Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)

V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése

74/Ь—75/b—76/b Dráva balparti vízrendszer:

A gazdaságossági vizsgálatok azt mutatják, hogy a vízrendszeren belül, a kedvező klíma és talaj- adottságok alapján a rendezési munkák sorrendje közömbös: a vízrendezés majd mindenütt igen kedvező. A sűrű település, a sűrű úthálózat védelme, az öntözés és a belterjes gazdálkodás lehetősége nagyjából az egész vízrendszerben egyforma.

Vízépítési szempontból legsürgősebb, az alsó csatornaszakaszok feliszapolódástól való védelmére, a sankolási munkák elvégzése, különösen a Lanka, a Tapolca és a Terehegyi árok mentén. Ugyancsak hangsúlyozni kell az V. fejezethez tartozó vízmosáskötési munkák sürgősségét és fontosságát a csatornák feliszapolódástól való védelmére, elsősorban a Villány—siklósi hegyekben.

A vízrendezés során először a főcsatornákat kell jókarbahelyezni a torkolati szivattyúállásokat és szivattyútelepeket kell megépíteni. Ezt a munkát azonban a Dráva töltés mentén, annak a kiépítéséig nem célszerű elvégezni, így a töltésbe tervezendő átemelő művek, csak az új nyomvonalon megépülő töltés munkái után következhetnek. Ugyancsak második lépcsőben célszerű megépíteni az esésnövelő szivattyúállásokat.

Fontosak és építési szempontból időrendben elől állnak a torkolati zsilipek átépítései. Ezek a műtárgyak 80—100 évvel ezelőtt épültek, így ma mái mind anyagukban, mind szerkezetükben korszerűtlenek, átépítésük sürgősen indokolt, még a jelenlegi megyei töltésben is, mert az új árvédelmi töltésben létesülő zsilipek megépültével, ezek и műtárgyak szakasztiltókká válnak.

Állandó és viszonylag sürgős feladat a korszerűtlenné vált hidaknak és átereszeknek az átépítése, mert a jelenlegi megnövekedett terhelést adó, korszerű mezőgazdasági gépek közlekedését ezek a régen épített műtárgyak nem biztosítják.

62/b—64/b Mohács—villányi vízrendszerek:

A Duna árterében sürgősség tekintetében elöl állnak a század elején épült kölkedi, vizslaki, ge- recháti gőzüzemű szivattyútelepek korszerűsítési munkái. Nevezett szivattyútelepek üzemképtelensége esetén az egész területen megszűnik a biztonságos termelés. Fontos feladat, fentiekkel időrendben megegyező kérdés a főcsatornák jókarbahelye- zése, a homokos mederszakaszok biztosítása. A mezőgazdaság igényeitől függő sorrendben lesz szükség az esésnövelő szivattyúállások kiépítésére. Állandó feladat a korszerűtlen hidak, átereszek átépítése.

A Villányi rendszerben legsürgősebben elvégzendő munka a csatornákat igen gyorsan feltöltő hordalék sank olás útján való felfogása. A többi munkák sorrendje az előzőekben leírtakkal megegyezik.

A talaj víszint-szabályozás sorrendje és a sorrend indokolása.

1. Dombó vízrendszer.

2. Koppány vízrendszer.

3. Fekete- és Pécsi-vízhez tartozó rendezési munkák.

4. Kapos vízrendszer a Koppány kivételével.

A talajvízszint-szabályozás tervezett munkáit a várható hossz és mennyiség alapján állítottuk sorrendbe. Rsézletesebb indoklás nem szükséges.

A talajvízszint-szabályozás sorrendje és a sorrend indokolása a káros és tartós elöntésnek kitett területeken.

52/b—54/b Kapos vízrendszerek:

A Kapos vízrendszerben a tőzeges altalaj miatt a talajvízszint a Kapos mindenkori vízállásának függvénye. A talajvízszint-szabályozása tehát szorosan kapcsolódik a vízrendezési feladatokhoz, a lehetőséghez képest azokkal együtt nyer megoldást.

74/b—75/b—76/b Dráva balparti vízrendszerek:

A talajvízszint-szabályozás kismértékű bővítése az egész területen sürgősen indokolt. Ugyancsak sürgős az elhanyagolt állapotban lévő szívóárokhálózat felújítása is. Az elhanyagolt állapotban lévő árokhálózat a mélyfekvésű területek belvízmentesítésére a tűrési időn belül nem képes, a magas talajvízállás a-szántóföldi művelést meggátolja, sőt még a rétterületek is jelentős mértékben savanyú füveket teremnek.

Második ütemben javasolható a viszonylag magas beruházási hiteligény és a talaj csövezés kiviteli technológiájának kevésbé ismert volta miatt a Fekete-víz menti mélyfekvésű területek talajcsövezése, különösen Szentegát, Endrőe, Kárászpuszta, Tüskéspuszta térségében. A területen első ütemben a talaj csövezés kísérleteinek megkezdése és az eredmények értékelése javasolható.

2.32 VÍZGYŰJTŐTERÜLETEK RENDEZÉSI

MUNKAINAK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA

1. Kapos alsó szakasz.

2. Dombó vízgyűjtő.

3. Karasica és Duna vízgyűjtő.

4. Koppány vízgyűjtő.

5. Fekete-víz és Pécsi-víz vízgyűjtője.

26 4 TVK

201