Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
ban általában nincs és a talajvízállás a területen igen magas. A szennyvizek befogadására alkalmas vízfolyás csak egy van: a Sió, ezért befogadóul általában a Balatont kell felhasználni, ez a körülmény pedig éppen az üdülési jelleg miatt fokozottan nagy igényeket támaszt a szennyvíztisztító berendezésekkel szemben. Ilyen kedvezőtlen körülmények mellett a kevéssé terhelt csatornákat az átlagosnál nagyobb éoítési költségek mellett is csak rövid 1000—1500 m hosz- szú szakaszokban lehet létesíteni és minden csatornaszakaszból szivattyúzással kell a szennyvizet tovább vezetni. A Balatonvidék szennyvízelvezetési és tisztítási kérdéseinek egységes megoldására a Vízügyi Tervező Iroda készített átfogó terveket, amelyek a Magyar Hidrológiai Társaság ankétján és kongresz- szusain kialakult elveknek, a Balatoni Intéző Bizottság által kidolgozott fejlesztési programnak és az ÉM MÉLYÉPTERV által készített részletterveknek figyelembevételével készültek. A regionális terv kialakításánál az elsősorban figyelembe vett elvek a következők: a) A Balatonnak befogadóul való felhasználása csak igen nagy költségek árán és hosszú idő alatt létesíthető szennyvízcsatorna-rendszerrel lenne megoldható, tehát a biológiailag tisztított szennv- víznek a Balatonba való bevezetése megfelelő mértékű másodlagos tisztítás esetén megengedhető. Másodlagos tisztítás gyanánt öntözést, halastavon átvezetést, vagy a második biológiai tisztítási fokozatot kell alkalmazni. A Balaton vizének tisztántartása érdekében a másodlagos tisztítás kérdését a teljes biztonság szem előtt tartásával kell megoldani. b) Lehetőleg minél kevesebb számú, de nagyobb kapacitású szennyvíztisztító telepen kell megoldani a szennyvíztisztítást. Elsősorban az elsőrendű üdülőközpontok szennyvíztisztító telepeit kell létesíteni és a közeli kisebb lakos- és üdülőlétszámú települések szennyvizeit — átemelés árán is — ide kell vezetni. Az északi parti kis lakosszámú, mezőgazdasági jellegű települések központi csatornázását csak a központi vízellátás létesítésével párhuzamosan kell létesíteni. e) Azokban a településekben, ahol központi vízellátás és csatornázás nincs, házi vízellátási berendezés létesítését csak az esetben szabad engedélyezni, ha annak létesítésével egyidejűleg a szennyvízelvezetés és elhelyezés kérdését is megoldják közegészségügyileg kifogástalan módon és a berendezés létesítését az építésügyi hatóság engedélyezi. d) A közcsatornahálózat elválasztórendszerű, a szennyvíztisztító berendezés pedig eleveniszapos biológiai tisztítású legyen. A balatoni regionális csatorna és szennyvíztisztító mű a területen lakó 163 295 fő állandó lakosból 102 000 fő szennyvízproblémáját oldja meg, azaz a lakosság 62,5%-a lesz ellátva csatornával 1980igA szennyvízcsatorna-hálózat hossza 402 km, míg a csapadékcsatorna hálózat 129 km. A biológiai tisztítótelepek összkapacitása 41 500 m3/nap, míg maximális terhelése az üdülési idényben 36 600 m3/nap, egyébként pedig 15 500 nvVnap szennyvízmennyiség. A domborzati viszonyok miatt 38 db átemelőtelep készítése válik szükségessé. A befogadó Siófoknál a Sió, míg a többi településnél a Balaton. A regionális művek összköltsége 750 millió Ft, melyből szennyvízcsatorna 457,5 millió Ft, csapadékcsatornára 142 millió Ft, szennyvíztisztításra 112,5 millió Ft és szennyvíz-átemelőre 38 millió Ft. A fenti költségek» 14 regionális rendszer költségeiből tevődnek össze az alábbi bontásban: 1. Siófoki rendszer (mely Siófok, Balatonvilágos, Balatonszabadi és Zamérdi települések szennyvíz- problémáit oldja meg). Épül 1 db szennyvíztisztító telep bővítése. 8 db szennyvízátemelő, 25 km főgyűjtőcsatorna, 15 km mellékgyűjtő és 10 km csapadékvízcsatoma. Csatornahálózattal ellátott állandó lakoslétszám 27 500 fő. A létesítési összköltség előirányzata 170 millió Ft. 2. Balatonföldvári rendszer (Balatonföldvár, Balatonszárszó). Épül 1 db szennyvíztisztító telep, bővítése. 3 db átemelő telep. 8 km főgyűjtőcsatorna, 5 km mellékgyűjtő és 5 km csapadékvízgyűjtőcsatorna. Csatornahálózattal ellátott állandó lakoslétszám 1800 fő. A létesítési összköltség előirányzata 42 millió Ft. 3. Balatonlellei rendszer (Balatonlelle, Balaton- öszöd, Balatonszemes, Balatonboglár). Épül 1 db szennyvíztisztító telep, 5 db szennyvíz- átemelő telep, 26 km főgyűjtő-, 15 km mellék- gyűjtő- és 15 km csapadékvízcsatorna. Csatornahálózattal ellátott állandó lakoslétszám 4550 fő. A létesítési összköltség 73 millió Ft. 4. Fonyódi rendszer (Fonyód, Balatonfenyves). Épül 1 db szennyvíztisztító telep, 4 db szennyvízátemelő, 18 km főgyűjtőcsatorna, 10 km mellék- gyűjtő-, 8 km csapadékvízcsatorna. Csatornahálózattal ellátott állandó lakoslétszám 3700 fő. A létesítési összköltség 56 millió Ft. 5. Balatonmáriafürd'ói rendszer (Balatonmária- fürdő, Balatonberény). Épül 1 db szennyvíztisztító telep, 4 db szennyvízátemelő telep, 14 km főgyűjtő-, 10 km mellékgyűjtő- és 8 km csapadékvízcsatoma. Csatornahálózattal ellátott állandó lakoslétszám 1200 fő. A létesítési összköltség előirányzata 45 millió Ft. 6. Balatonkenesi rendszer (Balatonkenese). Épül 1 db szennyvíztisztító telep, 2 db szennyvíz- átemelő, 12 km főgyűjtőcsatorna, 16 km mellékgyűjtő- és 10 km csapadékvízcsatoma. 213
