Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)

V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése

3.2 A továbbfejlesztés érdekében végrehajtandó teendők

3.21 VÍZRENDEZÉS

A Keretterv abban a reményben készült, hogy azt a későbbiek során felhasználják. Ehhez az kell, bogy az eddiginél sokkal céltudatosabban, erős kézzel irányítsák a vízgazdálkodási tevékenységeket.

A megtervezett, viszonylag szép elképzeléseknek leginkább úgy lehet érvényt szerezni, ha az egész vízgyűjtőt vízgazdálkodási szempontból a vízügyi államigazgatás területévé alakítják és ott hasonlóképpen gazdálkodnak a vízzel, építünk létesítményeket, mint a Tiszántúli öntöző főművek területén.

Célszerű lenne vízhasznosítási társulatok szervezése, amelyek részben állami támogatással, és a vízügyi hatóság irányításával építenének vízhasznosítással egybekötött árvízszabályozási műveket.

Ez esetben a mederrendezési művek előirányzott hiteleiből a tározás hasznosításának megfelelően hitelt kell biztosítani. Ily módon meg kell találni a lehetőséget az állami hitelek és a társulati hitelek megfelelő találkozására, vagy pedig a vízhasznosító tározót is állami tulajdonba kell venni és hasznosítási díj ellenében biztosítani a beruházás megtérülését.

Az ilyen társulás első alapja, hogy el kell készíteni a vízgyűjtők hasznosításának komplex tervét és közelítő költségvetését, amely egyedüli alapja lehet a nagyterületre kiterjedő vízhasznosítási társulások szervezésének.

Vízrendezés a káros és tartós elöntéseknek kitett területek vízfolyásainál.

52/b—54/b Kapos vízrendszer:

A Kapos völgyében a belvízrendezési munkák eredményességének vizsgálata érdekében a jövőben a sankolóterületen a Kapos mederben a vízmosáskötő gátaknál és a külvízgyűjtő területen méréseket kell végrehajtani. Meg kell vizsgálni, hogy milyen változások észlelhetők a termőterületen talajtani szempontból.

A vízrendezési munkák végrehajtása során — a kivitelezési költség, önköltség csökkentése érdekében — a gépesítést a lehetőségek határán belül alkalmazni kell.

74/b—75/b—76/b Dráva balparti vízrendszerek:

A továbbfejlesztés érdekében elsősorban a megfigyelés terén mutatkozó hiányokat kell pótolni. Ebből a célból a vízrendszer vízgazdálkodási viszonyait fel kell tárni, a felszíni vizek, a holtágak és a talajvízállás változásokat állandó megfigyelés alatt kell tartani, a tározók feltöltéséből, a szivaty- tyúállások üzeméből levonható következtetéseket hasznosítani kell. A terület topográfiai feltárása érdekében a 20 v. 50 cm szintkülönbségű rétegvonalas térképeket, valamint a talajtani térképeket el kell készíteni, mert ezekre a részlettervezés során szükség lesz.

A talajvízkút-hálózatot bővíteni kell, a vízmércehálózatot pedig ki kell építeni.

A védelmi művek szakszerű kezelése végett is a csatornaőr továbbképzést meg kell oldani, a megfigyelést végrehajtó őrhálózatot ki kell építeni.

A víztározásra használt holtágak, tavak feltöltő- dését folyamatosan vizsgálni kell, mert ezeknek a feltöltődése az átemelő telepek, szivattyúállások teljesítő képességének növelését eredményezi.

Vizsgálat tárgyává kell tenni a futóhomok talajú csatornaszakaszok burkolásának legkedvezőbb módját, mert a területen vannak olyan szakaszok, ahol még a Gavallér-féle elemek sem állnak meg.

A talaj csövezés technológiájának vizsgálata érdekében különböző helyeken kísérleti jellegű talaj- csövezést kell végezni és a berendezés működését folyamatosan vizsgálni kell.

A meteorológiai viszonyok tanulmányozására mintaterületek kijelölését javasoljuk, ahol a vízháztartási egyenlet főbb tényezőit mérni lehet.

62/b—64/b Mohács—Villányi vízrendszerek:

A Dráva balparti vízrendszernél leírt vizsgálatokat ezen a területen is célszerű lesz elvégezni.

3.32 VÍZGYŰJTŐTERÜLETEK rendezése

A terv végrehajtása érdekében a következő munkaszervezési feladatokat indokolt elvégezni:

1. A megyei tanácsok mezőgazdasági osztályai (az állami gazdaságok megyei igazgatóságai) a talajvédelmi szervező munkára talajvédelmi felügyelőket jelölnek ki (alkalmaznak).

2. A talajvédelmi felügyelők a vízgyűjtők talajvédelmi irányterve alapján elkészítik a vízgyűjtők területrendezési ütemtervét. Feladatuk:

a) A szakigazgatás dolgozói, a társulati vezetők, az érintett üzemek és gépállomások vezetői számára szakmai tanfolyamok és bemutatók rendezése, a tanfolyamok évről-évre történő rendszeres ismétlése.

b) Megyénként, majd vízgyűjtőként egy-egy talajvédelmi mintaüzem berendezése.

c) Talajvédelmi és vízrendezési társulatok szervezése, a társulatok felkészítése arra, hogy tagüzemeik talajvédelmi létesítményeit megépítsék, a berendezés munkáit irányítsák.

d) Közreműködés a földrendezés általános felülvizsgálatában és szükség szerinti kiigazításban.

e) A talajvédelmi üzemtervkészítés és táblásítás elősegítése, ellenőrzése.

f) A vízgyűjtők talajvédelmi célokat is szolgáló talajjavítási terv készítése (ideértve a biológiai talajvédelmet, lápiföldes talaj szerkezet javítási eljárást, valamint a 17—25%-os lejtőkategória-tarto- mányban a lucerna telepítéseket is).

g) A megyei növénytermesztési és állattenyésztési terv talajvédelmi vonatkozású összeállítása (ideértve a gyepvető magtermesztés és a gyepte- lenítés terveit is).

h) A legelő és állandó kaszálókataszter felfektetése a területek község-határos összeírásával,

205