Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)

V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése

gazdasági művelést. A téli-tavaszi hóolvadások, valamint a nagyobb nyári záporok a belvízrendszerben rendszeresen 22 000 ha szántóterületet károsítanak elöntéseikkel. A vízrendezés megoldatlain- sága következtében 32 000 ha rét- és legelőként hasznosított területet károsítanak az elöntések és a magas talajvízállások.

A mai korszerűtlen vízrendezési viszonyok mellett a mélyebb fekvésű területeken tavaszi időszakban 3—4 hónap is szükséges a belvizek eltávolításához, de nyári időben is 2—3 hétre tehető az az idő, amíg a mélyebb szántóterületek mentesülnek a káros csapadékvíztől. A vízrendszer területe a klimatikus és vízügyi viszonyok következtében mezőgazdasági termelésre kedvező. A hőmérséklet kiegyenlítettebb és kedvezőbb hőeloszlású, mint az ország más területén. A termést növelő május—júniusi hónapok záporban bővelkednek. A Dráva május—júliusi magas vízállásai kedvezően befolyásolják a talajvízállásokat, ugyanakkor a bővizű Dráva folyó más területekhez viszonyítva kedvezőbb vízvisszatartási lehetőséget biztosít. A mélyebb fekvésű tereprészek adottságai még kedvezőbbé tehetők, csupán a fölös vizek elvezetéséről kell gondoskodni, egyébként a völgyeletben az altalaj áztató öntözési lehetőségek természetes úton adva vannak.

Fejlesztés esetén 22 000 ha szántó területen lehet a biztonságos termelés feltételeit megteremteni, egyben 14 000 ha, rét és legelőként hasznosított területen lehet kedvezőbb (szántóföldi) kultúrát elérni és 32 000 ha rét minőségi javulását tervezzük. A vízrendezés következtében csak a Dráva balparti vízrendszer területén évi 90 millió Ft többlet nyereséghez jut a népgazdaság.

További fejlődést jelent, hogy a vízrendezés elvégzése után helyi vizekből, csőkutakból történő nagyobb terméseredményeket hozó öntözéseket lehet berendezni.

Fentiek érdekében végrehajtandó vízrendezési munkák:

1. A befogadó Dráva május—júliusi időben évente 1—2 hétig nem tudja magas vízállása következtében a káros felszíni csapadékvizeket befogadni, ezért a torkolathoz átemelő szivattyútelepeket és szivattyúállásokat kell építeni. A Fekete-víz és mellékágai mellé a szükséges helyeken szintén átemelőket kell telepíteni.

2. A legtöbb főcsatorna vízemésztőképességét növelni kell, általában a meredek rézsűk laposítá- sával.

3. A főcsatornák kevés fenékesése következtében a szükséges helyekre esésnövelő szivattyúállást kell beépíteni.

4. A folyós homok mederfenékszakaszokat biztosítani kell korszerű burkoló elemekkel.

5. A területen lévő holtágakat, belvíztárolásra alkalmas helyeket fel kell használni a káros csapadékvizek beveztésére és visszatartására.

6. Az eróziós területeken fokozottan alkalmazni kell a meder feltöltődés csökkentése érdekében a sankolást.

7. A régen épített hidak, átereszek, tiltók és a zsilipek felújítását folyamatosan el kell végezni.

Különösen súlyt kell helyezni a közlekedési érdekeket szolgáló műtárgyak kicserélésére, mert a régi műtárgyak már nem képesek a korszerű mező- gazdasági berendezések terhelését viselni. A nagy súlyok alatt különösen a boltozott téglahidak károsodnak és azok állandó omladozásukkal a meder vízszállításának csökkentését és a meder elfajulását eredményezik.

8. A műtárgyak kezelésére, a csatornák állagának megóvására csatomaőrházakat kell építeni. A védekezés hatékonyabbá tételére az őrházakat védelmi anyaggal kell ellátni és védelmi célú telefonnal is fel kell szerelni.

9. A lecsapolás eredményességének növelésére a mellékcsatomahálózatot fel kell újítani.

641b Mohács—Villányi vízrendszer:

A fejlesztés a Dráva balparti belvízrendszernél elmondottakkal megegyező, a fejlesztés érdekében elvégzendő munkák azonosak azzal a különbséggel, hogy a bédai és kölkedi vízrendszerek szivattyú- telepét korszerűsíteni kell.

A fenti vízrendszerben a vízrendezés 4100 ha. szántó és 1450 ha. rét-legelő biztonságos termelését eredményezi és fenti területek kedvezőbb hasznosításával 4,3 millió Ft értékű terméstöbblethez jut a népgazdaság.

1.312 A vízhasznosítás fejlesztésének szükségessége a káros és tartós elöntéseknek kitett területeken

52/b—54/b Kapos vízrendszer:

Miután a múltban a vízhasznosítási célokat nem tekintették elsőrendű feladatnak — igaz ugyan, hogy az öntözéses gazdálkodás nem is volt annyira elterjedve, mint napjainkban — és a vízhasznosítás céljára műveket alig építettek, a jövőben erre nagy gondot kell fordítani. Lehetővé kell tenni, hogy az eddig káros vizek egy része a csatorna- hálózatban visszatartható legyen a talaj vízháztartási egyensúly biztosítása végett, másrészt a tervezésnél ki kell keresni azt a tározási módot, mely a leggazdaságosabb és biztosítani tudja száraz időjárás esetén az öntözéshez szükséges vízmennyiség egy részét, miután természetes vízfolyásaink a fokozódó igényeket tározás nélkül nem tudják teljesen kielégíteni.

74/b—75 b—76/b Dráva-balparti vízrendszerek:

A vízrendezés fő célja: a mezőgazdasági többtermelés elősegítése, a területen lévő értékeknek a vizek kártételeitől való megóvása. Ugyanakkor felmerül az a kérdés, hogy helyes-e minden vizet a területről elvezetni. Szükséges kihangsúlyozni, hogy a vízrendezést a vízgazdálkodás szemszögéből kell vizsgálnunk, ezért vízmentesítésül csak a fölös vizek eltávolítását tervezzük, a lefolyásra kerülő mélyszántással és vizet megkötő, a talajvízgazdálkodást javító műtárgyak alkalmazásával csökkenteni kell. Ez a mezőgazdaság feladata.

Művelt területeken elöntést okozó vizeket, teljes mennyiségben célszerűtlen lenne mindenkor el158