Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)
V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése
A patak közepes nagyvizeire méretezett meder- rendezési tervet a volt Pécsi Kultúrmérnöki Hivatal 1944. évben elkészítette, a terv a Csele patak rendezését a 0—12,4 km szelvények között irányozta elő. A terv alapján a jókarbahelyezés kivitelét 1947-ben megkezdték és 1953-ig folyamatosan végezték. Az első jókarbahelyezést 1947. évben megelőzte egy torkolati duzzasztó építése, amelyet az 1947. évi tavaszi dunai árvíz által okozott vízmosásszerű kimosás tett halaszthatatlanul szükségessé. Szűr község határában 1 db 4,65 ha-os halastó létesült. Bozsoki patak (8/8). Alsó szakaszára 0—1,54 km szelvények közt jó- karbahelyezési terv készült, melyet 1951-ben a 4,3 km szelvényig kiegészítettek és ez a jókarbahelyezés el is készült. A múltban a vízfolyáson több malomvízhasználat települt, melyek a vízfolyás medrének elfajulására, a völgy elvizenyősödésére vezettek. Himesházi mellékág (8/7). Torkolati szakaszára 1944-ben készült terv, melyet később az 1952—53. évi jókarbahelyezési munkákhoz kiegészítettek a 3,2 km szelvényig. A múltban a patak vizét több malom hasznosította, ezek ma már nincsenek üzemben. A malomvízhasználatok következtében a völgy elvizenyő- södött, a meder elfajult, feliszapolódott. Szebényi mellékág (8/6). Alsó 3000 m-es szakaszára 1944-ben készült terv, melyet 1951—53. években kiviteleztek. A múltban a víz energiáját 5 vízimalom birtokolta. A malmok ma már nincsenek üzemben. Lány csók—Marázai vízfolyás (8/9). 1902-ben a vízfolyás jelenlegi szelvényezése szerinti 2,245—5,769 km szelvényei között 3,524 km hosszban új medret létesítettek 7,78 m3/s vízhozam vezetésére méretezve. Ezt a mederszakaszt nevezik Jenyei övcsatornának, amely jelenleg a Lánycsók— Marázai vízfolyás alsó szakasza. Az átvágással még minden problémát nem oldottak meg. Az 1944. évi terv, amely a vízfolyás teljes hosszúságában történő rendezését irányozta elő, a háborús események miatt nem nyert kivitelt. Az utóbbi időben a mezőgazdasági termelés belterjessé tétele, a vízfolyás torkolati szakaszán a mohácsi tárház iparvágányának megvédése különböző műszaki munkák haladéktalan elvégzését tették szükségessé. A jókarbahelyezést 1949-ben kezdték meg, majd 1951-ben folytatták a 10,2 km szelvényig. A patak a torkolattól számított 70 m távolságig mélyen bevágódott. Ezért 1951. évben a 66 m szelvény és az iparvágány hídja között beton bukóakna épült, majd ettől a szelvénytől lefelé a torkolatig békaszájszelvényű zárt betoncső. A 0,07—0,22 km szakaszon kőburkolat létesült. A vízfolyás egyetlen jelentősebb mellékága a III. kategóriába sorolt Jenyei árok, mely állandó vízfolyás, vizét egy ma is működő paprikamalom hasznosítja. Borza patak, főág (9). Jugoszláv területen ömlik az izsépi holt Duna- ágba. A patak medre a középső és alsó szakaszon könnyen feliszapolódik. Felső, nagy esésű szakasza még rendezetlen. Teljes hossza 34,712 km. Ebből Jugoszláv területre 10,212 km, Magyarországra 24,5 km jut. Rendezésére 1937. évben terv készült. Ennek alapján 1944. évben a Mohács—Eszéki főközlekedési út hiújától kezdődően meder jókarbahelyezés folyt 3 km hosszon. A további kivitelt a háborús események megakadályozták. Azóta a medertisztogatásra csak 1954. évben került sor. A Borza patak magyarországi szakaszának átfogó rendezési tervét a Vízügyi Igazgatóság 1957- ben készítette el. A tervezett jókarbahelyezés a főágon 17,6 km, a felső szakaszon 5,0 m3/s, az alsóbb szakaszon 25,0 m3/s vízemésztéssel. Magyarországi alsó 8 km-es szakasza jókarbahelyezett. A jugoszláviai szakasz rendezetlen. Borza patak mellékágak: Majsi malomárok (9/2). Több kisebb mellékárok befogadója. Az 1957. évi terv alapján 1958-ban a patak alsó szakaszát 0— 9,95 km szelvény között rendezték. Az árok vizét a múltban több malom hasznosította, ma már ezek nem működnek. Nagynyárád—Versendi ág (9/1). Első jókarbahelyezését az 1957. évi terv alapján végezték el. A terv a 6,4 km szelvényig történő medertisztogatást irányozza elő. Mellékága a Szajki ág. Karasica vízfolyás, főág (10). Teljes hossza 82 km. Ebből magyar területre esik a felső 53,2 km. Az országhatár a 28,2 km szelvényben metszi a vízfolyást. Adatok a rendezésekről: Az alsó szakaszt a torkolattól Magyarbólyig 1800 —1912. években az érdekelt uradalmak jókarba- helyezték. Az alsó szakaszt 28,2—41,95 km közt 1929-ben újra rendezték, legutóbbi rendezése pedig 1949-ben volt 50—55 m3/s vízemésztésre. A felső szakaszról 41,95—73,395 km közt 1898- ban készült átfogó terv. Az első rendezés óta a felső szakaszon csak szakaszonkénti rendezések voltak, míg aztán a 41,75—54,69 km között 1956-ban, 59,3—64,0 km között 1951-ben, 63,7—72,648 km között pedig 1957-ben rendezték a felső szakaszt. A szabályozott meder a 20%-os gyakoriságú 50 m3/s-ot képes vezetni az alsó szakaszon. A számított és megfigyelt maximális mértékadó árvíz 130 m3/s-ot is eléri. A mederbe nem férő víz a völgyekben tározódik, amíg később lefolyásra nem kerül. 150
