Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)

VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás

2.215 Törpevízmű jellegű vízellátás

A Déldunántúli Vízgazdálkodási Területen 191 község számára törpevízmű jellegű vízellátás kiépítését javasoljuk. Ezekben a községekben a kedvezőtlen hidrogeológiai és topográfiai adottságok nem teszik lehetővé a fúrt közkutak telepítését. Az ily módon vízzel ellátandó lakosság száma 60 000 főre tehető, ami az 1980-ban várható lélekszám- nak 8%-a.

2.22 az ipari vízellátás keretterve

A 20 éves iparfejlesztési program értelmében 30 meglévő üzem fejlesztésén felül mintegy 45— 50 db új ipari üzem telepítésével kell számolni. Az iparfejlesztés jellemzője, hogy az nemcsak a pécs— komlói szénvidékre szoritkozik csupán, hanem egyéb területek iparosítását is célul tűzi ki. Ennek megfelelően Kaposvár, Dombórvár, Siklós stb. települések jelentős ipari városokká, községekké lépnek elő a jövőben.

Az ipar napi frissvízigénye a tervidőszak végén 205 600 m3-re (2,4 m3/s), tehát a mai igény kétszeresére emelkedik. A szűkös vízkészlet gazdaságos felhasználása érdekében a vízszegény területekre telepített üzemek a vízforgatást • a jövőben fokozott mértékben fejlesztik ki úgy, hogy a tervidőszak végén a napi vízforgatás a jelenleginek

4,5—5-szörösére nő. A teljes vízfelhasználás 1980 évre 920 000 m3-re emelkedik, szemben a mai 250 000 m3-rel.

Az ipari vízigényeket 55%-ban a regionális vízmű, 40%-ban önálló ipari vízművek, 5%-ban pedig közművek elégítik ki. Az ipari víz tározását 32 000 m3 térfogatú magasszintű, valamint 41 000 m3 térfogatú alacsonyszintű tározóberendezések fogják végezni. Ezek összes térfogata a napi víztermelés 35%-át teszik ki.

Az ipari vízellátás fejlesztésével kapcsolatos perspektivikus beruházási igény (a regionális vízmű költségéből az ipart terhelő hányaddal együtt) 485 millió forint.

A következőkben azon települések ipari vízellátásának összefoglaló vízgazdálkodási adatait ismertetjük, amelyekben a 20 éves perspektivikus terv számottevő fejlesztést irányzott elő.

Pécs perspektivikus napi ipari vízigénye a 15— 20 új üzem igényével együtt 67 500 m3, melyből 7500 m3 minőségi, 60 000 m3 pedig nyers vízigény. A teljes igényt a Regionális Vízműről javasoljuk kielégíteni. A minőségi igénynek megfelelő vízmennyiség a városi vízmű tisztítóberendezésein keresztül jut a fogyasztókhoz, a nyersvíz pedig ülepítés után részben a két dunai vízműből, részben pedig a tüskésréti tározóból. A jelenlegi ipari vízművek a jövőben tehát csak tartalékként fognak az üzemek, esetleg az ivóvízmű részére rendelkezésre állni. A napi üzemi vízfelhasználás a 600 000 m3/nap vízforgatással együtt 667 500 m3.

Komló új gép- és könnyűipari üzemeinek perspektivikus napi vízigénye a meglévő üzemek igényével együtt 6000 m3, melyből 2000 m3 minőségi, 4000 m3 nyersvízigény. A teljes igé--* az orfűi

tározóból a városba vezetett víz fogja biztosítani, melyből 4000 m3-t közvetlenül előülepítve, 2000 m3-t pedig az ivóvízmű tisztítótelepén továbbtisztítva használnak fel az üzemek. A napi vízfelhasználás forgatással együtt 56 000 m3, melyből 55 000 m3 üzemi (95%-ban hűtési), 1000 m3 pedig ivóvízellátási célokat fog szolgálni.

Kaposvár jelenlegi, valamint tervezett 9 új üzemének együttes perspektivikus vízigénye 48 000 m3, mely 42 000 m3 mennyiségben felszíni, 3000 —3000 m3 mennyiségben pedig ipari üzemek fúrt kútjaiból, illetve a városi ivóvízműből elégíthető ki. A meglévő üzemeket jelenlegi, esetleg bővített vízmüveikről, a 9 új — viszonylag kis vízigényű könnyű- és gépipari — üzemet pedig egységesen a városi vízműről kell kielégíteni. A kampányidőben vízhiánnyal küzdő Cukorgyár vízellátásának megjavítására a jövőben a Bárdi, illetve a Berki patakokon egy-egy völgyzárógátas tározót kell létesíteni, melyek 7—8000 m3/nap mennyiségű ülepített vizet tudnak az üzem részére biztosítani.

A város ipari üzemeinek napi vízforgalma a 42 000 m3 forgatott vízmennyiséggel együtt 90 000 m3, melyből 88 000 m3 üzemi (70%-ban hűtési), 2000 m3 pedig ivóvízellátási célokat fog szolgálni.

Mohács meglevő, valamint 5 új üzemének együttes perspektivikus vízigénye 33 000 m3, mely meny- nyiségből 3000 m3 minőségi, 30 000 m3 pedig nyersigény. A teljes igényt a Regionális Vízmű dunai távvezetékeiből kell kielégíteni. A minőségi víz a vízmű tisztítótelepén történt tisztítás után, a nyersvíz közvetlenül a főnyomóvezetékből történt levétel után már felhasználható. A teljes vízfelhasználás 48 000 m3, melyből 47 000 m3 üzemi, 1000 m3 pedig ivóvízellátási célokat szolgál a jövőben.

Dombóvár perspektivikus ipari vízigénye a meglévő ipartelepek, továbbá a tervezett 2 új textilüzem igényével együtt 23 800 m3. 22 000 m3 ipari vízművekről, 1800 m3 a városi vízműről biztosítható a jövőben. A község legnagyobb fogyasztója a tervezett új Textilkombinát lesz, mely 20 000 m3/nap mennyiségű nyersigényét a Kapos folyóra telepített felszíni vízműről fogja biztosítani. A kisfogy asztású Fonoda a teljes, továbbá a Textilkombinát minőségi és szociális igényét a központi ivóvízmű fogja fedzni. A meglévő üzemek, továbbra is jelenlegi ipari vízmüveikről fogják igényeiket biztosítani. A dombóvári üzemek jövőbeni vízforgalma napi 26 500 m3, melyből 26 000 m3 üzemi, 500 m3 pedig vízellátási célokat fog szolgálni.

Hosszúhetény perspektivikus napi ipari vízigénye 5500 m3, melyből 4000 m3 a környékben található kutakból és forrásokból, 1500 m3 pedig a mohács—pécsi távvezetékből fedezhető. 5000 m3 üzemi, 500 m3 pedig szociális célokat fog a jövőben szolgálni.

Nagyatád meglévő, valamint 4 db új — könnyűás gépipari — üzemének együttes jövőbeni vízigénye 3500 m3. A Konzervgyár bővítésével kapcsolatos többletigényt (1000 m3) a meglévő ipari vízművek bővítésével, az új üzemek vízigényét (1000 m3) pedig a városi vízműről kell a jövőben biztosítani. A napi összes ipari vízfelhasználás 4000

242