Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)

XII. fejezet. Víztározás és annak többcélú hasznosítása

ség mértéke éves, és a vele kiszolgáltatható vízhozam

Qa = 0,40 Qi; a tározótér S3 (mill. m3 =

= 12 Q3 (m3/s)

A szorzótényezőket a helyi viszonyokhoz igazítottuk.

Adatgyűjtési hiányok az alábbi területen jelente keznek:

a) a kisvízfolyások egyedi hidrológiai adatai,

b) a felszínközeli talajrétegek szivárgási veszteségei,

c) a gát létesítéséhez szükséges anyagik lelőhelyei.

2.12 A TERVEZÉSNÉL KÖVETETT FEJLESZTÉSI ALAPELVEK

— Hegy- és domvidéki természetadta tározási lehetőségeinek elsősorban a vízellátás, különösképpen az ipari vízellátás céljait kell szolgálniok. Emellett öntözővíz-pótlásra, járulékos haltenyésztésre és árvízvisszatartásra is hasznosítható, ha ilyen szerepük gazdaságosnak mondható.

— Hegy- és dombvidéki tározókat elsősorban vízben szegény vidéken kell előirányozni, ott, ahol a felszínalatti vízkészlet nem tudja a szükségleteket kielégíteni.

— A tározók létesítésének gazdaságosságát a többféle hasznosításból eredő összjövedelem mértékének a beruházási, fenntartási, üzemelési és termelési költséggel való összehasonlításával kell értékelni.

— A sorrendiséget a gazdaságosság és a szükség- szerűség egybehangolása alapján kell megállapítani.

— Elsősorban a többcélú tározók megvalósításá kell előirányozni.

2.2 A víztározás keretterve

2.21 SÍKVIDÉKI TAROZÁS

A területen síkvidéki tározási lehetőség nincs.

2.22 HEGT- ÉS DOMBVIDÉKI TAROZÁS

A területen tározók elsősorban öntözővíz biztosítására létesülnek, a kisvízfolyások szélső vízjárásainak kiegyenlítésére.

A tározók adatait a táblázatban a következő módon vettük fel. A gát méreteit 1:25.000 m. a. térképről vettük. A gát koronaszintjét a gazdaságos kiépítés felső határához tartozó szint két méteres megnövelésével határoztuk meg. Valamennyi tározó esetében homogén agyaggát, vagy agyagmagos földgát kubatúrával számoltunk. Ahol vegyesgátat jelöltünk megépíthetőnek, ott is az egyenértékű földkubatúrát állítottunk be, mivel kőanyagra feltárás nem volt. A gát költségének megállapításánál a töltésanyag lelőhelyét 500 m súlyponti távolságra tételeztük fel.

A vízkivételi művet nem számoltuk, ennek költsége az építési költséget megnöveli. Egyéb költségek a kisajátítások, út, vasút áthelyezések, házak kitelepítésének költségeit tartalmazzák.

Az egyes megvizsgált tározási lehetőségeket részletesen az alábbiakban ismertetjük:

Pulai tározó (1)

Vízfolyás: Vázsonyi-Séd.

Völgyelzárás helye: Pula és Nagyvázsony községek között, Pula község hídja felett kb. 1,8 km-re.

Topográfiai viszonyok:

A völgyszakasz a Bakony és a Balaton-Felvidék között fekszik, a völgy keresztszelvénye ékalakú. A tározott víztömeg alakja a felső szakaszon való szétterülés következtében szivárgás és pároglás szempontjából nem kedvező.

A tározó gazdaságos kiépítése esetén a legnagyobb vízmélység az elzárási szelvényben 18 m, vagyis a gát legnagyobb magassága a terep felett kb. 20 m lenne. A gátokorona hossza kereken 300 m. Az elöntött terület legnagyobb szélessége kb. 400 m, hossza 3,6 km.

.A tározótér nagyobbik részén mezőgazdasági, kisebbik részén erdőművelés folyik. A tározótérbe kerülne a Pula—Nagyvázony közötti bekötőút kb. 0,5 km hosszú szakasza és egy vízimalom. Pula község közvetlenül az elzárás alatt, a völgyfenéekn terül el. Az elöntött terület egészen Nagyvázsony község közvetlenül az elzárás alatt, s völgyfenéken földgát maradványai találhatók.

Geológiai viszonyok:

A tektonikus eredetű völgyszakasz jobb oldalát a felszínen lösz borítja, ez alatt felső pannon kori, általában eléggé vízzáró váltakozó agyag- és homokrétegekre helyenként foszlányosan édesvízi mészkő települt. Ez ugyan vízáteresztő, de a tározótéren belül csak kis kiterjedésű, vékony takaró-kőzet, úgy, hogy a vízzáróság tekintetében gyakorlatilag nem jelent veszélyt. Az elzárás szelvényében a völgy mindkét oldalán egy dolomittaraj bukkan elő. A baloldalon, mint szálban álló kőzet, jól észlelhető. A gátat célszerű volna e fölé, azaz a dolomittaraj K-i végéhez helyezni. A völgyfenéken patakhordalék és réti agyag települt. Valószínűleg elegendő vízzárást biztosít.

Végeredményben a völgyszakaszon szivárgás szempontjából különösen veszély valószínűleg nem várható.

Hidrológiai viszonyok:

A 150 km2 nagyságú vízgyűjtőterület javarészt vízzáró, kisrészben pedig karsztosodott. A patakot a felszínen közvetlenül lefolyó csapadékvizek, kisebb rétegforrások és néhány eléggé bővizű karszt- forrás táplálja. A tározótéren belül is ömlik a patakba néhány magasabb szinten eredő karsztfor- rás.

A tározó gazdaságos kiépítésének felső határa

245