Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)
XII. fejezet. Víztározás és annak többcélú hasznosítása
ékhez hasonló, bár már a völgyfenék aluviális fel töltése is észlelhető. Szélessége nagyjából egyenletes. A völgyoldal magassága a jobb oldalon kb. 20 m. E felett hirtelen ellaposodik. Bal oldalon a fővölgyhöz egy kisebb mellékvölgy csatlakozik. A tározó ún. gazdaságos kiépítése estén a legnagyobb vízmélység az elzárási szelvényben 10 m, vagyis a gát legnagyobb magassága a terep felett kb. 12 m lenne. A gátkorona hossza 150 m. Az elöntött terület legnagyobb szélesésge kb. ugyanannyi hossza: 1 km. A völgyszakaszt erdő borítja. A völgyben semmilyen építmény nincsen. Geológiai viszonyok: A tektonikus eredetű völgyszakaszt szegélyező hegyek magját mindkét oldalon triász-kori karsztos mészkövek és dolomitok építik fel. Ezekre a kőzetekre pleisztocén-kori vastag lösz-, illetve erdei nyiroktakaró települ, amely közepesen vízzárónak tekinthető. A mészkő a lösz között legtöbb helyen csak mint lej tő törmelék fordul elő. A szálban álló kőzet legfeljebb egészen kis helyen észlelhető a felszínen. A völgyfenék vizenyős, zsombékos terület. A karsztvízszint valószínűleg a völgytalp közelében, valamivel a völgyfenék szintje felett lehet. Végeredményben a völgyszakaszon vízzáróság szempontjából különösebb veszélytől nem kell tartani. Hidrológiai viszonyok: A 7,9 km2 nagyságú vízgyűjtőterületet főleg mészkő és dolomit építi fel, de ezen a lösztakaró általában olyan vastag, hogy végeredményben a vízgyűjtő közepesen vízzárónak tekinthető. Mindazonáltal felszíni karszt is előfordul kisebb kiterjedésben. A patakot néhány karsztforrás táplálja, ezért is topográfiai vízgyűjtőterülete ellenére sem szokott kiszáradni. A patak vízhozamának középértékét a rendelkezésre álló forrásadatok alapján határoztuk meg: 80 1/s. Ez a tározással elméletileg egyáltalában biztosítható legnagyobb vízhozam. A tározó gazdaságos kiépítésének felső határa 0,7 millió m3-re tehető. Az általa folyamatosan és egyenletesen biztosítható vízszolgáltatás kb. 60 1/s, amelyet a veszteségek még csökkentének. A gát és a tározómedence méreteit az előzőekben ismertettük. Teljes vízhasznosítású tározás topográfiai okokból nem lehetséges. 2.23 HATÉKONYSÁGI VIZSGÁLAT A fajlagos beruházási költség a K| = — képlettel határoztuk meg. I = népgazdasági összberuházás: V = tározó hasznos térfogata. 2.3 Javasolt megoldások sorrendje és a sorrend indokolása 2.31 HEGY- ÉS DOMBVIDÉKI TÄROZÖK ÉPÍTÉSÉNEK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA Először valósulna a szigligeti öntözőfürt vízellátását biztosító Pula és Zalapetendi tározó, azután a Kékkút—kővágóörsi öntözések vízellátásának biztosítására az Ábrahám-hegyi tározó, vele egyidőben a nagybereki öntözés vízpótlását célzó Bodrogi tározó. A négy tározó 20 éven belül létesülne. A többi tározó célja még ismeretlen. Indoklásul elsősorban a mezőgazdasági vízigényt hozhatjuk fel, másodsorban a lehetőség műszaki adottságait, amelyet bizonyos mértékig a fajlagos beruházás fejez ki. 3. táblázat A tározók építésének feltételezett üteme Hasznosítás Abszolút Költség 1 Tározók sorszáma Mg J Egyéb teljesítőképesség 2 db m4/s millió Ft 1970-ig épül 1, 2 2 — 1,50 63,0 1980-ig épül 3, 4 2 — 0,25 6,6 1980 után épül------ _ — — 4 db hegyvidéki összesen; 4 — 1,75 69,5-f- 5, 6, 7, 8, 8 db emeltszintű VII. fejezet 102,7 9, 10, 11, 12 halastó szerinti ütemezés Tehát végső kiépítés esetén a Balatonvidék területén 4 db tározó lenne (táblázat) és 8 db halastóban tárcznak öntözővizet. A Balatonvidék területén 9 db tározási lehetőségből csak a Pulai, Zalapetendi, Ábrahámhegyé Bodrogi tározók épülnek mezőgazdasági céllal, de a többi rendeltetése még ismeretlen. Ezért a jövedelmezőségi mutatót csak fenti tározóknál tudtuk megadni, amely értékek — tekintve, hogy csak öntözési céllal létesülnek, — azonosok a VI. fejezetben kiszámított értékekkel. A táblázatban foglalt adatokra vonatkozóan az alábbiakat kell megjegyeznünk: A fajlagos beruházási költség értéke azonban nem lehet egyedül a rangsorolás alapja, azt mindig a szöveges értékelés hidrológiai és geológiai leírásának eredményeivel összevetve kell számítani. Olyan tározók létesítését, melyeknél a járulékos útmagsítás (útáthelyezés, vasútépítés, házak 32 3 tvk 249
