Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)
XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás
mivel a Balaton üdülőforgalma rohamosan növekszik és ez a terület lakoslétszámát közel megduplázza, az üdülőket friss zöldséggel, gyümölccsel kel lellátni és főleg állati termékekkel, ezért a takarmányöntözést kell szorgalmazni. Az öntözéshez szükséges vizet csak részben lehet a Balatonból biztosítani. A VITUKI vizsgálatai szerint 2,5 m3/s a maximum. Ez a vízmeny- nyiség viszont a távlatilag tervezett öntözés kis részére elegendő. Nagyobb víztározókat és emeltvízű halastavakat kell létesíteni. A berkek altalajnedvesítő öntözései helyett permetező öntözést kell bevezetni, mivel ehhez kevesebb víz szükséges. Távlatilag terveztünk 34 956 ha öntözést, 15,34 m3/s júliusi vízszükséglettel, ebből permetező öntözés 27 206 ha. Felületi öntözés 7750 ha. A tervezett öntözőtelepek között legnagyobb a Polgárdi öntözőfürt, 16 325 ha kiterjedésű esőztető öntözőtelep, kert, gyümölcsös öntözéssel. Vizét a Balatonból kapja, de teljes kiépítésekor a Sió csatorna vízlépcsői megépülnek, így szükség esetén Bunavíz szivattyúzható a Balatonba. A balatonaligai fürt kísérleti jelleggel épül kizárólag gyümölcsös és szőlő öntözésre (permetező). Vizét a Balatonból kapja szivattyús kiemeléssel. A Nagybereki öntözés hordozható esőztető berendezéssel fog történni. A balatoni és bodrogi tározóból kívánja 1,1 m3/s vízigényét biztosítani, ebből 4400 ha területet lehet öntözni. A szigligeti öntözőárokra jellemző, hogy gravitációsan öntözne a Balatonból tározásos módszerrel. A kis-zalamenti és a kisbalatoni öntözőárok altalajvízszint tartással üzemelne. Szükség esetén felületi öntözéssel biztosítják a kívánt vízmennyiséget. A kis-zalamenti a Zala vizét használja fel, duzzasztásos vízkivétellel. A Balaton-menti a Balaton vizéből öntöz. A 3. sz. Balatonvidék TVK öntözött területe a 20 éves fejlesztés végén 16 631 ha-ra emelkedik, 9,5 m3/s július havi vízigénnyel. A Kerettervidőszakban felmerülő beruházási ösz- szeg 594,5 millió forint, 1,4 millió m3 földmunka, 47 ezer m3 beton és 225 t gépi berendezés beépítése mellett. 2.206 Halászati vízhasznosítás Természetes vizek közül a 3. sz. Balatonvidék TVK területén a Balaton jön egyedül számításba, mivel ez az ország halhústermelésének 10%-át adja. Területe 61 000 ha, haltermelése 14 820 q volt 1960-ban. Nagyobb teljesítményre is képes, ezért távlatinak 20 000 q-s haltermelést terveztünk be, azonban ennek érdekében az állomány összetételét kell megjavítani a nemes halak javára. Nagy mennyiségű ivadékot kell kihelyezni, ezt mintegy 700— 1000 ha ivadéknevelő tógazdaságban kell előállítani. A halászati technikát is korszerűsíteni kell, ezenkívül gondoskodni kell arról, hogy az orvhalászat megszűnjék. Tógazdaságaink legnagyobb része a Somogy megyei részen helyezkedik el. A 3. sz. Balatonvidék TVK területén jelenleg 1400 ha kiépített halastó terület van, 1253 ha üzemelt víztükörrel. Egy szennyvizet hasznosító tógazdaság is üzemel Bala- tonföldváron 29 hektáron. A tógazdaságok fejlesztése szükséges, mivel a terület halhús termelése a Balaton nélkül 5 127 q volt (0,95 kg/fő). A hal keresett export cikk, ezenkívül olyan területeket hasznosít, mely más célra nem alkalmas. Ezenkívül az emeltvizű halgazdaságok vizet is tároznak öntözési céllal. A Balaton menti üdülőtelepek szennyvizeit — Balatonföldvárhoz hasonlóan — tógazdaságok hasznosítanák, ezzel a komplex hasznosítással (öntözés, halászat, szennyvíztisztítás) csökkenthető a beruházási költség. E terület lakosainak száma 1960-ban az üdülőkkel együtt 428 000 fő volt, az egy főre eső haltermelés 4,7 kg, a Balaton nélkül 0,95 kg. A fejlesztés végrehajtásával a halhústermelés 64 227 q-ra emelkedik, így 1 főre eső halhústermelés a Balaton nélkül 5 kg-ra emelkedik fel és így a Balaton haltermelése exportra, vagy belföldön más területre lesz elszállítható. A halászati fejlesztés teljes egészében 20 év alatt valósul meg. A somogyi parton van lehetőség nagyméretű tógazdaságok kialakítására, de csakis komplex víz- használat (öntözővíz tározó) mellett alakíthatók ki. Így a leilei, Fonyód, Buzsák stb. kerülnek kiépítésre, főleg hossztöltéses rendszerben. Szennyvizet hasznosítana a leilei, a zamárdi, fo- nyódi tó, de itt is csak mint trágya jöhet számításba a szennyvíz. összesen 4000 ha tófelületet terveztünk. A halászati vízhasznosítás összesen 203 millió Ft költséggel 2,1 millió m3 földmunkát, 63 ezer m3 kő és 34 ezer m3 beton beépítését igényli. 2.207 Ivó- és ipari vízellátás Az ivóvízellátás múltja és jelene: A 3. sz. Balatonvidék TVK Somogy és Veszprém megyének egy részét öleli fel. A területén ipari centrumok és üdülőtelepek helyezkednek el, melyek a települések alakulását erősen befolyásolják. Nagyobb települései: Keszthely, Tapolca, Siófok, Balatonfüred, Balatonalmádi, melyek jelenlegi lakossága 45 ezer fő. A TVK területén összesen 232 ezer fő lakik üdülők nélkül. Közműről, — így városiról 35 ezer fő, törpevízműről 9000 fő, intézményi és egyéb vízműről 8000 fő, — összesen 52 000 fő van ellátva, ami az összlakosság 22,7%-a. A lakosság túlnyomó része ásott és fúrt kutakból van ellátva, de nem megnyugtató módon, mivel az ásott kutak nagyobb része fertőzött és állandó KÖJÁL ellenőrzés mellett lehet kis %-át ivóvízként használni. Az ellenőrzött és jó ivóvizeket adó ásott és fúrt kutakról 30 000 fő van ellátva, azaz a lakosság 13%-a, míg a többi ellátatlannak tekinthető és számuk eléri a 150 000 főt, az összlakosság 65%-át, tehát a vízellátás területén több éves lemaradást kell pótolnunk. A fentebb említett lakosság vízellátását a múltban 15 városi — községi, 16 törpevízmű és 11 in41 3 TVK 321
