Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)
VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás
ч sem az üdülés, sem az idegenforgalom nem fejleszthető, mivel e téren az egészségügyi és kényelmi igények az átlagosnál jóval magasabbak. A jelenlegi berendezések korszerűtlen állapotuk, elégtelen kapacitásuk, továbbá hiányos üzemeltetésük mellett a megkívánt jövőbeni magas igényeket sem tudják ellátni. A tervidőszak végéig a Balaton- vidéken mintegy 138 000 fő állandó lakoson felül közel 300 000 fő hazai és külföldi üdülő, weeken- dező, campingező, vízisportoló jelenlétével és ivó- vízellátásával kell számolni. A Balaton-parti szalagszerűen elhelyezkedő települések, üdülőcentrumok jövőbeni ivóvízellátását több egységből álló regionális vízmű keretében lehet a leggazdaságosabban megoldani. A 3. sz. Balatonvidék vízellátásának 20 éves fejlesztési terve szerint 1980-ig kiépül a Balatoni Regionális Vízmű. A meglévő központi vízművek továbbfejlesztése mellett Marcaliban új központi vízmű létesül. 38 községben törpe vízművek, 48 községben fúrt közkutak, 40 településben pedig törpevízmű jellegű berendezések fogják a jövőbeni ivó- vízellátását biztosítani. Az ellátási módok szerinti megoszlás a tervidőszak végén a következők szerint várható: Regionális vízműről ellátott Központi vízműről ellátott Törpevízműről ellátott Közkutakról ellátott Tömevízmű jellegű vízműről ellátott 137 702 fő 49% 50 000 fő 17% 51 883 fő 18% 26 547 fő 10% 17 000 fő 6% A vízművek perspektivikus napi víztermelése 57 200 m*. melynek 21%-a felszíni, 4%-a felszínközeli, 51%-a mélységbeli, 24%-a karsztvízkészletből szerzendő be. A napi ipari vízelvonás 3100 m3, tehát az egy főre jutó ivóvíztermelés az üdülési csűcslétszámot is beszámítva 95 liter, csak az állandó lakosságot tekintve 190 liter. A víz szállítását és szétosztását 770 km hosszú csőhálózat, a tározást 23 víztorony, illetve 48 medence — összesen 12 200 m3 tározótérfogattal — fogja biztosítani. A 3. sz. Balatonvidék ivóvízellátásának fejlesztésévé*! kapcsolatos várható beruházási költség 327 millió forintra becsülhető. 2.211 Regionális vízművek Balatoni Regionális Vízmű Az elmúlt években felmerült a teljes Balaton- vidéket körülhatároló körvezeték, illetve az északkeleti térségre kiterjedő körvezeték kiépítésének gondolata. Ez esetben mindkét megoldási javaslatnál az északi partvidék karsztvízkészlete biztosította volna mind az északi, mind a déli partisávok vízigényeinek kielégítését. Tekintettel azonban arra, hogy a déli part megnövekedett vízigénye semmiképpen sem elégíthető ki az északi part karszt- forrásaiból, az összefüggő körvezetékes megoldások helyett célszerűbbnek látszik a regionális rendszert egymástól független szakaszokból kiépíteni, melyek szükségszerűen a későbbi távlatban további vezetékek létrehozásával összeköthetők. E megoldással elkerülhető a költséges Tihany—szántódi medervezeték létesítése, melynek elkerülésével feltétlenül növelhető a vízműrendszer üzembiztonsága. A regionális vízművel kapcsolatos vizsgálatok, tanulmányok, gazdaságossági értékelések még folynak. A vízmű végleges megoldására nézve döntés még nem született, a kérdés továbbra is nyitott. A következőkben a Vízügyi Tervező Iroda által végzett vizsgálatok alapján javasolt megoldást közöljük annak előrebocsátásával, hogy előreláthatólag még ez a megoldás sem tekinthető véglegesnek. 1980-ra a regionális vízmű 31 Balaton menti település vízellátását oldja meg 8 körzetre bontva. Az ellátandó lélekszám 1980-ban: állandó lakos Î37 702 fő nyaraló 118 050 fő hétvégi üdülő 178 000 fő összesen: 433 752 fő, melynek csúcsvízigénye 44 700 m3/nap. A következőkben a regionális vízmüvet ellátási körzetenkénti beosztásban és összefoglalásban ismertetjük. í. Körzet Balatonaliga, Balatonvilágos, Balatonszabadi, Siófok, Balatonújhely, Balatonszéplak, Zamárdi, Ba- latonföldvár, Balatonszárszó, Balatonszemes, Kőröshegy ellátandó lélekszáma összesen 44 931 fő állandó lakos -j- 96 900 fő üdülő, hétvégi nyaraló. A vízigény 15 350 m3/nap. melyből Siófokon és Ba- latonföldváron 4800 m3 áll rendelkezésre, így 10550 m3 további vízbeszerzésről kell gondoskodni. A szántódi révnél a 2400 m3/nap kapacitású vízmű kiépítése már jelenleg is folyamatban van, továbbá Zamárdiban az OKISZ kútból 800 m3/nap, az állomástól keletre 200 m3/nap szarmata mészkőből származó víz beszerzése látszik reálisnak, melyek Siófokra bevezethetők. Amennyiben Siófok tervezett fejlesztése elmaradna, úgy ezen vízmeny- nyiségek a jelenlegi felszíni vízmű vizével kiegészítve az igényeket kielégítik. Ebben az esetben a Siófoktól keletre eső területek fúrt kutak vizével látandók el. Amennyiben a tervszerinti fejlődés megvalósul, úgy új — 4300 m3/nap teljesítményű — felszíni vízmű kiépítése célszerű. Balatonszárszó és Balatonszemes között is valószínűleg megtalálható a fentiekben említett szarmata mészkő, melyből 2—3 db fúrt kúttal 1050 m3/nap mennyiségű víz kitermelhetőnek látszik. A lényegesen kisebb téli vízigény a vezetékek összekapcsolása esetében 2 db kútvízműből elégíthető ki. A különböző víztermelő telepek egymást nyáron kisegíthetik. A tározótér egységes vízrendszer esetében kedvezőbben alakítható ki, ezért a településeket a részletes tervezés keretében meghatározandó 0 200—250 mm-es vezetékekkel javasoljuk összekötni. 196