Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)

III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása

lió Ft esik. A munka során összesen 5345 fm part­védő- és vezetőmű, 5755 fm keresztgát, bekötőgát és mederelzárás építését irányoztuk elő a szabá­lyozás alá vett folyószakaszon. Főbb munkamennyiségek: 200 000 m3 földmunka, 96 000 m3 kőmunka és 123 000 m3 rőzsemunka, amelyből Jugoszláviára 53 000 m3 kő- és 68 000 m3 rőzsemunka esik, a többi munkamennyiség Ma­gyarországot terheli. A kivitel végrehajtásához a jugoszláv állam együttműködése szükséges. A szabályozás eredményeképpen a hajózást gát­ló legkedvezőtlenebb gázlók megj avulása várható. Ezáltal a Dráva a barcsi téli kikötő és Felsőszent- márton között 30 km szakaszon akadálytalanul hajózhatóvá válik, s így a mederszabályozási mun­kák anyagszükséglete a barcsi rakodóról már vízi- úton elszállítható lesz. A mederszabályozás által állandósult parti viszonyok állandó jellegű vízki­vételi helyek létesítéséhez teremtik meg az előfel­tételeket, a visszanyert területek pedig erdőműve­lés alá foghatók. Megszűnik továbbá Drávatamási község belsőségeinek veszélyeztetettsége is. 4. Félsőszentmárton—Kemse (93,2—127,5 km) közötti folyószakasz szabályozása a Dráva folyó Barcsig történő szabályozásának befejezését jelen­ti. A betervezett 5,5 km hosszú kiegészítő- és 16,0 km hosszú új szabályozás költsége az 1931 évi sza­bályozási tervek alapján 125,5 millió Ft-ot tett ki, ebből Magyarországot 58,2 millió Ft terheli. Szük­séges szabályozási művek: partvédőmű, vezetőmű 16 780 fm, keresztbekötőgát, mederelzárás 11385 fm. Munkamennyiségek: 223 000 m3 kőmunka, 278 000 m3 rőzsemunka és 200 000 m3 földmunka. Ebből 109 000 m3 kőmunka, 135 000 m3 rőzsemun­ka és 200 000 m3 földmunka Magyarországot ter­heli. A tervezéshez és a kivitel végrehajtásához a ju­goszláv állammal való megegyezés szükséges. A munka elvégzésével a Dráva folyó a torkolat­tól Barcsig mint I. kategóriájú hajóút, a víziút hálózatba bekapcsolható. E szakasz szabályozása ezenkívül a már ismertetett mezőgazdasági és ár­védelmi előnyöket illetve kárelhárítást jelenti. 5. Majláth puszta—Drávaszabolcsi híd (93,2—76 fkm) közötti folyószakasz szabályozása. A 172 km hosszban betervezett új mederszabályozás költsége az 1931. évi tervek adatainak átszámításából adó­dóan közelítőleg 93,4 millió Ft, melyből magyar te­rületen létesítendő művekre 48,7 millió Ft esik. A mederszabályozás során 12 420 fm partvédő és ve­zetőmű, 6625 fm keresztgát, bekötőgát és meder­elzárás építését irányoztuk elő. Az összesen beépí­tendő kőmennyiség 186 000 m3, rőzsemennyiség 223 000 m3, melyből 97 000 m3 kőmunka és 120 000 m3 rőzsemunka Magyarországot terheli. A munkálatok előtt a jugoszláv állammal közö­sen végrehajtandó felvétel és tervezés szükséges. A tervezett szabályozás végrehajtása után a már meglévő szabályozott szakasszal együtt Zalátáig (109,8 km) kb. 42 km hosszon lehet majd hajózni. A medervándorlás megszűnésével a balparti, nyá­rigát veszélyeztetettsége csökken és a parti terü­letek intenzív hasznosítása is megindulhat. A me­derszabályozás a drávaszabolcsi hídfők, a dráva- palkonyai és drávaszabolcsi partvédőművek állé­konysága érdekében szükséges. 6. Drávaszabolcsi híd—országhatár (76—68 fkm) közötti mederszabályozási munkák a Magyar Ju­goszláv Vízügyi Bizottság által jóváhagyott 657/1959 (Vízig) sz. tervek szerint 1959. óta folya­matban vannak. Eddig a tervezett munkák kb. 45 %-a készült el. A 8 km hosszban előirányzott sza­bályozás kiegészítéséhez a két állam részéről 54 000 m3 kő-, 59 000 m3 rőzse- és 60 000 m3 földmunka elvégzése szükséges, összesen 29,8 millió Ft érték­ben, melyből magyar részre 25 000 m3 kőmunka, 25 000 m3 rőzsemunka és 60 000 m3 földmunka esik 13,6 miliő Ft költséggel. A megépítendő partvédő és vezetőművek hossza 2315 fm, a kereszt-bekötő­gátaké 1 db mederelzárással 535 fm. A munkálatok a jugoszláv álammal egyeztetett program szerint bonyolítandók le. A szabályozás következtében 8 km hosszú folyó­szakaszon javulnak meg a lefolyási viszonyok, s megszűnnek a partszakadások, amiáltal a Dráva balparti állami árvédelmi vonal árvízi biztonsága is fokozódik. A felsorolt szabályozási munkák az építési anya­goknak víziúton történő szállításához a hajópark növelését, továbbá munkaeszközök és gépek be­szerzését teszik szükségessé, melynek költségeire 2 millió Ft-ot irányoztunk elő. A munkálatok végrehajtási határideje a 3—6 sorszámok alatt felsorolt munkákra 20 év, a teljes előirányzatra 30 év. Az építmények vonalas jelle­géből kifolyólag a munkálatok szakaszokban tör­ténő elvégzése műszakilag is egész és gazdaságos megoldást nyújt. Megjegyezzük, hogy a drávaszabolcsi, zalátai, barcsi vasúti hidak roncsai mederszabályozási és hajózási okokból is eltávolítandók. Az eltávolítás költségei a közlekedési tárcát terhelik. 2.83 GAZDASÁGOSSÁGI VIZSGALATOK A Duna-jobbparti védvonalra, a Dráva balparti védvonalra, továbbá a drávapalkonya—kelemen- ligeti nyári gátra tervezett erősítéshez és fejlesztés­hez gazdaságossági számításokat nem készítettünk. A megyei töltés helyreállításának gazdaságos- sági vizsgálata: Mentett ártér 11 000 ha. A mentett ártérben lévő településeket, közlekedési hálózat és a művelési ágakat is figyelembevéve egy-egy elöntésből szár­mazó kár értéke 4400 Ft/ha. A védvonal helyre­állításának és kiegészítésének költsége 18,9 millió Ft. A méretezés alapjául szolgáló árvíz a barcsi vízmérce adatai szerint 33 éves gyakoriságú. A várható kár értéke 11,000 ha. 4400 Ft/ha 33 év= 1,465 millió Ft/év. Megtérülési ideje: 18,9 millió Ft/1,465 millió Ft/év=12,5 év. A kelemenliget—drávasztárai nyárigát kiépítésé­nek gazdaságossági vizsgálata: A tervezett nyárigát 3200 ha-t véd. A mentett ártérben az elöntésből származó kár értéke 1385 Ft/ha. A nyárigát építésének és a beeresztőhelyek kiképzésének együttes költsége 3,2 millió Ft. A 17 4 TVK 129

Next

/
Thumbnails
Contents