Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)

IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme

vonal emelkedésével, az ipar, a mezőgazdaság fejlődésével, a kulturális igények növekedésével együtt jár a vízfogyasztás nagymértékű emelkedése, aminek ellenpólusa a fokozott szennyvíztermelés és következménye a természetes vizek nagyarányú elszennyeződése. Ma, amikor vízkészletünk legnagyobb részét felszíni vizeink képezik, vízfolyásainkba naponta 1,5 millió m3 szennyvíz kerül. Ha a befogadót nagymennyiségű, életani szempontból káros hatású szennyvíz éri, úgy a vízfolyásban élő mikroorganizmusok — amelyek a folyó öntisztulását és a folyó életét biztosítják, — teljesen elpusztulnak és a vízfolyás élettelen szennyvízcsatornává válik.

Igen szorosan összefügg még a vizek szennyezéstől való védelmének szükségessége a komplex víz- hasznosítással, mert ahány vízfogyasztó ág, annyiféle vízminőségű igény. Vegyük csak példának az ipar igen sokrétű vízminőségi igényét. A mezőgazdasági vízhasznosítás két fő ágának, az öntözésnek és a halastó tápvízszolgáltatásnak minőségi igényei is merőben különböznek egymástól, sőt ellentétesek.

A jövőben tehát a vízkészlet gazdálkodás során a vizek szétosztásánál tekintettel kell lenni arra, hogy a fogyasztók minőségi igényeiknek megfelelő vizet kapjanak és a különböző vízhaszosítók igényeit úgy lehessen kielégíteni, hogy egyik a másikat ne zavarja.

A Balatonvidék területén elsősorban a Balaton vizének védelme szükséges. A tó vizének fürdésre, vízisportra és ivóvíznyerés céljára való felhasználása a víz tisztaságától függ. Jelenleg a tó vize túlnyomó részben alkalmas a fenti igények kielégítésére. Törekedni kell azonban arra, hogy a jövőben lehetőség szerint még tisztított szennyvizet se vezessenek a tóba, ha pedig az elkerülhetetlen, csak másodlagos tisztítás után.

2. TELEPÜLÉSEK, IPARTELEPEK CSATORNÄZÄSÄNAK FEJLESZTÉSE ÉS A VIZEK TISZTASÁGÁNAK VÉDELME

2.1 A tervezés alapjai

2.11 TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK.

ADATGYŰJTÉSEK, FELTÁRÁSOK ÉS TERVEZÉSI MUNKÁK

A területi Vízgazdálkodási Keretterv múlt-jelen anygának összeállítása során az alábbi adatgyűjtések és feltárások anyaga került feldolgozásra: a. Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet által készített statisztikai jellegű adatok az ország közmű-ellátottságáról és azok jellemzőiről;

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság által 1958- ban készített monográfia az iDari létesítmények szennyvízkezelésének helyzetéről:

A Vízügyi Igazgatóság vízjogi okirattárában lévő vízjogi engedélyekben szereplő műszaki adatok;

a helyszínen végzett feltételek útján nyert adatok;

A felszíni vizek szennyezettségével kapcsolatosan a VITUKI végzett 1960-ban. az első és másodrendű vízfolyásokra vonatkozóan vízvizsgálatot, mely anyag tartalmazza a vízfolyásokba kerülő szennvvizek közegészségügyi kihatásait is.

A Keretterv 20 éves fejlesztési időszakának tervezése az Országos Tervhivatal, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, továbbá az illetékes iparágak fejlesztési terveinek irányelvei és számai alapján történt. Felhasználásra kerültek a különböző tervező vállalatok város- és községrendezési regionális és közművesitési (vízellátás-csatornázás) tanulmány, illetve kiviteli tervei. A nagyobb városok tanácsainak Műszaki Osztályai által közölt adatok is felhasználást nyertek. A városok, nagyközségek, kiemelt mezőgazdasági központok csatornázására és szennyvíztisztítására,, továbbá nagyobb ipartelepek szennyvízkezelésének megoldására egyedi tervek készültek az előzőkben felsorolt forrásmunkák

és adatok alapján. A kisebb települések, ipari létesítmények és lakótelepek fejlesztésének jellemző adatai normatívák alapján kerültek kidolgozásra.

A felszíni vizeknek a fejlesztési időszak végén várható szennyezettségi állapotára vonatkozóan a VITUKI közölt adatokat.

2.12 A TERVEZÉSNÉL KÖVETETT FEJLESZTÉSI ALAPELVEK

— Csatornázással kell ellátni a vízvezetéki ellátásra is előirányzott területeket. A megvalósítás sürgősségi sorrendjét meg kell adni.

— A szennyvizek elvezetésének és tisztításának fejlesztésénél irányadó, hogy ahol központi vízellátás létesül, azzal egyidőben elkészüljön az ellátott területen a szennyvízcsatomahálózat és lehetőleg a szennyvíztisztító berendezés is.

— A településeken és ipartelepeken minél kese- sebb számú, de nagyobb kapacitású szennyvíztisztító telepet kell létesíteni.

— A házi- és ipari szennyvízkezelés együttes illetőleg elkülönített kezelését gazdaságosság alapján kell megvalósítani.

— Az egymáshoz közel fekvő települések szennyvizeinek kooperatív kezelésére kell törekedni.

— Általában elválasztó rendszerű csatornázást kell kialakítani. Egyesített rendszerű csatornahálózatot csak különösen indokolt esetben szabad alkalmazni.

— Törpevízműves és közkutas településeknél a közintézmények szennyvízelvezetését lehetőleg a település végleges közműrendszerébe beilleszkedve kell megvalósítani.

— A közcsatornákra veszélyes ipari szennyezéseket az ipari üzemek területén úgy kell megtisztí211