Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)
VI. fejezet. Öntözés
A vízhőmérsékletre vonatkozóan csupán balatoni adatokkal rendelkezünk az 1946—54 évekből. A szélviszonyokra jellemző adatokat az alábbi táblázat tünteti fel: Szélgyakoriságok a szélcsend ( 'c) beszámításával Szélirány, illetve szélcsend Gyakoriság % É 26 ÉK 12 К 4 DK 25 D 7 DNy 12 NY 2 ÉNy 11,8 C 0,2 A terület öntözőgazdálkodásához a Balaton vízgyűjtőjének kisvízfolyásai nyújtanak vízbeszerzési lehetőséget. Ezek vízhozama éppen az öntözési idény folyamán a legkisebb, ezért arra alkalmas vöglyekben tározókat kell létesíteni. A terület jelentős részén az öntözés fejlesztése csupán így oldható meg. A kifejezett tározók mellett öntözővizet emeltszintű halastavakban is kell tartalékolni. Felszínalatti vizek felhasználására öntözési szempontból jelentős lehetőség nincs. A terület dombos, lankás, hullámos, az öntözés céljaira számbajövő talajai az 1. és a 2. talajkategóriához tartoznak. A 3. sz. Balatonvidék területének öntözésfejlesztését a következő egységekben tárgyaljuk: I öntözőrendszerek D/13—1. Siómenti öntözőrendszer (Polgárdi öntözőfürt). 17. Rendszerenkívüli területek DRK/3. Zala vízgyűjtőjének öntözései. DRK/4. Balaton vízgyűjtőjének öntözései. 7. öntözőrendszerek D/13—7. Siómenti öntözőrendszer (Polgári öntözőfürt) A 62 573 ha összes kiterjedésű Siómenti öntöző- rendszer több fürtre tagozódik. Részletesen az 5. sz. Keletidunántúli TVK-ban tárgyaljuk, itt csak a Balatonra támaszkodó Polgárdi öntözőfürt kerül részletes ismertetésre. A fürt területén 16 325 ha öntözhető. A Balaton északkeleti sarkán fekszik, Polgárdi és Balaton- akarattya között, a mezőföldi hátság nyugati szélén, az egész rendszer Fejér megyében fekszik. A terület megoszlása a következő: 1. talajkategória 15 560 ha 95,4% 2. talajkategória 765 ha 4,6% összesen: 16 325 ha 100.0% A talajviszonyoknak megfelelően a kultúra megoszlása a következő: Szántóföldi öntözés 9 000 ha 55,2% Kertészet 4 000 ha 24,5% Szőlő-gyümölcs 325 ha 1,9% összesen: 16 325 ha 100,0% A terület vízszükséglete átlagosan 3,43 m3/sec júliusi maximumban 4,12 m3/sec A teljes földalatti nyomócsöves rendszert a Balatonból Balatonakarattya és Kenese között elhelyezett szivattyúelep látja el. Ennek kapacitását 4,5 m3/sec-ra javasoljuk kiépíteni. A rendszer beruházási költségeit és mutatóit az alábbiakban részletezzük: Főmű költsége 113 millió Ft Belső berendezés költsége 228 millió Ft összesen: 401 millió Ft Fajlagos beruházási költség: 24 564 Fi/ha Jövedelmezőségi mutató 0,30 A rendszer berendezése csak 1980 után esedékes. Vízellátási vonatkozásaira a vízmérleg ismertetésénél még visszatérünk. 77. Rendszerenkívüli területek 1. DRK/3. Zala vízgyűjtőjének öntözései A. 2. sz. Nyugatdunántúli TVK-ban a Zala vízgyűjtőjének felső szakaszát (DRK/3—1) és a Kis- Balaton déli medencéjét (DRK/5) tárgyaljuk. Itt DRK/3—2.) a kis-zalamenti öntözések és DRK/3—3.) a Kis-Balaton északi medencéje kerül tárgyalásra. A kis-zalamenti 1550 ha-s altalaj nedvesítő öntözéshez a vizet a Zala adja, gravitációs úton a Szentgyörgyvári duzzasztó segítségével. A terület a Zala alsó folyása mellett, Zalaapáti és Zalavár térségében fekszik. A 3300 ha-s kis-balatoni rendszer lecsapolása megkezdődött, itt az öntözés az altalaj vízszint szabályozással együtt oldható meg. A műszaki részleteket és ezeknek költségét a belvízrendezési fejezetben tárgyaljuk. Itt csak arra mutatunk rá, hogy a fenékpusztai kettősműködésű szivattyútelep biztosítja azt, hogy 3 m3/see vízmennyiség száraz időszakokban a megfelelő talajvízszinttartás érdekében biztosítható a Balatonból. Mindkét egység lápterület, a környező ásványi talajok nem kerülnek öntözésre. A terület kultúrmegoszlása a következő: Átlagos vízsugár m3/sec Júliusi max. vizs. m3/s. DRK/3—2 1,30 m3/sec 1,55 m3/sec DRK/3—3 2,76 m3/sec 3,30 m3/sec összesen: 3,06 m3/sec 4,85 m3/sec A terület öntözésének jelege teljesen altalajöntözés, precizen: altalaj vízszabályozás. Jelenleg a területen 324 ha altalaj öntözés üzemel, mely a fenti fejlesztésen belül van. A terület berendezési költségeit és a gazdasági mutatókat a belvízrendezési fejezet tartalmazza, itt azok ismertetésétől eltekintünk. 172
