Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)

V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése

zott rendezésre szorul. A rendezést azonban a tervezett 80 ha halastó miatt nem célszerű többre mint 5 m3/s-ra kiépíteni. Így szerepelnek a fejlesztési adatok a táblázatban. 1962-ben épült a 13,900 —16,500 km szelvények között 3 halastó egység (40 ha). A tervezett 80 ha eléréséhez még 40 ha halastavat kell építeni.

III. kategória: A 15,2 és a 19,3 km szelvények között tavasítás van tervezve. Árvízi tározás 40 ha. Tározási szint a hasznosítási üzemvízszint felett 0,5 m. A tó feletti szakaszon annak jelentéktelen volta miatt, nincs szükség rendezésre.

Borza patak főág (9).

A Borza patak rendezésénél különösen az okozott komoly feladatot, hogy a jugoszláv fél, melynek területére átfolyik a vízfolyás, a saját területeinek védelme érdekében nem járult hozzá ahhoz, hogy 8,73 m3/s-nál nagyobb vízhozamra legyen a vízfolyás alsó szakasza kiépítve, noha a magyar területek biztonsága a 22 m3/s vízemésztést is megkívánná.

E problémák megoldása érdekében a főágon és mellékágakon, ahol erre mód nyílt, a legcélszerűbbnek látszott tározókat tervezni, árvíztározásra is. így a meglévő alsó, I. kategóriájú szakasz nagy százalékában vezetni képes a 10%-os gyakoriságú árvizeket arról a vízgyűjtőről, ahol már további tározási lehetőség nincs. A tározók nem az I. kategóriájú szakaszra esnek.

II. kategória: Árvízi tározás javasolt a 23,0 km szelvényben kb. 1,5 km hosszon. Ehhez a tározóhoz tartozik 19 km! vízgyűjtő. A megmaradt 16 km vízgyűjtő árvizét (6,34 m3/s) pedig a meglévő meder emészteni képes. így mederbővítés nem szükséges, viszont az árvízi tározás okozta többlet költség a vízrendezési munkákat terheli. A tározó felülete kb. 25 ha, a tározási szint a hasznos üzem- vízszintje felett 0,7 m legyen. (II. fej.)

III. kategória: 1,2 km hosszon halasitva van, míg 5,7 km rendezésre szorul. Ebből 1,3 km hossz belsőségen megy keresztül. A külső területen a tervezett vizemésztés 7,6 m3/'s. A belsőségi szakaszon a 2%-os gyakoriságú árvizet töltések között lehetséges levezetni, a külső szakasz mederszelvényét mint törzsszelvényt továbbvíve, 2 híd átépítendő.

Borza patak mellékágak:

Nagynyárádi—Versendi ág (9/1).

II. kategória: A Vízügyi Igazgatóság által már betervezett tározás az 5,25—6,0 km szelvények között, és további tervezés a 7,3—8,3 km szelvények között van.

A tározók árvizek tározására is épülnek, főképpen a felső tó, így tavak alatti szakasz ^rendezésére nincs szükség.

Az árvízi tározás szintje 15 ha tófelületet tervezve kb. 1 m-rel legyen felette a vízhasznosítás üzemvízszintj ének.

III. kategória: A teljes szakasz rendezését szükséges elkészíteni a völgyhasznosítás és az alsóbb vízhasználatok miatt.

II. kategória: Jelenleg tavasítva van a 5,7—7,5 km szelvények között. Árvízi tározás van tervezve a 7,5—9,5 km szelvények között vízhasznosítással.

A tervezett tó felület 20 ha. Az árvízi tározási szint a hasznosítási szint felett 0,5 m legyen. A tervezett árvízi tározás esetén alsó szakaszon rendezés csak a legminimálisabb mennyiségben szükséges a 0,0—5,5 km szelvények között, a tározás alatti vízgyűjtő árvizeinek levezetésére.

III. kategória: Rendezése a teljes hosszban szükséges a völgylecsapolás és az alsó vízhasznosítások érdekében.

Karasica vízfolyás, főág (10).

I. kategória: A Karasica vízfolyás jugoszláv területen torkollik a Dunába. A 28,2 km-es jugoszláv szakasz emésztőképessége nem több mint

35,0 m3/s. Nemzetközi megállapodás alapján az országhatáron nem folyhat át több víz, mint 35,0 m3/s. A medret tehát a 10%-os gyakoriságú árvízre, 63,0 m3/s emésztésre kiépíteni nem szabad. A tervbe tehát csak a 35,0 m3/s vízhozam mederkiépítés költsége van előirányozva töltés áthelyezéssel. 4 híd átépítendő.

E rendezés csak az országhatár és a Villánypo- gányi árok betorkollása között szükséges. E szakasz felett ugyanis a meder elég jó állapotban van és ami döntő, Borjád községtől É-ra a pécsi vízellátás érdekében egy 700 ha felületű tározó van előirányozva.

Ennek a tározónak úgy kell megépülnie, hogy az érkező árvizeket is tározni tudja az árhullám levonulásának idején. Az árvízi tározás érdekében 0,5 m magas tározási szintet kell tervezni a hasznosítási üzemvízszint fölé. Tekintettel azonban arra, hogy ennek a tározónak a létesítésénél nemzetközi problémák is felmerülhetnek, így árvízi szempontból célszerű több kisebb volumenű tározást tervezni. így Szederkény alatt mintegy 2 km- re és a Vasas—Belvárdi mellékágon.

Ez esetben az árvízi tározási szint 1,0 m legyen a vízhasznosítási üzemvízszint felett. Így elérhető az alsó szakasz mentesítése és a megoldás a nemzetközi megállapodásnak is megfelel.

II. kategória: Ezen a szakaszon 1962-ben létesült 2 km hosszú tavasítás, 4 km hosszú belsőségi szakaszon a 2%-os gyakoriságú árvizet töltések között kell vezetni, a külsőségek medre képezi a törzsszelvényt. A nagyvizek töltések közé való be- tereléséről gondoskodni kell. A külsőségi mező- gazdasági szakaszt teljes hosszában rendezni kell, a völgyhasznosítás és az alsó tározás érdekében. A belső és külső szakaszt is figyelembevéve összesen 8 közúti híd átépítése szükséges.

III. kategória: A teljes szakasz rendezése szükséges a völgy mezőgazdasági hasznosítása és az alsó vízhasznosítások érdekében. Átépítendő 3 közúti híd. A nagy esésviszonyok miatt 3x1,0 m-es fenéklépcső beépítése szükséges. A nagymértékű feliszapolódás ellen sankolást is célszerű alkalmazMajsi malomárok (9/2).

174