Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
A hordalékmérő állomásokon, — amelyek egyben vízhozamnyilvántartó állomások is —, vízhozamméréssel egyidejűleg vett vízminták segítségével meghatározzák a lebegtetett hordaléktöménységet és hordalékhozamot, továbbá hodalékfogóval megmérik általában a fenéken görgetett hordalék hozamát is. A vízhozam és a hordalékhozam kapcsolata igen laza, ezért a hordalék hozam-adatsor megbízhatósága egészében véve csekély. Valamennyi állomás a hónap elején küldi be adatait a VITUKI-ba, de van néhány kiválasztott állomás, amely naponta táviratilag jelent, sőt kiépülőben van az automatikus távjelzó-rendszer is, amelynek 1960-ban két állomása (Rajka és Budapest) van vezetékes állandó összeköttetésben a VITUKI vízjelző szolgálat központjával. Az általánosabb értelemben vett vízjárás eddig ielsoroit eiméietein kivüi a vízkészletgazdaikodás számára a párolgási-, csapadék- (és hój adatok ismerete is igen iontos. Ezeket azonban nem itt, hanem a 2.2 Éghajlat c. fejezetrészben ismertetjük. 2.3123 vízminőség vizsgálatok A felszíni vizek vízminőség-vizsgálatának célja a szennyezettség mértékéneit megáiiapitása, a szennyezés okának felderítése, továbbá a különböző vízhasznosítási célok szempontjából való minősítés. Ez utóbbi cél a vízkémiában használatos majdnem valamennyi komponens meghatározását szükségessé teszi. Pl. ivóvíz minősítésénél legfontosabb az oxigén- és mtrogénháztartás, valamint a coli-titer és a lebegőanyag, az öntözésnél az ösz- szes oldott só és a Nau/o, a kazán tápvíznél a keménység, stb. ismerete szükséges. A vízminőség vizsgálatával egyidőben szükséges megállapítani a vízhozamot is. Esetenként szükség van különleges szeny- nyeződések (fenol, króm, cián, stb.) ismeretére is. Vízmintákat általában hossz-szelvényszerűen (szelvényenként egy-egy pontban), különlegesebb esetekben ezen kívül kijelölt keresztszelvények- több pontjában is vesznek. A hossz-szelvény mintavételi helyeit úgy jelölik ki, hogy a beömlő vízfolyások és szennyező források okozta változásokat, és a vízfolyás öntisztító képességét követni lehessen. A keresztszelvény-vizsgálatokat a szennyező források felett és alatt jelölik ki, hogy a szeny- nyeződés egyenletes elkeveredéséről kapjanak képet. A rendszeres ellenőrző vizsgálatok végzésénél a vízmintákat a felszíntől számított 30 cm mélységből veszik. Nagyobb vízfolyások keresztszelvény-vizsgálatánál esetenként, a felszíntől a fenékig mélységi mintákat is vesznek. A vízminták feldolgozását laboratóriumban végzik, erre a célra 2 liter vizsgálandó vizet szállítanak be. Helyszínen történik az oldott oxigén lecsapása, a szabad C02 és az ammonia ill. oxigénfogyasztás meghatározása. Különleges esetekben a vízminőség napi ingadozását 48 órán át óránként ellenőrzik. A jelenlegi felszíni vízminőségi ellenőrző hálózat gerince a Vízügyi Igazgatóságoknál működő 12 minőségvizsgáló laboratórium. Ezek évszakonként egy alkalommal — vagy az adottságoknak megfelelően ettől eltérően, — tervszerűen vizsgálják a vízfolyásokat kb. 600 mintavételi helyen hossz-szelvényszerűen és kb. 20 keresztszelvényben. A meghatározásokat a VITUKI által összeállított vízvizsgálati módszerek szerint végzik, országosan egységesen. Ezeket a módszereket az Intézet a közös csehszlovák—magyar felszíni vízvizsgálatok végzésénél a Csehszlovákiában használatos módszerekkel egyeztetve alakította ki. A rendszeres felszíni vízminőségvizsgálatok további feladatai: még több adat gyűjtése a vízminőség ingadozásának megállapítására a különböző vízhozamok függvényében, továbbá adatszolgáltatás a vízjogi engedélyek kiadásához és a meglevő, vízjogi engedélyek felülvizsgálatához, adatszolgáltatás az 1/1961. Korm. sz. rendelet végrehajtásához, végül a vízfolyások szennyvíz-terhelhetőségének megállapítása. 2.313 összefüggés a szomszédos területek felszíni vizeivel A 3. sz. Balatonvidék TVK-egység idegen területről csak a 2. TVK-egységtől, a Zala útján kap vizet, összes területi vizeit a Balaton gyűjti össze, feleslegét pedig a siófoki leersztő zsilipen keresztül, a Sió közvetítésével, adja át az 5. TVK-egy- ségnek. Országhatáron túlról származó víz területünkre nem érkezik. 2.1313 A SZOMSZÉDOS TERÜLETEKRŐL ÉRKEZŐ VIZEK Területhatáron kívül csak a Zala folyó szállít vizet, mely teljes egészében hazai eredetű. A Zala vízgyűjtőjében végrehajtott minden nagyobbará- nyú vízimunkálat, vízhasználat erősen érezteti hatását területünkön A Balaton — mint fő üdülési centrum — vizének megvédése feltétlenül indokolná, hogy a Zala vize kifogástalan minőségben érkezzen torkolatához. 2.3132 A SZOMSZÉDOS TERÜLETEKRE TÁVOZÖ VIZEK Területünkön jelentkező feles vizek a siófoki leeresztő zsilipen jutnak a Sió csatornába, az 5. TVK-egység területére. A területen végzett vízimunkálatok és vízhasználatok, a Balaton nagy víztömegének és tározásának kiegyenlítő és semlegesítő hatására a területhatáron kívül nem éreztetik befolyásukat. Döntő azonban a Sió vízjárására a Balaton vízszinszabályozásának és vízeresztésé- nek rendje. A Balatonból távozó vizek minősége nem kifogásolható, azonban a Sió csatorna vize — különösen a nyári idényben és ha nincs víz- eresztés — a siófoki üdülőközpont szennyvizei következtében erősen szennyezett. 64
