Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)
V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése
A táblásításokkal szinte kivétel nélkül olyan műszaki jellegű munkák végzendők (gyepű irtás, vízmosások bedöntése, régi utak megszüntetése stb.), amelyeket tapasztalati értékszámokkal kellett beállítanunk. A 25—40°/o-os lejtésű területek talajvédő mező- gazdasági berendezése és hasznosítása egyes vízgyűjtőkben jelentős gyümölcsös és szőlőtelepítést indokolt, ami természetesen teraszozást kíván. A tervben a telepítések csupán talajvédelmi (tera- szozási és vízlevezetési) beruházási igényei szerepelnek, míg a csemete és telepítési költség, valamint az első három esztendő művelése nem. A 25%-os lejtésen aluli gyümölcstelepítések agronómiái és esetleges sáncolási beruházási igényeit az ugyanerre a területre megállapított szántóföldi védelmi költségből fedezni lehet. A gyümölcsösök területét szintvonalas berendezés és a sorközök szintvonalas művelése esetén elsősorban agronó- miailag kell védeni. A sáncolás, vagy megszakítá- sos gyümölcsös teraszozás egyetlen esetben sem haladja meg a szántóföldi hasonló munka költségeit. A 25%-on aluli lejtők szőlőinek talajvédelmi igényeit viszont külön kell szerepeltetni. A 2.122 alatt megállapítottuk, hogy a 12%-os lejtésen felül teraszoznak. Ismételten utalni kell az 1:100 000 méretarányú térkép arányainak elkerülhetetlen pontatlanságára, amely mellett ezeknek a területeknek vízgyűjtők szerinti kiterjedését — és különösen a lejtőkategóriák szerinti megoszlását — csupán becsülni lehetett. Ez utóbbi területek talajvédelmi beruházási igényeit is ennek megfelelően kell értékelni. A területi kiterjedést az ország meglévő, illetőleg alapos megfontolással tervezett jövendő telepítéseihez mértük. A szőlőkben (0—40%-os lejtés mellett), valamint a gyümölcsösökben (25— 40%-os lejtések között) jelentkező beruházási igény erősen elkülönül az egyéb mezőgazdasági művelésű területek talajvédelmi beruházási igényeitől. Az: így berendezendő és hasznosítandó területek összes kiterjedése a mezőgazdasági művelésű egyéb területek összes kiterjedéséhez viszonyítva, aránytalanul kisebb, míg a talajvédelmi beruházási szükséglet aránytalanul nagyobb. Ennek indokoltságát népgazdasági érdekek határozzák meg. A talajvédelem országos feladatait túlnyomóan a szántó, legelő és a 25%-on felüli lejtésű erdősítendő területek talajvédelmi szükséglete jellemzi. Ennek a területnek és az összes beruházásnak viszonyszáma adja a jellemző fajlagos beruházási értéket. A 3. sz. Balatonvidék mezőgazdasági hasznosítású területeit a minőségi szőlőtermelés, jóval kisebb mértékben a gyümölcstermesztés, illetve a szántóföldi művelés jellemzi. Ez a termelési keresztmetszet határozza meg a terület talajvédelmi igényeit is. A Balatontól északra eső terület felén három nagynevű történelmi borvidék községei fekszenek. (A Badacsonyi, a Balatonfüred—Csopaki és a Balatonmelléki borvidék.) A Balatontól délre jó bortermő helyek Kéthely, Kőröshegy és Szólád községek. A Balatontól elválasztott mindkét részen a szőlőterületek eróziója mellett erőteljesen jelentkezik a szántóföldi eróziós talajlepusztulás is. A 3. sz. Balatonvidéknek a Balatontól északra eső vízgyűjtője igen heterogén geológiai felépítésű. Az északnyugati oldalon a vörös színű permi homokkő, délnyugaton az eruptív bazalt törmeléken kialakult talajok szolgáltatják a különleges balatoni borok zamatát. A hegylábakon és völgyes részeken lösz és pannon üledékek az uralkodók. Az uralkodó talajtípus a barna erdőtalaj, de a mészköves, dolomitos foltokon rendzinák is találhatók. Az erózió nagy kiterjedésben igen előrehaladott. Különösen a szőlő vidékek helytelen művelése éppen a legértékesebb ősi szőlőkultúrákat szorítja mind kisebb területekre vissza. A szervesanyag (humusz) itt jóformán teljesen hiányzik. Az anyakőzet az agyagos és vulkánikus területeken közepesen, a löszös részeken alig mutat ellenállást az erózióval szemben. A Balatontól délre eső terület a déli dombvidékhez tartozik. Az északi rész löszön kialakult mező- gazdasági, a délkeleti erdőtalaj. Azonban a lekopott, eredetileg erdőtalajok is — a művelés hatására — minőségi dinamikát mutatnak. Az erózióval szemben csak a kevésbé lekopott, humuszos területek tudnak jobban ellenállni. A löszig — foltokban a pannan rétegekig — lekopott területrészek a kis talajellenállás és helytelen művelés következtében rohamosan pusztulnak. A lejtős mezőgazdasági területek megoszlása lejtőkategóriák szerint 0—5% 5.1—12% I2.I—I70/0 17,1—25% 25%-on felül 50,5 29,8 8,8 5,8 5,0 A 3. sz. Balatonvidék területének csapadék-in- tenzitási körzetei vízgyűjtők szerint: Nagy csapadékintenzitású körzetek: 40. A Balaton északi partja a Zalától az Eger- vízig. 41. Az Egervíz. Közepes csapadékintenzitású körzetek: 44. Nyugati övcsatorna. Kis intenzitású körzetek: 42. A Balaton északi és keleti partja az Egervíz- től a Veszprém—somogyi megyehatárig. 43. A Balaton déli partja (Somogy megye), a Nyugati övcsatorna és a Keleti Bozót-csatorna nélkül. 45. A Keleti Bozót-csatorna. A tervezett vetésforgók területi arányai: Vetésforgók ABC D E F összesen A szántóterület aránya % 7,2 46,2 31,4 1,5 7,6 6,1 100,0 Az azonos védőhatású növényi csoportok tervezett aránya: Növényi csoportok Jól Közepesen Gyengén Rosszul A vetésterület aránya % 21,8 34,8 18,7 24,7 157
