével. E vízállás az V—VII. hónapokban a zöldár levonulása idején kb. 50 napon áll rendelkezésre. A +170 cm barcsi vízállásnál 150 cm gázlómélységek fordulnak elő, a csúcsgázlóknál azonban már csak 100 cm a mélység. E vízállás megfelel kb. a középvíz magasságának és IV—VIII. hónapokban 142 napon át fordult elő. A már szabályozott szakaszokon a középvízállásnál a gázlómélységek 270—320 cm-esek, a +120 cm-es barcsi vízállásnál 240—300 cm. A rossz gázlók kivétel nélkül a szabályozatlan szakaszokon fordulnak elő. Hajóút szélessége és kanyarulatok a szabályozatlan szakaszokon ugyancsak kedvezőtlenek, éles törések és hirtelen irányváltozások jellemzik. A sodorvonalban gyakran 200—300 m sugarú ívek is előfordulnak, ahol a hajóút szélessége rövid szakaszokon 25—35 m-re szűkül össze. A szabályozott szakaszokon a kanyarulatok görbületi sugara 500—3000 m között van, általában 800—1000 m. A mélységek a teljes mederszélességben kedvezőek, a hajóút szélessége minimálisan 60—75 m. Jég jár ás a barcsi vízmérce szelvényében szélső esetben november 24— március 18-ig fordult elő, álló jég legkorábban december 14-én jelentkezett, legkésőbben március 18-án indult meg. A jégzajlás valószínűsége 41%, a beállás valószínűsége 20%. 20% valószínűségű, 5 évenkénti gyakoriságú a zajlás december 29—február 27-e között, vagyis 60 napig, a beállás január 7—február 3-a között, tartóssága 17 nap. Vízsebesség a közepes vízállásoknál 0,8—1,00 m/s, nagyvizeknél 1,30 m/s. Hajózási akadályokat a már említett határ nehézségek mellett elsősorban a csúcsgázlók és a rendkívül kedvezőtlen irányviszonyok okoznak, de csak a szabályozatlan szakaszokon. A Zaláta vasúti hídnál erősen veszélyezteti a hajózás biztonságát, hogy a sodorvonal éles szögben vág neki a hídpillémek, emiatt a hajózási nyílásban való áthaladás nehézkes. Meder elf ájulások a drávasza- bolcsi és barcsi hídnál is idézhetnek elő hasonló zavarokat. További akadályát képezik a hajózásnak a világháborúból a mederben maradt hídroncsok, melyek csak a magyar oldali nyílásban vannak még bent, de a sodorvonal hirtelen irány- változását, s mederelfajulást okoznak. Váratlan s veszélyes hajózási akadályt képeznek a mederben lévő tuskók is. Az állandóan változó meder és a kitűzés teljes hiánya miatt hajózás csak a folyót jól ismerő vezető segítségével lehetséges. Hidak magassága a +120 cm-es barcsi vízállás felett 12,50—11,30 m, a szükséges 5,50 m szabad magasásg rendelkezésre áll még a legnagyobb vizeknél is. Kivételt csak a drávaszabolcsi híd ké279
