Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)
V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése
hetivé, így a vízrendezés 1.712 millió Ft évenkénti hasznot fog hozni a népgazdaságnak. A fejlesztés során az árvédelmi töltés alatt lévő zsilip bővítése, a zsilip mellé 1 m3/s vízszállítású szivattyútelep építése Drávaszabolcs község határába 0,7 m3/s vízszállítású esésnövelő zsilipkapu- szivattyúállás beépítése van tervbe véve, ugyanakkor a Hotedra tó víztározásra való igénybevétele is figyelembe van véve. A Mattyi tónak és a Hotedrának az összekötésével a Matty alatti vizek egy részének a Gordisai zsilipkapun való levezetése is lehetségesnek látszik. A csatorna felső szakaszán a lecsapoló csatornahálózat kiépítése szükséges. A Terehegyi árok területén 320 ha szántó és 340 ha rétlegelő területen keletkeznek rendszeresen vízkárok. Ugyanakkor a fejlesztés 230 ha rét és legelő terület szántóvá alakítását biztosítja. A károk megszüntetése és a fejlettebb mezőgazdasági művelés biztosítása a csatorna mentén évente 1,31 millió Ft megtakarítást eredményez. Fejlesztés során a torkolathoz 0,7 m3 s vízszállítású zsilipkapu szivattyúállás a meder bővítése és a felső szakaszon időszakos víztározó építése szükséges. A mellékárkok kisebb mérvű sűrítésére szükség lesz. Dráva—Fekete-víz belvízöblözetek. A Dráva—Fekete-víz közötti háromszög belvíz- rendezése csak részben van megoldva. Ezen a területen évente elöntések és a szivárgásból származó vizek 74 ha szántó, 100 ha rét és Jegelőn okoznak kárt. A vízrendezés során 700 ha rét és legelő lesz átalakítható szántóvá és további 276 ha hasznavehetetlen terület rétté alakítható, ilyen módon a vízrendezés követketzében a népgazdaság 1,99 millió Ft haszonhoz jut évente. A fejlesztés során a lecsapoló csatornahálózatot ki kell építeni, a vizek leeresztésére 2 zsilipet és 1 0,2 m3/s szivattyúállást kell építeni. A Kisinci tározót, valamint a jelenleg meglévő kisebb holtágakat víztározásra kell felhasználni. A Cuni árok a Kelemenligeti csatorna és a Kis- szentmártoni csatorna vízgyűjtőjében évenként a tartós elöntés 1130 ha szántó 650 ha rét legelő területet károsít. A vízrendezés eredményeként 530 ha rét-legelő szántóvá és 327 ha mocsaras terület tehető rét-legelővé, így a népgazdaság 2,00 millió Ft haszonhoz jut a vízrendezés következtében. A fejlesztés érdekében építeni kell a Kelemenligeti csatorna torkolatához 0,7 m3/s, a Cuni árok torkolatához 0,2 m3/s vízszállítású szivattyúállást, a Kisszentmártoni árok tározó feletti szakaszához 0,4 m3/s vízszállítású szivattyúállást. Kisszentmár- ton és Cun községek határában a lecsapoló árokhálózat fejlesztése szükséges. A felsorolt csatornákat is bővíteni kell. A Vejti—luzsoki csatorna mentén 1000 ha szántó és 900 ha rét-legelő területet károsítanak az elöntést okozó árvizek. A fejlesztés eredményeként 200 ha rét és legelő terület lesz szántóvá alakítható 150 ha mocsaras területből rét lesz, ilyen módon a népgazdaság 2,3 millió Ft haszonhoz jut a vízrendezés következtében. A fejlesztés során a főcsatornát bővíteni kell, a vizek átemelésére 0,7 m3/s szivattyútelep építésére lesz szükség, míg a vejti tározót beeresztő és leeresztő zcsilippel kell ellátni. A Kápolnai Gürü és a Zehipuszta—Kemsei árok vízgyűjtőjében 900 ha szántó, 1100 ha rét-legelő területet károsítanak az elöntések. A fejlesztés eredményeként ugyanakkor 200 ha rét és legelő szántóvá tehető. így a jelentkező haszon a kultúra változásból és a vízrendezés fejlesztéséből 2,9 millió Ft. A vízrendezés fejlesztése során a Kápolnai Gürü torkolatához 1 m3/s vízszállítású szivattyútelepet. Kápolna pusztához 0,7 m3/s vízszállítású esésnövelő zsilipkapu szivattyúállást, a zehipusztai és a györgvpusztai holtágak víztározásának biztosítására tároló zsilipeket kell építeni. A főcsatorna medre a homokos talajra tekintettel burkolandó. A sellyei Gürü vízgyűjtőjében 1100 ha szántó 1100 ha rét-legelő területen okoznak kárt az elöntések. A vízrendezés fejlesztése 230 mocsaras területnek rét és legelővé és 320 ha rét legelő terület szántóvá alakítását teszi lehetővé. így az évenkénti haszon a biztonságos termelés és a kultúra változás következtében 2,92 millió Ft-ra tehető. A torkolatnál lévő 4 holtág víztározónak való felhasználásához zsilipek építésére, a vizek gyorsabb elvezetésére Sósvertikéhez 0,7 m3/s, a dráva- iványi mellékágra 0,4 m3/s, a Sellye alatti mély területek mentesítésére 0,4 m3/s vízszállítású zsilipkapu szivattyúállásokra van szükség. A Vájástanyai holtág tározásba való bekapcsolásához összekötő csatorna építendő, valószínű homokos talajba. A sellyei Gürüt a homokos szakaszokon burkolni szükséges. A szívóárok hálózat kisebbmérvű bővítése is szükséges. A Drávasztárai csatorna mentén 160 ha szántó, 190 ha rét és legelő vízmentesítéséből és 100 ha rét-legelő terület szántóvá alakításából a keletkező haszon 0,6 millió Ft lesz évente. A fejlesztés a Drávasztárai holtágra építendő zsilip és a tározó tó vízszínét szabályozó 0,2 m3/s vízszállítású zsilipkapu szivattyúállás építéséből áll. A Korcsina mentén 3000 ha szántó és 3320 ha rét-legelő terület károsul rendszeresen. 1500 ha rét és legelő szántóvá, 680 ha mocsaras terület rét és legelővé alakításából és a területek elöntés elleni védelmének biztosításából, a keletkező haszon 9,70 millió Ft lesz évente. A fejlesztés során tervbe van véve a torkolati szakasz átmetszése és burkolása, a torkolathoz 1,0 m3/s. vízszállítású szivattyútelep építése, torkolati zsilip létesítése, a főcsatornák mederbővítése, a Lokai és a Zokogai holtágak (Lakócsától dél és délkeletre lévő érvonulatoknak) víztározásra való felhasználásához a szükséges zsilipek megépítése. Bővítendő főcsatornák a Korcsinán kívül a Lugi, Terehegyi, Nádiberki, a Potony-Istvándi, a Dráva- gárdonyi, Gyöngyösmelléki árok. Szükséges ezenkívül 3 db 200 1/s és 2 db 400 1/s szivattyúállás is, részben oldalágak torkolatánál, részben esésnövelés céljából. 189
