Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)
XVIII. fejezet. A vízgazdálkodással kapcsolatos egyéb feladatok
Hazai viszonylatban, de lényegileg külföldön is megoldatlan kérdés a kőrakodás és kőmunka gépesítése. Számos elgondolás és újítás igyekezett a problémát megoldani, de kevés sikerrel. Elsőrendű műszaki fejlesztési feladat a megfelelő gépesítés kiválasztása, mert ezzel számottevő kézimunka szabadulna fel és erősen emelkedne a kőmunkák termelékenysége. A nagyarányú előregyártás fejlesztése szükségessé teszi az előregyártott elemek felszakításának, tárolásának, szállításának és elhelyezésének teljes gépesítését is. D) GYÁRTMÁNYFEJLESZTÉS Gondoskodni kell a szükséges belvízvédelmi hordozható szivattyúk és meghajtó gépeik tipizált beszerzéséről, igykekezni kell azonos típusú esőztető öntözéses szórófejeket, hordozható csővezetéket és kapcsolóberendezéseket biztosítani. Ki kell próbálni a hordozható csővezetékhez a műanyag cső használatát. 5. ÜZEMELÉS, FENNTARTÁS, FELÜJlTÄS A 3. sz. TVK területén a XIX. század végén és a XX. század elején létesült vízgazdálkodási társulatok egyes belvízöblözetek lecsapolása céljából alakultak és ellátták az üzemelés, fenntartás és felújítási munkákat is. A Balaton első önálló vízgazdálkodó állami szerve a Balatoni Kikötő Felügyelőség, mely 1911-ben alakult. Feladata a kikötők és partfalak építése volt, ezen munkákat 1946-ig végezte. Az államosítás és többszöri átszervezés után jelenleg vízgazdálkodással foglalkozó szervek a következők: Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság, melynek keretén belül működik a Balatoni Vízügyi Kirendeltség. A 3. TVK területén még, a Dél- dunántúli Vízügyi Igazgatóság, valamint a Nyugatdunántúli Vízügyi Igazgatóság működik. Az átfogó vízgazdálkodási munkákkal a VÍZIG-ek foglalkoznak. Ezen szerveken kívül még számos szerv működik, melyek egyes vízgazdálkodási ág üzemelését, fenntartását és felújítását végzik. Ilyenek a Délbalatoni Víz- és Csatornamű Vállalat, különböző vízgazdálkodási társulatok stb. Üzemelés Mivel a 3. TVK területén minden vízgazdálkodás alapja a Balaton vízszintjének szabályozása, ezzel kapcsolatban a Sió-zsilip üzemelését a jelenben és a jövőben is a BVK-nak kell elvégezni. Kívánatos, hogy a meglévő, illetve létesítendő nagyobb öntöző telepek, öntöző fürtök fő vízkivételét az illetékes vízügyi igazgatóságok üzemeljék. A hajókikötők üzemelését a MAHART végzi és a jövőben is annak lesz a feladata. A vitorlás és csónak kikötők üzemelését sportegyesületek és egyéb szervek látják el. A Víz- és Csatornaművek kapacitását a terv szerint 1980-ig többszörösére kell emelni. Ugyanis a főművek és elosztóhálózat ezideig mind kiépültek. A 3. TVK területén belül a Balaton speciális érdekek kielégítése céljából kívánatos, hogy a balaton- menti víz és csatornaműveket egyetlen vállalat üzemelje. Vagy a területi vízügyi szerv, vagy közvetlen az OVF felügyelete alatt. A közvetlen Balaton régión kívüli víz- és csatornaművek megmaradhatnak a megyei víz- és csatornaművek kezelésében. Az I—II. kategóriájú belvízcsatornák és szivaty- tyútelepek üzemelését a VÍZIG-ek, míg a III. ka- tegóriájúakat a vízgazdálkodási társulatokra kell bízni. A halastavak, valamint az öntözőtelepek üzemelését a termelő üzemeknek kell ellátni. Fenntartás A Sió-zsilip a fenéklépcső és a Sió meder fenntartása a BVK feladata kulcshelyzeténél fogva. Az állami tulajdonban levő partvédőművek fenntartását kormányutasítás a BVK-ra bízta. A 3. TVK területén belül a legnagyobb fenntartási munkát igénylő művek a partvédőművek. így különös jelentőséggel bír azok szakszerű fenntartása. Ugyanis a szél, a jég és víz által igen erős igény- bevételnek vannak kitéve és rendeltetésüknél fogva állandó a rongálódásuk. Ugyanakkor a kisebb meghibásodások megjavításának elmulasztása esetén, amikoris kis költséggel helyreállíthatok lennének, a víz- és jég romboló munkája miatt rövid idő alatt teljesen tönkre is mennek a partvédőművek. A partvédőművek tökremenetele után a már bevédett területek elhabolódása is megindul. Az elmúlt több évtizedes tapasztalatok alapján volt arra példa, hogy a fenntartás elmulasztása miatt balatoni viszonylatban több milliós károk keletkeztek. Tapasztalható volt ez az első, de különösen a második világháború után, amikor 1946—1947-ben a partbiztosítások nagyrésze elpusztult. A magán- és egyéb köztulajdonban lévő partvédőművek fenntartása a tulajdonosokra hárul, bár célszerű lenne társulások útján megoldani, estleg a BVK kivitelezésében a szakszerű karbantartás érdekében. A balatoni kikötők fenntartását a jövőben a BVK- nak kell elvégezni, mert a MAHART egyes speciális munkákhoz nem rendelkezik megfelelő munkagépekkel és azokat nem is tudná gazdaságosan kihasználni, illetve üzemelni. Munkamennyiség szempontjából, továbbá kihatás szempontjából igen jelentős fenntartási munkát igényel a kisvízfolyások, ezen belül a belvízcsatorna hálózatok fenntartása. Részben a Balaton vizének visszajátszása, továbbá azon ok miatt, hogy igen laza tőzeges talajon vannak ezek a csatornák, nagymértékű a csatornák eliszapolódása, elhínáro- sodása. Ezeken a területeken pedig a belvízháló* 308
