Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)
XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás
zetése a BVK területén, ezzel a postaállomásoktól távolfekvő partrendezési munkahelyek építésvezetése is lehetővé válik. Ezzel a munka tervszerű kivitelét lehet biztosítani. E) LAKÁS ES KOMMUNÁLIS ELLÁTÁS 810 Kommunális ellátás 811 Víz- és csatornaművek és fürdők A tervidőszak alatt tervbe vettük a balatoni községek regionális vízellátását, 2 községben városi, 38 községben törpevízművet terveztünk. Előirányoztuk 15 település szennyvízcsatornázását. (VIII—IX. fejezet). A területen található ásványvizek és gyógyvizek hasznosítását a XIII. fejezetben terveztük. 812 Kertészet, parkosítás, köztisztaság Ezen a téren is a felszabadulás után nem remélt haladás mutatkozik. A balatoni fürdő- és üdülőhelyek parkosítása európai viszonylatban is elsőrendű. A parkosítás létesítéséhez a jókarban való tartásához szükséges vízellátás is a balatoni vízgazdálkodás feladatát képezi. A takarékos vízfelhasználás érdekében az öntöző és ipari vizet el kell választani az ivóvíztől. Ezen a téren még sok a tennivaló. A tudományos intézetek és feladatok területén is hatalmas haladás mutatkozik különösen abban, hogy a gyakorlati feladatok megoldása különösen a vízépítészet és közegészségügy terén közvetlen kapcsolatot nyert a tudományos kutatással. A Vízgadálkodási Tudományos Kutató Intézet két kirendeltsége (Siófok, Balatonszemes) a Biológiai Kutató Intézet Tihany igen sok gyakorlati kérdésben támasztja alá a vízügyi tervezést és kivitelt. A Balatoni Intéző Bizottság Műszaki Bizottsága és Tervbíráló Bizottsága a gyakorlati élet által felvetett kérdéseket tárgyalja, s elbírálja a jövő fejlesztése érdekében készült és a közeljövőben kivitelre kerülő terveket. A Balatoni Vízügyi Kirendeltség van hivatva arra, hogy a népgazdaság érdekében végzendő kiviteli munkákat összehangolja, a kivitelt ellenőrizze vagy végrehajtsa. A népgazdaság érdekében még ezen a téren is sok a tennivaló. A Balaton fejlesztése érdekében feltétlenül szükséges, hogy a fejlesztési, partrendezési tervet véglegesen elkészítsék, a közterületre szánt helyeket kijelöljék, s az építési tilalmat ezekre a területekre feljegyezzék. Az érvényben levő építési szabályrendelet előírja az épületek padlószint magasságát, s az épület melletti terepmagasságot, s ezt az építési engedélyekben szigorúan ki is kötik. A kivitelnél azonban az ellenőrzés lazasága miatt ezen a téren sok a visszaélés és éppen azok, akik nem tartották be az előírt építési feltételeket, panaszkodnak a leghangosabban, ha a vízállás — sokszor a megengedett és kívánatos mértékben — emelkedik. Ezen a téren a tanácsoknak kellene példátmuta- tóan eljárni, esetleg a hibásan s tudatosan rosszhiszeműen alacsony terepen szabályellenes padlószinttel emelt épületek lebontásának elrendelésével is. F)EGËSZSÊGÜGY1 ES SZOCIÁLIS ELLÁTÁS 840 Egészségügyi ellátás 841 Kórházak és egyéb fekvőbeteg intézmények A keszthelyi kórház a városi vízműről kapja a vizet, szennyvizét némi tisztítás után a Büdös árkon át a Balatonba juttatja. A városi csatornahálózat elkészülte után az előtisztított szennyvizét abba vezeti. A balatonfüredi Szívkórház vízigényét részben közműről, részben a Balatonból saját vízművel elégíti ki. A fekáliás szennyvizek a közműbe, a fürdő és egyéb vizei a Balatonba távoznak. A fejlesztés során úgy az ivóvízellátás, mint a szennyvízelvezetés közműhálózat útján történik. A Siófokon épülő kórház vízszükségletét a közműhálózatból kapja, szennyvízelvezetése is közmű- hálózatba történik, megfelelő előtisztítás után. 860 Üdültetés A 3. sz. Balatonvidék TVK-n belül a Balaton menti régióban szinte minden vízépítési létesítmény részben vagy egészben az üdülést szolgálja. Összefüggései részletesen megtalálhatók a VII., ill. IX. fejezetekben. 2. A 3. SZ. BALATONI TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁSI KERETTERV ÖSSZEFOGLALÁSA 2.1 Bevezetés A 3. sz. Balatonvidék TVK területe a Balatont és vízgyűjtőjét foglalja magában. A terület középpontjában helyezkedik el a 600 km2 területű Balaton, Közép-Európa legnagyobb melegvízű tava, Észak felől a Balaton felvidék hegysora, dél felől az ősi vízállásos mocsaras területek szegélyezik, amelyek a Balaton vízszint-szabályozásával nagyrészben mentesültek a vízborítástól. A Balaton felvidék geodéziai magassága általában 200—300 m, a déli somogyi terület 150—170 m-ig változik. A termőtalaj északon a vulkáni kőzetekre rakodott lösz, homokos kőtörmelék, délen vastag lösztakaró felett többnyire erdő és vályogtalaj, a mélyen fekvő részeken tőzeges láp a jellemző. Az átlagos csapadék 600—650 mm évente. A Balaton keleti medencéjében még kevesebb, 500—600 mm. Nehezíti és bizonytalanná teszi a mezőgazda316
