Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)

V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése

fejlesztésének tervezéséhez a következő tudományos anyag, illetve tervek állnak rendelkezésre.

52/b—54/b Kapos vízrendszerek:

A Kapos belvízrendszerre vonatkozó kutatás, tanulmány még nem készült, csupán magára a Kapos csatornára, éspedig tanulmányt készített a MÉLYËPTERV (200 szám) és egyet a VÍZITERV 1954. novemberi kelettel 10 339 száma alatt.

E tervek érintik a belvízi kérdéseket is, minthogy egyrészt a vízgyűjtőterület rendezésével, másrészt a Kapos árvizeinek levezetésével foglalkoznak. A MÉLYÉPTERV által készített terv a lefolyás csökkentésére 33 875 ha szántóföld sáncolását és 3100 ha erdősítést javasol, valamint 700 ha halastónál 1 m-es töltésemelést tározás céljából. A VÍZITERV által készített terv a Kapos medrének kiépítésére két változatot dolgoz ki, a teljes árvíz- hozam kiöntés nélküli levezetését és a nyári ármentesítést. Az előbbi költsége 50 millió forint, az utóbbi 79 millió forint. Az utóbbit fogadták el1, s az kerül megvalósításra.

Irodalom a Vízügyi Közlemények szakfolyóiratban:

Mantuanó József: A Sió, Sárvíz és Kapos 1940. évi márciusi árvizeinek ismertetése. 1941. évi 1—2. szám.

Mantuanó József: Az 1947. évi árvíz tapasztalatai a Sió, a Sárvíz és Kapos völgyében. 1949. évi 1—2. szám.

74/b—75/b—76/b Dráva-balparti vízrendszerek:

Belvízrendezéssel és talajvízszint szabályozással kapcsolatban sem kutatások, sem kísérletek nem folytak a múltban. A terület belvízrendezéssel kapcsolatos tanulmányok:

1. Babos Zoltán: Tapolca patak vízgyűjtőterületének vízrajza.

2. Babos Zoltán: Tapolca öblözet belvízlevezetése fejlesztésének lehetőségei.

3. Jugoszláv Zágrábi Projekt Tervező Iroda: szerb- horvát nyelvű tervdokumentáció a Tapolcapa- tak—Beremendi csatorna rendezésére (hozzáférhető: OVF Vízrendezési Oszt.)

4. Vízgadálkodási Adatgyűjtemények.

5. VÍZITERV: Dráva menti öblözetek Műszaki Tanulmánya.

A Drávamenti belvízrendezés régi irodalma, a régi társulatok műszaki irattára nem állt a Keretterv készítéséhez rendelkezésre.

A terület tapográfiadlag, talajtaniiag még feltáratlan.

62/b-~64/b Mohács—Villányi vízrendszerek:

A Mohács—villányi belvízrendszer belvízgazdálkodásával és talajvízszint szabályozásával kapcsolatosan tanulmányok, tervek nem készültek. Hozzáférhető jelentősebb irodalom: Vízgazdálkodási Adatgyűjtemények.

2.12 A TERVEZÉSNÉL KÖVETETT FEJLESZTÉSI ALAPELVEK

2.121 A kisvízfolyások tervezésénél követett fejlesztési alapelvek

1. A tervezés kidomborította azt a fontos szempontot, hogy a kisvízfolyás és a vízgyűjtőterület szervesen összefüggő egész. A kettő pontonkénti elhatárolása a rendezés munkamódszerei alapján — csupán az áttekintés megkönnyítése érdekében történt. A két munkamódszer a vízfolyások vonalas és a vízgyűjtő területi jellege jellemzi.

2. Elsősorban a már megkezdett munkálatokat kell befejezni.

3. A még szabályozatlan, illetve nem egységesen, vagy nem megfelelő mérettel karbahelyezett kisvízfolyások közül először is a népgazdaság szempontjából jelentősebb, a vízrendszer gerincét alkotó befogadókat és főbb mellékvízfolyásokat kell teljesen rendezni.

4. A mederszelvények kiépítésére mezőgazdasági érterület esetén általában mértékadó a 10%-os valószínűséggel előforduló vízhozam.

A mértékadó vízhozamot a medernek a környező tereppel színelve, rövidebb, alacsonyabb szakaszon töltések között 5—15 cm-es biztonság mellett kell tudni levezetni.

5. Belterületeken városokban 1%-os

községekben 2%-os

ipar- és egyéb fontosabb telepeknél 1%-os

előfordulási valószínűségű nagyvízhozam a méretezés alapja.

6. A műtárgyak átépítése nincs előirányozva, ha rajtuk kártétel nélkül átvezethető a következőkben megadott előfordulási valószínűségű nagyvízhozam:

Vasúti hidak: fő és mellék vonalakon 1 %

fővonalakon nagy városok belsőségében 0,5% Közúti hidak: belsőségében és külsőségében 1 %

Dűlóúti hidak: ha a csatlakozó úttest a völgyet kiemelkedően elzárja 1—2 %

ha az úttest koronája a völgyfenékkel szinel 3 %

Zárt meder esetén (bujtató, áteresz stb.

a közúti hidakra megadott érték Duzzasztók: belsőségben 1 %

külsőségben 2 %

A szerkezet alsó éle és a mértékadó vízszint között I. kategóriájú vízfolyásokon min. 1,0 m; II. és III. kategóriájú vízfolyásokon min. 0,5 m biztonság szükségen. I. kategóriájú vízfolyáson meglévő hidaknál 0,75 m biztonság esetén sincs előirányozva az átépítés, ha a sebességnövekedés 10%-nál, a duzzasztás pedig 10 cm-nél kisebb volt.

Ha a fenti feltételek nem voltak kielégítve, akkor az átépített műtárgy méreteit úgy irányozták elő, hogy fenti feltételeknek megfeleljenek.

7. Földmederre, gyepesített enyhe rézsűk esetén a nagyvizeknél kötött talajon 3,0 m/mp, kevésbé kötött talajon 2,0 m/mp középsebességet is megengedtek. Az így kiadódó esésnél azonban ellenőrizték, hogy az állandó kisvízhozam milyen se162