Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)
V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése
ságú) emésztésére. Á területen folyó mezőgazda- sági művelés különösen a rétművelés, nagymértékben javítható a vízfolyás rendezésével. A III. kategóriába tartozó 4 km hosszú szakasz nagyesésű. Fenéklépcsők beiktatásával a vízsebesség csökkentendő. Patajpusztai ág (15[4) A II. kategóriába tartozó 5 km-es szakasz rendezését a meder elhanyagolt, rossz állapota teszi szükségessé. A vízfolyás sok kárt okoz a környékbeli területeken, heves vízjárású, egy-egy zápor esetén elönti a területet, a víznek a mederbe való bevezetését viszont gátolja az a körülmény, hogy a meder erősen feliszapolódott. 1 híd átépítendő. A III. kategóriába tartozó 3 km-es szakasz kiépítését az alsó szakasz rendezésének indokai teszik szükségessé. Teljes hosszban rendezendő. Somogyhatvani ág (15/5) A II. kategóriába tartozik 4,7 km hosszú szakasza, melynek mentén rétgazdálkodás folyik, a rétek mennyiségi és minőségi termésének növelése szempontjából szükséges a vízfolyás teljes hosszának rendezése. Heves vízjárású, meglehetősen nagyesésű vízfolyás. A fenékesés fenéklépcsők beiktatásával csökkentendő. III. kategóriába tartozó 7,3 km szakaszon a rendezésen kívül szükséges a vízszinszabályozás nyílt árkok létesítésével, miután a savanyú fűtermés nem teszi lehetővé az állattenyésztés fejlesztését. Gyöngyös nyugati ág (15/6) A vízgyűjtő terület legelhanyagoltabb vízfolyása, rendezése évtizedek óta sürgős és szükséges. A 12 km hosszú Baranya megyei szakasz nyomvonala — a községek határát követve — roppant kanyart gós, e szakaszon helyszínraj zilag is változtatás szükséges. Heves vízjárásúvízfolyás, minduntalan kiönt és nagy kárt okoz kiöntéseivel. A 42 m3/'s vízhozamra való kiépítését indokolja az a körülmény, hogy az alsó baranyai részen nagy területek vannak érdekelve, melyek elöntésével az 1941. évben közel 100 000 pengő kár kelekezett. A kiöntés tönkretette a vasúti pályát, a közútat, a hidakat, megbénult a forgalom, eliszapolta a vetést, a víznek a medei’be való visszavezetését pedig akadályozta a meder feliszapolt volta. Ez a rendezetlen állapot jelenleg is fennáll, a vízfolyás rendezése tehát sürgős és indokolt, nemcsak a várható többlettermés, hanem az estleg bekövetkező károk elhárítása érdekében is. A baranyai szakaszon a területen nagyrészt szántóföldi művelés folyik, de az intenzív állattenyésztés folytán sok a rét-legelő is. A Somogy megyei 17,5 km-es szakasz nagyobbrészt sík területű, szántóföldi, rét-legelő műveléssel. A II. kategóriába tartozó szakasz rendezése esetén a vízkárok megszűnnek, a rét-legelők javításával az állattenyésztés fejlődik. A felső szakaszoknál víztárolók építésével öntözéses gazdálkodással a területek többtermelése megoldható. Az átépítésre kerülő régi boltozott, rossz állapotban lévő hidak (5 db) a követelményeknek már nem felelnek meg. A III. kategóriába tartozó 2 km-es szakaszon a rendezés szükségszerű. Kisdobszai ág (15/7) A II. kategóriába tartozó 5 km-es szakasz mentén főleg rétművelés folyik, mely a rendezéssel minőségileg megjavítható. A III. kategóriába tartozó szakaszon egy tsz halastó üzemel, melynek legfelsőbb szakaszát kell rendezni, gazdaságos kihasználás végett. Fettend—Nagydobszai ág (15/8) II. kategóriájú szakaszának rendezését indokolja elhanyagolt állapota és a szakasz mentén elterülő rét-legelők javításának szükségessége. 1 híd átépítendő. A III. kategóriába tartozó szakasz rendezését is a fenti indokok teszik szükségessé. A Gyöngyös nyugati ág mellékága az Istvándi határárok (15/6. a.) is. Rendezésre szorul. Egyesült Gyöngyös (15/9) 10,7 km hosszú szakasza 100 %-os biztonsággal épült ki 72 m3/s vízmenyiség szállítására. A környező terep meglehetősen alacsony fekvésű. A számított és a tényleges vízmennyiség levezetése csak töltésszerű depóniák között lehetséges, ennek megfelelően is épült ki. A kiépített szakaszon lévő hidak közül 3 db boltozott téglahíd, melyek szűk méretűek és elavult rossz állapotuk miatt átépítésre szorulnak. Almás patak (15/10) Az Almás patak hossza 37,5 km, ennek 33%-a I., 50%-a II., 17%-a pedig III. kategóriába tartozik. A terület alsó szakasza sokat szenvedett a kiöntésektől, általában 1000—1200 ha terület került víz alá, ezenkívül víz alá kerültek az alsó torkolati szakasz mentén települt tanyák. Enyhítette a helyzetet ugyan az a körülmény, hogy a II. kat.-ba tartozó szakasz völgyben halad és a völgyet elárasztva, csökkentette az alsó szakaszra nehezedő veszélyt. A területen nagyarányú és intenzív szántóföldi művelés, a felső szakaszon rétgazdálkodás folyik. Ugyancsak intenzív az állattenyésztés is, érthető tehát, hogy biztonságos gazdálkodás — mennyiségi és minőségi többtermelés — első követelménye a területnek vízügyi szempontból való rendezése. A terület alsó szakaszán, egyes helyeken eredményes vízszintszabályozási munkálatok történtek, melyek révén 1 ha területen átlag 5—7 q többlettermés volt. A vízgyűjtő területén 3 halastó települt, de az alsó részen még így is többszáz ha öntözéses gazdálkodás valósítható meg. A vízfolyás nyomvonala helyszínrajzilag nem változik, magassági vonalvezetése a terep adottságainak megfelelő. Az I. kategóriába tartozó 13,6 km-es szakasza teljesen kiépült. A vízfolyáson lévő hidak közül 2 183
