Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)
XIV. fejezet. Vízparti üdülés, fürdés, vízisportok és természetvédelem
Balatongyörök vitorlás vízitelep 100 fim partvédőmű 0,18 (km móló Balatonmáriafürdő vitorlás vízitólep 100 fim partvédőmű 0,18 tan móló 3,00 millió Ft 0,45 1,10 3,00 millió Ft 0,45 1,10 25,45 millió Ft 1961—1980-ig tehát épül 13 db vitorlás vízitelep, 4 db uszoda és 8 db vitorlás kikötő 210,08 millió Ft. 1980 után 5 db vitorlás vízitelep és 4 db vitorlás kikötő 43,20 millió Ft költséggel. A sorrendet az egyes települések fejlesztési ütemével összhangban a szükségességnek megfelelően állítottuk össze. 2.32 A TERMÉSZETVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS TEENDŐK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA A XI. fejezetben megtervezett hajókikötő építkezések kapcsolódó beruházásként az 1961—1980 időszakban a 11. táblázat szerinti sürgősségi sorrendben felsorolva kerültek előirányzásra. 11. táblázat 1961—1980 közötti időszak BalatonMlén 5,15 millió Ft Révfülöpön 4,02 „ Badacsonyban (meghosszabbítás) 0,90 , BalatonföMváron, 7,00 „ Fonyódon 4,28 „ Balatonmáriafürdőn 5,00 „ Alsóörsön 3>32 » Balaitonszemesen 4,10 „ összesen: 33,77 millió Ft 1980 utáni időszak Zamárdiban Balatonkenesén Balatongyörökön Szigdigeten 12. táblázat 5,00 millió Ft 3,61 4,09 5,05 összesen: 17,75 millió Ft 1961—1980 közötti időszak 13. táblázat Ferenc forrás foglalása Kisbalaton Zala patak vizének bevezetése Tapolcai tavas barlang Körtöltés megépítése 0,20 millió Ft 3,00 millió Ft 0,10 20,00 Koloskavöllgyi Lóczy forrás és Zádorforrás körülkerítése 0,20 Összesen: 23,60 millió Ft A Kisbalatonnak, mint az ország egyik legértékesebb védett területének biztonságát kulturális szempontból feltétlenül indokolt biztosítani. A sorrendet arra figyelemmel állapítottuk meg, hogy a vízhiány nagyobb kárt okozhat, mint az elöntés. A Kisbalatonnál a költségeket csak erősen hozzávetőleges becslés alapján irányoztuk elő, mert a környező tőzeges talajra figyelemmel a jövőben nagykiterjedésű talajmechanikai vizsgálatra van szükség, amelynek elvégzésére csak a Keretterv elkészítése után kerülhet sor. 3. BEFEJEZÉS 3.1 A terv értékelése A vízparti üdülés, fürdés és vízisportok fejlesztése kulturális és szociális szempontból elodázhatatlan követelmény. Népegészségügyi szempontból is komoly jelentőségű, mert az évi munka után pihenéssel, hasznos szórakozással, sportolással eltöltött idő, maga a környezet és levegőváltozás az egészségre jótékony hatással van. Űj üdülők, szállodák, motelek, campingek építésével, a meglévők korszer6sítésével minőségileg kultúráltabbá tesz- szük az üdülést. Ezáltal jobban kielégíthetők a dol- gazók részéről jogosan és helyesen támasztott egyre fokozódó igények. Mennyiségi szempontból 1980-ig az üdülési, fürdési és sportolási lehetőségek majdnem megkétszereződnek, ami azt jelenti, hogy nagyobb tömegek huzamosabb ideig tartózkodhatnak a Balaton mellett. A vízilétesítményeknél nagyobb tömegek pihenését, sportolását tesszük lehetővé. Általános tapasztalat, hogy a kipihent, kisportolt ember szervezete ellenállóbb a betegségekkel szemben. A statisztikai adatok szerint a sportolók betegség miatt kevesebb munkanapot hiányoznak az átlagosnál. Az üdülés után mindenki könnyebben, gyorsabban végzi munkáját, ennek népgazdiasági eredményei a termelésben jelentkeznek. Maga a beruházás is gazdaságos, mert a vendégnapok növekedése arányában a közlekedéstől kezdve minden szolgáltatásra kitérjedőleg a jövedelmezőség is emelkedik. Az idegenforgalom fejlesztése a nemzetközi kapcsolatok kiszélesítése, kulturális és valutáris szempontból indokolt. A természetvédelem fejlesztését kulturális és tudományos szempontok támasztják alá. 277
