Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)
XVII. fejezet. Területi vízmérleg
a külföldi idegenforgalom igényeihez mérten elégtelen kiépítettség ellenére — is nehézségekbe ütközik. Ez az állapot a vízkészletek területi kiegyenlítésié sürgeti, a Balatoni Regionális Vízmű kiépítése útján. 2.223 Az ipari vízfelhasználás Az üzemi vízhasználatok megállapításánál figyelembe vették az iparvállalatok 1958. évi jelentéseiben foglaltakat. A nagyfogyasztó ipartelepek vízfelhasználási adatait helyszíni ellenőrzés alapján az 1960. évi tényleges maximális vízhasználatokra módosították. A területen található kevés ipartelep Fűzfő térségében tömörül; kizárólag nyersvíz igényét részben felszíni, részben réteg- és karsztvízből szerzi be. 2.224 Mezőgazdasági vízfelhasználás A vízhasználatok vízigényei öntözővíz, illetve halastótápvíz normák alapján számított, becsült adatok. A számbavétel szempontjait elletően a következőket kell megjegyeznünk: a) Mezőgazdasági vízigényekkel szeptemberben már nem számoltunk; a csurgalékvizeket elhanyagoltuk. b) Az öntözés augusztusi bruttó vízigényét — az esőszerű öntözés kivételével — úgy állapítottuk meg, hogy a júliusi (maximális) nettó vízigény 90%-át vettük, majd 20% veszteséget hozzáadtunk: 1. táblázat Növénycsoport (öntözési mód) Augusztusi bruttó vízigény, lit/s,ha Dunavölgyben (1—7 TVK) Tiszavölgyben (8—13 TVK) Rizs 3,08 0,82 Szántó 0,35» 0,30* Kert 0,41 0,32 Legelő, rét, egyéb 0,31** 1,25** Esőszerű 0,11*** 0,11*** * A barázdás és a sávos -csörgedezte: 5 öntözés vízigényednek számítani közepe. ** A csörgedezietö-árasztó öntözés normája. *** Az csőszerűén öntözött szántóföldi topás-, és ta- tormányfkulttúra, valamint zöldségikertészet júliusi nettó vízigényének átlaga. c) A tógazdasági vízpótlás értékeit 0,25 1/s ha-on, illetve 0,43 1/s ha-ra vettük fel: d) A felszínalatti készletekre támaszkodó mező- gazdasági igényeket — mivel az évnek csak kb. 1/3-án keresztül jelentkeznek — 0,35-tel redukáltuk. A mezőgazdasági vízhasznosítás vízhasználatának 60%-a öntözővíz (816 1/s), 40%-a a halastavak tápvize (578 1/s). Az öntözött terület 3255 kát. hold harmada rét és legelő, jelentős 2201 kát. hold, az esőszerű öntözésre berendezett terület is. Az öntözővizet szinte kizárólag a Balatonba folyó, kisebb vízfolyások felszíni vizéből biztosítják. Ugyanezek a kis patakok, erek táplálják a halastavakat is. 2.23 VÍZMÉRLEG 1960-BAN 2.231 Vízmérleg a felszíni vizekre A 3. sz. Balatonvidék VK-egység felszíni vízkészlete a Balatonba torkolló kisvízfolyásokból adódik. A vízkészlet megoszlása egyenlőtlen; az északi oldal jelentős részben karsztforrásokból táplálkozó kisvízfolyásai viszonylag bővizűek, míg a déli part vízfolyásainak kisvízhozama éppen a mértékadónak választott augusztus—szeptemberi időszakban alig számbavehető. A terület összesített felszíni vízkészlete 1,3 m3/s, melynek mintegy 85%-a az északi oldalra jut. Magának a terület közepén elhelyezkedő Balaton tónak nincs „alapkészlete; párolgási és egyéb veszteségeit a tápláló vízfolyások hozama, jórészt pedig a tó tározóképessége egyensúlyozza. A vízkészlet minőségi megoszlása rendkívül kedvező: 99%-ban „A” minőségű, mindenre alkalmas. Területünkön a felszíni vizek hasznosítása igen elterjedt: a legszámottevőbb összesen mintegy 1,2 m3/s-nyi öntözési és halászati igények mellett kommunális és az ipar vízfelhasználása. A kihasználhatóság területi átlaga ugyan augusztusban is csak 47%, azonban ezen felül a területi vízfolyásoké 257% (0,8 m3/s hiány!), a Balatoné pedig 5%; számításba vett készlete tehát gyakorlatilag kihasználatlan. A szeptemberi — mezőgazdasági igényekkel nem terhelt — mréleg kedvezőbb: a terület átlagos kihasználtsága, a Balatonéval megegyezően 3%, a területi vízfolyásoké pedig 5%. A jelenlegi állapotot áttekintve a következők állapíthatók meg: a) A Balatonba torkolló területi kisvízfolyások — túlnyomórészt öntözési és halászati igényekkel — máris túlterheltek, így ezekre további vízigénylők nem telepíthetők, sőt a meglévőket is korlátozni kell. b) A Balaton vízmérlege mintegy 2,5 m3/s felesleggel zárult; ezt az értéket a jelenleg érvényben lévő vízszintszabályozási rendelet figyelembevételével, megfelelő vízeresztési rend feltételezésével, vízháztartási vizsgálatok alapján mutattuk ki. Tekintettel arra, hogy itt a népüdültetési, idegenforgalmi vízisport stb. érdekek az elsődlegesek, kívánatos lenne, ha ezt a jelenleg szabad készletet elsősorban az egyes hónapokban tartandó vízszintek jelenleg előírt tartományának szűkítésére, illetve az üdülési idényben a megengedett vízállásváltozások csökkentésére használnák fel. Mindössze 1,0— 1,2 m3/s-ra tehető az az érték, melynek terhére kisebb fejlesztések tervezhetők. Az újonnan létesítendő vízhasználatok jellegét természetesen ugyancsak megszabja az a terület sajátos helyzetéből adódó követelmény, hogy szennyező hatás sem a vizeket, sem a levegőt nem érheti. 292
