Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)

XII. fejezet. Víztározás és annak többcélú hasznosítása

ség mértéke éves, és a vele kiszolgáltatható víz­hozam Qa = 0,40 Qi; a tározótér S3 (mill. m3 = = 12 Q3 (m3/s) A szorzótényezőket a helyi viszonyokhoz igazí­tottuk. Adatgyűjtési hiányok az alábbi területen jelente keznek: a) a kisvízfolyások egyedi hidrológiai adatai, b) a felszínközeli talajrétegek szivárgási veszte­ségei, c) a gát létesítéséhez szükséges anyagik lelő­helyei. 2.12 A TERVEZÉSNÉL KÖVETETT FEJLESZTÉSI ALAPELVEK — Hegy- és domvidéki természetadta tározási lehetőségeinek elsősorban a vízellátás, különöskép­pen az ipari vízellátás céljait kell szolgálniok. Emellett öntözővíz-pótlásra, járulékos haltenyész­tésre és árvízvisszatartásra is hasznosítható, ha ilyen szerepük gazdaságosnak mondható. — Hegy- és dombvidéki tározókat elsősorban vízben szegény vidéken kell előirányozni, ott, ahol a felszínalatti vízkészlet nem tudja a szükséglete­ket kielégíteni. — A tározók létesítésének gazdaságosságát a többféle hasznosításból eredő összjövedelem mér­tékének a beruházási, fenntartási, üzemelési és ter­melési költséggel való összehasonlításával kell ér­tékelni. — A sorrendiséget a gazdaságosság és a szükség- szerűség egybehangolása alapján kell megállapí­tani. — Elsősorban a többcélú tározók megvalósításá kell előirányozni. 2.2 A víztározás keretterve 2.21 SÍKVIDÉKI TAROZÁS A területen síkvidéki tározási lehetőség nincs. 2.22 HEGT- ÉS DOMBVIDÉKI TAROZÁS A területen tározók elsősorban öntözővíz bizto­sítására létesülnek, a kisvízfolyások szélső vízjá­rásainak kiegyenlítésére. A tározók adatait a táblázatban a következő mó­don vettük fel. A gát méreteit 1:25.000 m. a. tér­képről vettük. A gát koronaszintjét a gazdaságos kiépítés felső határához tartozó szint két méteres megnövelésével határoztuk meg. Valamennyi tá­rozó esetében homogén agyaggát, vagy agyagmagos földgát kubatúrával számoltunk. Ahol vegyesgátat jelöltünk megépíthetőnek, ott is az egyenértékű földkubatúrát állítottunk be, mivel kőanyagra fel­tárás nem volt. A gát költségének megállapításá­nál a töltésanyag lelőhelyét 500 m súlyponti távol­ságra tételeztük fel. A vízkivételi művet nem számoltuk, ennek költ­sége az építési költséget megnöveli. Egyéb költsé­gek a kisajátítások, út, vasút áthelyezések, házak kitelepítésének költségeit tartalmazzák. Az egyes megvizsgált tározási lehetőségeket rész­letesen az alábbiakban ismertetjük: Pulai tározó (1) Vízfolyás: Vázsonyi-Séd. Völgyelzárás helye: Pula és Nagyvázsony köz­ségek között, Pula község hídja felett kb. 1,8 km-re. Topográfiai viszonyok: A völgyszakasz a Bakony és a Balaton-Felvidék között fekszik, a völgy keresztszelvénye ékalakú. A tározott víztömeg alakja a felső szakaszon való szétterülés következtében szivárgás és pároglás szempontjából nem kedvező. A tározó gazdaságos kiépítése esetén a legna­gyobb vízmélység az elzárási szelvényben 18 m, vagyis a gát legnagyobb magassága a terep felett kb. 20 m lenne. A gátokorona hossza kereken 300 m. Az elöntött terület legnagyobb szélessége kb. 400 m, hossza 3,6 km. .A tározótér nagyobbik részén mezőgazdasági, ki­sebbik részén erdőművelés folyik. A tározótérbe kerülne a Pula—Nagyvázony közötti bekötőút kb. 0,5 km hosszú szakasza és egy vízimalom. Pula község közvetlenül az elzárás alatt, a völgyfenéekn terül el. Az elöntött terület egészen Nagyvázsony község közvetlenül az elzárás alatt, s völgyfenéken földgát maradványai találhatók. Geológiai viszonyok: A tektonikus eredetű völgyszakasz jobb oldalát a felszínen lösz borítja, ez alatt felső pannon kori, általában eléggé vízzáró váltakozó agyag- és ho­mokrétegekre helyenként foszlányosan édesvízi mészkő települt. Ez ugyan vízáteresztő, de a tá­rozótéren belül csak kis kiterjedésű, vékony ta­karó-kőzet, úgy, hogy a vízzáróság tekintetében gyakorlatilag nem jelent veszélyt. Az elzárás szel­vényében a völgy mindkét oldalán egy dolomit­taraj bukkan elő. A baloldalon, mint szálban álló kőzet, jól észlelhető. A gátat célszerű volna e fölé, azaz a dolomittaraj K-i végéhez helyezni. A völgy­fenéken patakhordalék és réti agyag települt. Va­lószínűleg elegendő vízzárást biztosít. Végeredményben a völgyszakaszon szivárgás szempontjából különösen veszély valószínűleg nem várható. Hidrológiai viszonyok: A 150 km2 nagyságú vízgyűjtőterület javarészt vízzáró, kisrészben pedig karsztosodott. A patakot a felszínen közvetlenül lefolyó csapadékvizek, ki­sebb rétegforrások és néhány eléggé bővizű karszt- forrás táplálja. A tározótéren belül is ömlik a pa­takba néhány magasabb szinten eredő karsztfor- rás. A tározó gazdaságos kiépítésének felső határa 245

Next

/
Thumbnails
Contents