Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)
V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése
szakaszon 1 híd átépítése szükséges, miután sem mérete, sem állapota nem megfelelő. A nagy esés csökkentésére fenéklépcsők beépítése szükséges. Bodai árok (16/8). II. kategóriába tartozó 2,1 km hosszú szakaszon rendezése megtörtént, a III. kategóriába tartozó 5,9 km hosszú szakasza rendezésre szorul, részben annak elhanyagolt állapota miatt, részben a vízkárok megakadályozása végett. A vízfolyás heves vízjárású, nagyesésű, fenéklépcsők beépítése szükséges. Együtt 1.27 millió Ft, III. kategóriájú szakasz is kiépítendő. Gerdei határárok (16/9). II. kategóriába tartozik 2 km. A III. kategóriába 4,5 km tartozik. Az utóbbi években semmiféle tisztogatás rajta nem történt, úgyhogy a mindkét kategóriába tartozó rész az elhanyagolt állapotra való tekintettel, sürgős rendezésre szorul. Pécs város területére esnek a következő mellékágak: Meszest vízfolyás (16/10). A Mecsekben eredő egyik nagyesésű mellékága a Pécsi-víznek. Kiépítésre javasolt hossza 5,2 km. Nagy esésére jellemző, hogy egy surrantóval áthidalt 30 m-es szakaszon lévő 51%-os esés mellett még alsó szakaszon is 4—13%-os mederfenék esést találunk. A Meszesi vízfolyáson a jókarbahelyezési munkálatok elvégzése a múltban Pécs város műszaki osztályához tartoztak és jelenleg is III. kategóriába javasolt vízfolyás. 1960. évben a Déldunántúli VÍZIG, készített a vízfolyás alsó 0—2,628 km-es szakaszára rendezési tervet. Ez több adatot tartalmaz, a vízfolyás múltjára és tulajdonságaira vonatkozóan. A vízfolyások 7—1,020 km szelvények közti szakaszát a DÉ- DÂSZ tartozik karbantartani, aminek elég nehézkesen tesz eleget. A vízfolyás többször kiöntött, így 1956. július 14-én elöntötte a gyárvárosi pályaudvart és pályatestet a nagy záporeső hatására. 1957 május 27-i záporeső alkalmával ugyancsak megismétlődött és ismét elöntötte a MÁV pályatestet és a gyárvárosi pályaudvart. A jelenlegi vízszállító képessége 4,0 m3,s, javasolt kiépítés: 15,1 m3/s. Magyarürögi vízfolyás (16/11). A III. kategóriába tartozó 5,2 km hosszú vízfoséges fenéklépcsők kiépítésével csökkenti a víz sebességét. 2 híd átépítendő. A vizét jelenleg a pel- lérdi Tógazdasági tárolja és vízszükségletét innen pótolja. A fel nem sorolt vízfolyásoknál szabályozás nincs tervbevéve. 2.212 A káros és tartós elöntéseknek kitett területek vízrendezésének keretterve 52/b—54/b Kapos vízrendszer: A fejlesztés a komplex vízgazdálkodás kialakítása, a Kapos folyó rendezése nélkül elképzelhetetlen. Az eddigi vízjárási viszonyokból megállapítható, hogy a Kapos folyó sem a nyári, sem a téli árvizeket a jelenlegi mederméretek mellett nem képes levezetni. Ha árvizek alkalmával a vízszin eléri a terepszintet, a tőzeges altalajon keresztül fakadóvíz formájában megjelenik a víz és igen lassan húzódik vissza. Ugyancsak elöntést okoznak a mellékcsatornákat általában lezáró csapótjós csőzsilipek, mert a levonuló árhullám erősen hordalékos és így a csapóajtós zsilipek eltömődnek, a víz pedig az árterületet elönti. A jelenlegi állapotból kiindulva a vízrendszer fejlesztésének azt a célt kell elérni, hogy a levonuló Kapós árhullám általában a mederben, lehetőség szerint a külső terepszint alatt maradjon, vagy csak igen kis időre lépjen a töltések között a külső terepszint fölé. Másrészt el kell érni azt, hogy a mellékcsatornákon keresztül, ne keletkezhessen elöntés a rossz zsilipek, vagy a mellékcsatomák töltésének elégtelen magassága miatt. A rendezésnél elsődleges követelményként törekedni kell arra, hogy a növényzettől megfosztott vízgyűjtőterületről levonuló erősen hordalékos víz a hordalékot ne a mellék- csatornába vagy a Kapos folyóba rakja le. Egyrészt a vízgyűjtő terület rendezését művelési mód, művelési ág változtatás, erősítés útján kell megoldani, másrészt, — miután az előbbi még hosszú munkát igényel, — a víz által lehordott hordalékot azoknak a kaposmenti területeknek a feltöltésére kell felhasználni, melyek jelen állapotban csak csökkentett értékkel hasznosíthatók, illetve azon állandó vízjárta területek. Rá kell mutatnunk a Kapos öblözetben a közel- últban és jelenleg a mezőgazdasági művelési ág egválasztásánál mutatkozó helytelen irányzatra, szántóföldi művelés minden áron való erőltetése em helyes, mert sem a tala j adottságok, sem a területadottságok nem teszik indokolttá ezt. A fenti lyás hordalékos, heves vízjárású. Az alsó 2 km-es szempontokat figyelembe véve leginkább rét- és szakaszon töltések között folyik a víz, miután a terep alacsonyabb a vízfolyás fenékmélységénél. A felső szakasz már a terepbe beágyazva folyik, rendezetlen állapota folytán egy-egy zápor alkalmával elönti a környező rét- és helyenkint beépített területeket. A rendezés sürgős és szükséges, mert fokozatosan kiépül a felső terület. Nagy esése miatt szűklegelő területként kellene az öblözetet mezőgazdaságilag hasznosítani. Fentiek előrebocsájtása után az öblözetben elvégzendő munkákat az alábbiakban foglaljuk ösz- sze: 1. Rendezni kell a Kapos folyót, mint kis vízfolyást, oly módon, hogy a mederbővítés kapcsán a nyári árvizek kiöntés nélkül vonulhassanak le. V \ 187
