Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)
X. fejezet. Vízerőhasznosítás
2. A VlZERÖHASZNOSlTÄS FEJLESZTÉSE 2.1 A tervezés alapjai 2.11 A TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK, ADATGYŰJTÉSEK, FELTÁRÁSOK ÉS TERVEZÉSI MUNKÁK ISMERTETÉSE lex vízhasznosításának kérdése. A kérdés megoldásában jelentős szerepe lesz az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak, a Nehézipari Minisztérium Villamosenergiaipari Igazgatóságának, valamint az illetékes megyei és járási műszaki szerveknek. A Déldunántúli Vízgazdálkodási Területen a vízerőműhasznosítás fejlesztése érdekében tanulmányszintű tervezést és kutatást csak a Drávára végeztek. Ezekben a tanulmánytervekben kiszámították az elméleti vizerőkészlet nagyságát, megtörtént a vízlépcsők kiosztása és megállapították hol lehet oldalcsatornás vízerőművet kiépíteni. 2.2 A vízerőhasznosítás keretterve Az ismertetést alábbi bontásban adjuk meg: 2.21 A KÖZEPES ÉS KISESÉSÜ VÍZERŐMŰVEK KERETTERVE 2.12 A TERVEZÉSNÉL KÖVETETT FEJLESZTÉSI ALAPELVEK A terület vízerejét a lehetőségek határain belül maradéktalanul hasznosítani kell, lehetőleg csúcs- energia termeléssel. A komplex hasznosítás lehetőségét messzemenően figyelembe kell venni. Jelentősebb vízienergiát csak a Dráván lehet hasznosítani, amelynek magyar részesedési értéke a tanulmányterv alapján mintegy 35—40 MW között van. 2.13 ELMÉLETI VlZERÖKÉSZLET A Déldunántúli Vízgazdálkodási Területen lévő nagyobb vízfolyások elméleti vízerőkészletét a mellékelt 1. sz. táblázat tartalmazza. A terület 50%-os vízhozamtart ósságú vízerőkészlete : 95%-os ví zh ozamtartósságú vízerőkészlete : Telj. Átl. évi energia Telj. Atl. évi energia T50 T95 EP5 92.185 kW 702 160 mill. kWó 43,891 kW 378.603 mill. kWó A Kapos Тда vízerőkészlete 0,57°/o: To*; pedig 0,26%-a a Dráva vízerőkészletének. A KÖQ figyelembevételénél végzett számítások alapján 10 kW/km fajlagos tlejesítményt csak a Nagykop- pány, Babócsai Rinya és Fekete-víz alsó szakaszán lehetne elérni. 2.14 AZ EGYES SZERVEK SZEREPE a vízerőhasznosItAsban A Dráva Magyarország és Jugoszlávia között határt alkot. A Dráván tervezett vízerőművek megvalósításához tehát a két állam megállapodása szükséges. A Dunántúl energiaellátása jelenleg a pécsi szénmedencére támaszkodik. A szénvagyon csökkenésével lassan előtérbe kerül a Dráva kompA Dráva jugoszláv—magyar szakaszán négy egymáshoz csatlakozó vízerőmű létesítését irányoztuk elő. A Bélavár fölötti viszonylag nagyobb esésű szakaszon üzemvízcsatomás megoldás, a Bélavár—Drávaszabolcs közötti kisesésű, viszonylag beágyazott medrű szakaszon a folyómederbe épített erőművekkel történő vízerőhasznosítás tanulmányterve készült el. A tervezéshez a Dráva folyó régebb keletű helyszínrajza és hosszszelvénye állt rendelkezésre, előmunkálati . feltárást nem végeztek, a hidrológiai adatok pedig hiányosak. A Dráva Zákány—Bélavár (230—195 fkm) közötti szakaszának vízerőhasznosítása. A duzzasztó és vízkivételi művet Zákány község alatt a Dráva 230 fkm szelvényében tételeztük fel. Szabad nyílása: 8x28 m = 244 m. A duzzasztási szint 126,00 m. A duzzasztómű fölött a balparton ágazik ki az 550 m*/s vízvezető-képességű üzem- vízcsatorna. A csatornának csak kiágazási és torkolati szakasza esik magyar területre, egyébként végig a golai vízerőteleppel együtt jugoszláv területen van. Az üzemvízcsatorna teljes hossza 25 km, ebből a felvízcsatoma 13.8 km, az alvízcsatorna 11,2 km. A csatornafenék esése kb. 0.12 m/km. a haszonsít- ható esés a golai vízerőtelepnél 13.20 m. A felvízcsatornában a várhatóan vízáteresztő altalaj miatt a tanulmánytervben agyagréteg szigetelést irányoztunk elő. A vízerőtelep jellemző adatai: Közepes esés: , 13,20 m. Kiépítési vízhozam: 550 m'/s Beépített teljesítmény 56 400 kW Évi átl. energia termelés: 381.4 millió kWó Az erőtelepbe négy gépegységet terveztünk. A beépítendő Kaplan turbinák teljesítménye kb. 19 200 LE, átmérőjük kb. 6,70 m. 259
