Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)
VI. fejezet. Öntözés
A Tapolca—Szigligeti öntözőegység (DRK/4—5) 3800 ha-os öntözhető területéhez a pulai és zala- peterdi tározókból lehet öntözővizet biztosítani. A tározók kapacitása 15,3 millió m3 és azok feltölthetők a mintegy 200 km2-es vízgyűjtőterületről az év folymán elfolyásra kerülő csapadékvízből. Az öntözött területen kb. 1800 ha a 2. talajkategóriába tartozó ásványi talaj. Az öntözhető terület fennmaradó része, mintegy 2000 ha kiterjedéssel a völgyekben létrejött tőzeglencséken kialakult láp- és kotutalajókkal van borítva. Az ásványi talajokon elsősorban szántóföldi, kismértékben zöldségkertészeti növénykultúrákat helyezhetünk el, a láp- és kotu talaj ok legalább fele részben rétként hasznosíthatók. E talajkategóriához tartozó területeken csupán 50%-os arányban tervezhetünk öntözőgazdálkodást szántóföldi és zöldkertészeti növényekkel. Az alkalmazható öntözési módszerek tekintetében itt is teret kap az altalaj öntözés. A tározókból összesen 3800 ha tehető öntözhe- tővé, azonban évente csupán 3500 ha öntözését és 300 ha száraz szakaszként való kezelését vettük tervbe. A Kékkút—Kővágóőrs (DRK 4—6) községek határában 360 kh-s öntözésfejlesztést javasolunk, a Burnót patak völgyében létesítendő az 1,2 millió m3-es ábrámhegyi tározó segítségével. A vízgyűjtőterületről évente elfolyásra kerülő vízből a tározó minden évben feltölthető s mintegy 360 ha-nyi területen biztosítja az öntözőgazdálkodás bevezetését. Az öntözhető terület mindenütt a 2. talajkategóriához tartozik. Művelési águk szántó lévén, szántóföldi és zöldségkertészeti kultúrák öntözése jöhet számításba. Tekintve a terület nyugtalan domborzatát, az esőztető öntözés indokolt. A területen a költségek és a gazdasági mutatók alakulását a következő, 3. táblázat tárgyalja. 3. táblázat Beruházási költség Jövedelm. A terület jele « 1 Belső I „ Fajlagos Fomu 1 berendezés ! összesen mutató Ft/ha DRK/4—1 10,5 30,5 41,0 18 807 0,24 DRK/4—2. 1,1 9,0 10,1 16 800 OÍ53 DRK/4—3. 6,2 26,4 32,6 7,400 — DRK/4—4. 4,3 16,4 20,7 8 550 0,72 DRK/4—5. 63,0 22,7 85,7 22 500 0,18 DRK/4—6. 2,2 2,2 4,4 12 200 0,33 ös szesen : 87,3 107,2 194,5 14 210 0,33 A költségek megállapításánál a tározók költségét teljesen, az emeltszintű halastavak költségét az öntözés érdekeltségének arányában terheltük főműként az öntözésre. A terület öntözésre történő berendezését 1980-ig tervezzük. A vízigények összesítése. — A Balaton vízmérlege A TVK területének vízigénye az alábbi: évi összes vízigény 119,82 millió m3 átlagos vízsugárban 10,55 m3/sec maximális vízigény 12,61 m3/sec Ebből a tározóból elégíthető ki (1. táblázat): évi összes vízmennyiségben 19,59 millió m* átlagos vízsugárban 1,78 m3/sec maximálisan 2,15 m3/sec A vízigények részletezését a 2. sz. táblázat tartalmazza. Mivel a fenti adatok csak a 3. sz. Bala- tonvidék területére vonatkoznak, szükséges a Balaton sajátos jellegének megfelelően teljes vízgyűjtőjének vízigényeit e helyen összesíteni. A Balaton teljes vízigénye 145,36 millió m3/év vízmennyiség, folyamatos vízsugárban 13,00 m3/sec. (3. sz. táblázat.) Bár a 3. sz. Balaton vidék ezen fejezetének nem feladata a Balaton vízmérlegének vizsgálata, kizárólag az öntzés szempontjait figyelembevéve, a kérdés felvetése itt is szükséges, mert a legnagyobb vízfogyasztó ágazat hatásait a Balaton vízháztartására döntően kell figyelembevenni. Azt vizsgáltuk, hogy a távlati fejlesztés igénye, 119,82 millió m3/év vízmennyiség a tófelületre vonatkoztatott mm-ben kifejezve 242 mm, a tó soüéves vízkészletét miként befolyásolja. A számítás alapjául a VITUKI (dr. Szesztay Károly) által megállapított számításokat fogadtuk el, mely az 1921—1958 évek vízháztartását vizsgálta. (4. táblázat) A vizsgálat eredménye azt mutatja, hogy átlagos körülmények között a távlati öntözővízkivétel mintegy 25 cm-es vízszintcsökkentő hatással van a távlati öntözésfejlesztés vonatkozásában a Balaton vízszintjére. Részleteiben megvizsgálandó tehát, hogy az üdülés érdekeinek biztosítására milyen intézkedések és utánpótlás szükséges. Annyi már a fenti vázlatos számításból is megítélhető, hogy 1980 után a Balaton térségében öntözésfejlesztés csak vízpótlás megoldása esetén lehetséges. Megjegeyzzük még, hogy jelenleg a hatóságilag engedélyezet vízkivétel lehetséges 2,5 m3/sec. 2.3 A javasolt megoldások sorrendje és a sorrend indokolása A területen számottevő öntözés nincs, megemlíteni csak a Somogy megyei, kis-balatoni és a Tapolca—szigligeti környéki öntözéseket lehet. Bár a kisebb öntözések jövedelmezőség tekintetében kedvezőbbek, általános népgazdasági kihatásai miatt nagyobb erővel megindul a Balatonaligai öntöző- rendszer és a Kis-Balaton kiépítése. Ezzel egyidő- ben a Somogy megyei öntözések megvalósulásával is lehet számolni. A Polgárdi öntözőfürt rendkívül magas beruházási költségei, viszonylag alacsony jövedelmezősége és nem utolsó sorban a korlátozott vízkészlet miatt, e létesítmény megvalósítását háttérbe szorítja. 174
