Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)
X. fejezet. Vízerőhasznosítás
erőhasznosítás kiépítetlen. A terület energiatermelése 1961-ben 4,1 MW kapacitással 9 millió kWó volt tisztán hőerőművekkel. A hasznos energia- fogyasztás 1961-ben 76 millió kWó volt. 1.21 A KÖZEPES ÉS KISESÉSŰ VÍZERŐMŰVEK MŰLTJA ÉS JELENE A területen közepes és kisesésű vízerőmű nincsen. A siófoki zsilip és kamara zsilip korszerűsítésekor azonban — a későbbi csatornázással kapcsolatos vízerőhasznosítási lehetőség figyelembe vételével — Larssen pallókból kialakított fallal biztosították egy kisesésű vízerőtelep építésének lehetőségét. 1.22 A TÖRPE VÍZERŐMŰVEK MŰLTJA ÉS JELENE A Balatonvidék területén összesen 102 db törpe vízerőmű (malom, daráló) létesült. A vízfolyások energiájának hasznosítására a vízikereket használták. A berendezések közismerten rossz hatásfokúak voltak és ebben csak a XX. század segített, amikor megjelentek az első turbinák. Mégpedig általában a Francis-rendszerűek, elvétve 1—1 Bánky- turbina is. Ezeket a turbinákat a szombathelyi Pohl, illetve ennek utóda a Reich cég készítette. Bár hatásfok tekintetében a vízikerék és a turbina alig hasonlítható össze, meg kell állapítanunk, hogy a turbinára való áttéréssel a javulás csak látszólagos volt. Éspedig azért, mert a turbinát előállító cég egyedi turbinákat nem gyártott, hanem a szériából választotta ki az adott eséshez és vízhozamhoz a legközelebb állót. Számításaink igazolták, hogy az adott esés, vízhozam mellett legtöbb esetben nem lehet a turbina tengelyéről a névleges teljesítményt levenni. Miután ezek legtöbbje villamosenergia fejlesztés szempontjából nem jöhet szóba, a teljesség kedvéért a következőkben táblázatosán mutatjuk be a területen lévő törpe vízerőművek megoszlását vízfolyásonként. 1. táblázat Törpe vízerőmű száma turbinás 1 vízikerekes összes özemben | nem üzemel más energiával üzemel villamosenergiát termel 1. örvényesi Séd patak . ie le í 15 _ 2. Balatonfüredi Séd patak — 10 10 — 10 — — 3. Csopaki Séd patak — 4 4 — 4 — — 4. Lovasi Séd patak — 8 8 — 8 — — 5. Egervíz patak 15 12 27 le 11 — í 6. Lesemce patak 2 4 9 í 8 — — 7. Vidomya patak — 5 5 — 5 — — 8. Kisebb vizeken 2 17 19 — 19 — — 9. Bunnót patak 1 S 4 2 2 — — összesen: 20 82 102 20 82 — — Látható, hogy a malomnak csak 19,6%-a van ellátva turbinával és a 102 törpe vízerőmű közül 80,4% nem működik. Az üzemben lévő 20 malomból csupán I egy, azaz 5% állít elő villamosenergiát. 1.221 A szigligeti törpevízerőmű A vízerőmű az Egervíz malomcsatomáián a 0-f-923 km szelvényénl helyezkedik el. Jellemző adatai a következők: duzzasztás! szint: 108.5 m A. f., a felvízcsatorna küszöbe: 107,03 m A. f., az alvízcsatoma küszöbe pedig 105,04 m A. f. A beépített turbina Pohl-gyártmányú vízszintes tengelyű Francis-turbina, teljesítménye 0,70 m3/s mellett 22 kW, 30 LE. Átlagos esés 2,8 m, az erőmű a szinkron üzemben dolgozik, a generátor teljesítménye 13 kW, feszültsége 380 V. Az erőmű átlagos teljesítménye 1959. évben 35 000 kWó volt. 1960-ban csak január és február hónapokban volt üzemben a malomcsatoma tisztogatása miatt. A termelt energia egységköltsége 1958. évben 1,10 Ft/kWó volt. A magas termelési egységköltsége abból adódik, hogy az erőmű üzeme nagyon kiegyenlítetlen. Az üzem vízcsatorna 11,5 km hosszú és a rajta elhelyezkedő öt erőmű közül ez a balatoni torkolathoz legközelebb eső. A működő malmok nem állandó üzemben dolgoznak. Az erőmű 20 kWA transzformátoron keresztül az országos hálózatra dolgozik. A terület törpe vízerőműveinek nagy problémája az üzemvízcsatomák feliszapolódása, illetve emiatt adódó esésveszteség. Ezért a meder tisztogatás általában ötévenként szükséges. 1.3 A fejlesztés szükségessége A felszabadulás óta bekövetkezett nagyarányú iparfejlesztés következetében hazánk villamosener222