Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)
V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése
kategóriába tartozik. Tapolca község határában ered és Szigliget község alatt ömlik a Balatonba. Egész hosszúságában Veszprém vármegye területér, marad. Rendezésére terv vagy tanulmány nem készült. Rendezéséhez a mezőgazdasági érdekeltség termelési biztonsága fűződik. Medre közepesen beágyazott, kisesésű. 4 malom vízhasználat és 7 kát. hold öntözés települt reá. Az ártéri érdekeltség: Szigliget, Hegymagos, Ra- poska, Tapolca községek. A vízszintes és magassági vonalozábsan nincs változás. Partbiztosítás: 0,8 km hosszúságban. Átépítendő műtárgyak száma: 3 + 1 új híd. A hidak átépítésére mederbővítés, részben az elégtelen hídnyílás méretek következtében van szükség. A rendezés folytán mezőgazdasági területen a 10 évenkénti elöntéssel kell majd számolni, aminek következtében a termelés biztonságosabbá válik. Eger-Malomcsatorna (15) Az Egervíz III. kategóriába tartozó malomcsatorna ága. Fejlesztési adatait a 2. sz. táblázat tartalmazza. Egervíz (16) A Balaton északi vízgyűjtőjéhez tartozik. Befogadója a Balaton. Teljes hosszúsága 32,0 km. Ebből II. kategóriába 30,0 km, III. kategóriába 2,0 km vízfolyáshossz esik. öcs község határában ered és Badacsonytördemic község alatt ömlik a Balatonba. Egész hosszúságában Veszprém vármegye területén marad. Rendezéséhez hidrológiai tanulmány készült. Rendezéséhez részben a mezőgazdasági érdekeltség biztonsága fűződik, részben belsőségek biztonsága kívánja a jókarbahelyezést. Medre beágyazott, közepes esésű, nem iszapolódik. Felső szakasza nagyesésű szűk völgyben folyik. Érdekeltségi területe csaknem egészében 2—300 m szélességben rét- és legelő. Középső szakaszán egészen Kapolcsig 27 malom vízhasználat települt reá. Kiépítési vízhozama a VITUKI összefüggés alapján van meghatározva. Az ártéri érdekeltség; Szigliget, Badacsonytördemic, Nemesgulács, Kisapáti, Disszel, Tapolca, Hegyesd, Monostorapáti. Kapolcs, Pula községek. A vízszintes és magassági vonalozásban nincs változás. Partbiztosítás: 2 km hosszúságban. Átépítendő műtárgyak száma: 10 + 3 új híd. A hidak átépítésére mederbővítés, részben az elégtelen hídnyílás méretek következtében van szükség. A rendezés folytán mezőgazdasági területen a 10 évenkinti elöntéssel kell majd számolni, aminek következtében a termelés biztonságosabbá válik, továbbá a belsőségek elárasztásának veszélye csökken. Nagyvázsonyi—Séd (17) Az Egervíz baloldali mellékága. Teljes hosszúsága 18,5 km. Ebből II. kategóriába 8,5 km, III. kategóriába 10,0 km vízfolyáshossz esik. Barnag község határában ered a Vigand-petend község fölött ömlik az Egervízbe. Egész hosszúságában Veszprém vármegye területén marad. Rendezésére terv vagy tanulmány nem készült. A vízfolyás ősállapotban van. Rendezése főképpen a 74. sz. főközlekedési út átépítése érdekében fontos. Kiépítési vízhozama a VITUKI összefüggés alapján van meghatározva. Az ártéri érdekeltség: Barnag, Nagyvázsony, Vöröstó, Pula, Vigandpetend községek. Partbiztosítás 1,5 km hoszsúságban. A függőleges vonalozásban 189 m magasságkülönbséget fenéklépcsővel kell kiegyenlíteni, hogy a keletkező sebesség legfeljebb a megengedettel egyenlő legyen. A hidak átépítésére a mederbővítés, részben az elégtelen hídnyílás méretek következtében van szükség. A rendezés folytán mezőgazdasági területen a 10 évenkénti elöntéssel kell majd számolni, aminek következtében a termelés biztonságosabbá válik. Ráskói patak és a Vese patak (18, 19) Egervíz jobboldali III. kategóriába tartozó mellékágai. Fejlesztési adatait a 2. sz. táblázat tartalmazza. fíurnót patak (21) A Balaton északi vízgyűjtőjéhez tartozik. Befogadója a Balaton. Teljes hosszúsága 9.7 km. Ebből II. kategóriába 5,0 km, III. kategóriába 4,7 km vízfolyáshossz esik. Köveskál község határába ered és Balatonrendes község alatt ömlik a Balatonba. Egész hosszúságában Veszprém megye területén marad. Rendezésére terv vagy tanulmány nem készült. Rendezéséhez a mezőgazdasági érdekeltség termelési biztonsága fűződik. A meder felső szakasza nagyesésű, beágyazott. Középső szakaszö kisesésű, erősen iszapolódik. Kiépítési vízhozama a VITUKI összefüggés alapján van meghatározva. Az ártéri érdekeltség: Balatonrendes, Kővágóőrs, Salföld, Kékkút községek. A. vízszintes és magassági vonalozásban nincs változás. Átépítendő hidak száma: 5 + 1 új híd. A hidak átépítésére a mederbővítés, részben az elégtelen hídnyílás méretek következtében van szükség. Fajlagos beruházási költség: 1170 m3/ha a III. kategóriájú szakaszon. A rendezés folytán mezőgazdasági területen a 10 évenkénti elöntéssel kell majd számolni, aminek következtében a termelés biztonságosabbá válik. A Csorszai patak (22) és Az örvényest Séd (23) p Tavi Séd (24) az Arácsi Séd (25) a Csopaki Séd (26) a Lovasi Séd (27) A Balaton északi vízgyűjtőjébe tartozó III. kategóriába sorolt mellékágak. Fejlesztési adataikat a 2. sz. táblázat tartalmazza. 150
