Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)

IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme

2,22 A VIZEK TISZTASÁGA VÉDELMÉNEK KERETTERVE A terület vízfolyásainak várható szennyezettségi állapota az 1980. év végére várható szennyvízkibo­csátási és tisztítási adatok alapján a következő: Duna A fejlesztéssel kapcsolatban létesülő mohácsi me­chanikai tisztítóberendezés után a Duna vízminő­ségében változás nem lesz. Egyebekben lásd IX. 1.22. Kapos Dombóvár biológiai- és mechanikai, Kaposvár biológiai, valamint a Cukorgyárban a J. diffúziós eljárás, illetve szennyvíztisztítás után várható, hogy a Kaposvár és Taszár közötti Kapós-szakasz (II.) elfogadható kategóriába kerül. Fekete-víz Az Almás-patakon érkező szigetvári szennyező­dés (400 mVnap házi szennyvíz) biológiai tisztítása esetén elfogadható kategóriába kerül. Pécsi-víz A pécsi 63 000 ms szennyvízmennyiség tervezett biológiai tisztítása esetén a nagyon szennyezett ka­tegóriából csak a szennyezettbe kerül, ha további 3 tisztításáról nem gondoskodunk. Ahhoz, hogy a Pécsi-víz elfogadható kategóriájú legyen, egyéb megoldásra van szükség. 2.3 A javasolt megoldások sorrendje és a sorrend indokolása Elsődlegesen a nagyvárosok és ezen belül is Ka­posvár csatornázásának és szennyvíz tisztításának kérdését kell rendezni a következő öt éven belül, mert. a városon keresztül nyílt árokban vezetett szennyvíz állandó közegészségügyi veszélyt jelent. Ugyancsak ez időszakban oldandó meg Pécs tér­ségében a szennyvíztisztító telep létesítése, mert a Pécsi-víz tisztaságán a mezőgazdaság érdekében javítani kell, továbbá Siklós—Harkány csatorná­zása szintén a legsürgősebb feladatok közé tarto­zik. Az Almás patak vízminőségének megjavítása cél­jából 1970-ig feltétlenül meg kell valósítani a Szi­getvár térségi ipari és kommunális szennyvizek tisztítását. A felszíni vizek tisztasága szorosan összefügg a települések és ipartelepek szennyvizeinek tisztítá­sával. Az ipari és kommunális szennyvíztisztító te­lepek szorozatos kiépítése jelentős mértékben nö­velheti vízfolyásaink tisztaságát. Az előzőkben tárgyaltak ezért egyúttal felszíni vizeink tisztásé- gának fokozásával kapcsolatos teendők sorrendjét is megadják. 3. BEFEJEZÉS 3.1 A terv értékelése A Keretterv képet ad a jelenlegi állapotról és feltárja jövőbeni teendőket. Tartalmazza az ez idő szerint figyelembe vehető legfontosabb víz­gazdálkodási feladatokat. Megteremti a lehetőségié és az alapját hosszabb távlati népgazdasági tervek elkészítésének. Más népgazdasági ágazatnak jelen­tős segítséget nyújthat saját távlati tervük kidol­gozásához. A Keretterv tájékoztatást ad, hogy milyen meg­terhelést jelent a népgazdaság számára a csatorná­zás és szennyvíztisztítás terén végrehajtandó leg­sürgősebb feladatok elvégzése. A bevezető rész a meglévő állapotot foglalja össze. A kommunális csatornázás adatainak meg­bízhatósága megfelelő. Kellően kimunkált adatok álltak rendelkezésre az ország közmű-ellátottságá­ról, azok műszaki jellemzőiről. Az ipartelepek szennyvízkibocsátásának és tisztításának egyes ada­taiban már több bizonytalanság rejtőhet. Kérdéses esetben ezért mindig a jobban megfogható ipari vízbeszerzés és az alkalmazott gyártási technológia során várható vízveszteség egybevetésével történt a kibocsátott szennyvízmennyiség ellenőrzése és esetleges korrigálása. A kommunális csatornázás 20 éves fejlesztési ter­vének alapja az Országos Tervhivatal irányelvei és számai szerint elkészített lélekszámfejlesztési terv volt, mely az ország lakoslétszámát 1980-ra 11,3 millió főre irányozta elő. A Keretterv célki­tűzéseinek realitását kommunális vonalon az Or­szágos Tervhivatal és az Országos Vízügyi Főigaz­gatóság 1962. januárban megadott fejlesztési irányelveinek, továbbá a különböző tervező válla­latok konkrét terveinek felhasználása biztosítja. A Keretterv készítése során minden város, nagyköz­ség és kiemelt mezőgazdasági központ csatorná­zásának és szennyvíztisztításának megoldására egyedi terv készült, s így a célkitűzések megvaló­sításához szükséges beruházási költség reális szám­értéknek tekinthető. ... A 20 éves iparfejlesztés szennyvízelvezétésének és tisztításának tervezése az iparágak fejlesztési tervei alapján történt, A fejlesztés egyes nagy­ipari létesítményeinek csatornázásra és szennyvíz- tisztítására a Keretterv készítése során egyedi ter­vek készültek, azonban a beruházási költségek meghatározása az egységesség kedvéért mindenütt az országos átlagárak segítségével történt, és csak részben lehetett figyelembe venni a helyi körül­262

Next

/
Thumbnails
Contents