Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)

V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése

mazik, s a tervezéseknél és mederrendezéseknél teljesedésbe megy és vezérfonalul szolgál. Emellett természetesen a különleges érdekek is érvényre jutnak. Ennek az általánosságban mozgó előrebocsátása után ismertetjük a Keretterv vízfolyásrendezésekre vonatkozó 2.21 pontjában foglalt további előíráso­kat és feltételeket. Azoknál a vízfolyásoknál, amelyeknél hidrológiai tanulmány, beruházási program, vagy rendezési terv állott rendelkezésre, ennek adatai szerepelnek az ismertetésben. Ahol ilyenek nincsenek, ott függetlenül attól, hogy I., II., vagy III. kategóriába vannak sorolva, a bevezetésben említett általános irányelvek, to­vábbá egyszerűsítő hidrológiai számítások, illetőleg normatívák szolgáltak az összeállítás alapjául. A földmederre, nagyvizeknél kötött talajon 3,0 m/s, kevéssé kötött talajnál 2,0 m/s sebességet engedtünk meg. Fenéklépcsők és partbiztosítások ott vannak fi­gyelembe véve, ahol a terepviszonyok szerint adódó sebességek, a talajnemre megengedhető sebességek­nél nagyobbakra adódtak. A műtárgyak közül a vízfolyást keresztező hi­dak esetében azok szerepelnek átépítésre, amelyek nyílásszélessége nem felel meg az 1%-os vízmeny- nyiség vezetésének 10 cm-es duzzasztás és 10%-os szelvénysebesség-növekedés egyidejű feltétele mel. lett. Olyan hidaknál, ahol az alépítmény a terep­ből nem emelkedik ki a 3%-os vízmennyiséget kell a hídnak ugyanezen feltételek mellett vezetnie. Más műtárgyaknál — duzzasztóknál — az 1%-os vízmennyiség szolgál a méretezés és költségmeg­határozás alapjául. A jellemző munkamennyiségek megállapításánál valamennyi vízfolyás a jelenlegi állapotában van alapulvéve. A 10%-os víz vezetését biztosító me­derméret földmunkamennyisége szerepel a Keret­terv munkamennyiségei között. A Balaton déli partján betorkolló vízfolyások torkolati és középszakasza átlag NQ 10%-os víz­hozamra kiépült. Az építés szakszerű tervek alap­ján készült, melyek felhasználásával, ahol szüksé­ges, az építési munkákat folytatni lehet. A Balaton vízszintje által uralt torkolati szaka­szon a vízszintesés a Balaton mindenkori vízállá­sától függ. A vízfolyások elvileg parabolikusán emelkedő fenékszintekkel épültek, általában két szomszédos fenékesés között legfeljebb 50%-os különbség van (e, = 1,5 e2). A vízfolyások középső, de főleg felső szakaszain számos vízimalom igyekezett a nagy vízszintesést mesterséges lépcsőzéssel kihasználni. A korszerűt­len és a rétgazdálkodásra általában káros malom­vízhasználatok megszűntek. Ahol ezek nagyesésű patakszakaszokon fennálltak, ott a kezdetleges duz­zasztók eltávolítása után a legfeljebb 2.0 m/s. víz­sebesség betartása érdekében korszerű fenékbukók épültek (pl. a Tetves patakon). Az I. kategóriájú vízfolyások rendezése. A II. kategóriájú vízfolyások rendezése. A III. kategóriájú vízfolyások rendezése. Gyöngyös (1) A medret a II. kát. szakaszon 19 mYs-re ki­építeni. A kanyargós meder helyett korszerű vo­nalvezetésű medret kell kialakítani. Az esés csök­kentése érdekében 2 db 1,5 m-es fenéklépcső épí­tése szükséges terméskőből. Laposrézsűjű, kereszt- szelvény kialakítása indokolt. Az ívekben szüksé­gesnek látszik a rézsűlábaknak gyeptéglával való burkolása. A III. kát. szakaszon a vonalerózió meg­szüntetésére lépcsőket kell építeni. Csetény patak (2) A medret a II. kát. szakaszon a kiépítési víz­hozam 5,4 mVs. Ez 20%-os gyakoriságú vízho­zamnak felel meg. A kicsi érdekeltségű terület a nagyobbméretű mederbővítést nem teszi indokolttá és gazdaságossá. Vízszintes vonalvezetésben az ed­digi éles kanyarokat meg kell szüntetni, függőle­ges értelemben pedig az esés csökkentése érdeké­ben fenéklépcsőt kell terméskőből építeni. (3 db. 1,0 m-es). Laposrézsűs keresztszelvényt kell kiala­kítani és a lazatalajú szakaszokon a rézsűslábakat gyeptéglával biztosítani kell. A III. kát. szakasz rendezésére szükség nincsen, mert mélyen beágya­zott jellegű. Nagyréti patak (3) A medret a kis érdekeltségű terület miatt — 20%-os valószínűségű vízre célszerű kiépíteni, amely átlagosan a II. kát. szakaszra vonatkoztatva 9,7 ms/s. A vízszintes vonalvezetésben az éles kanyarokat laposabb ívekké kell kialakítani. A nagy esés csökkentése érdekében 3—4 db lépcsőt kell beépíteni terméskőből. A rézsűlábat a laza­talajú szakaszokon gyeptéglával burkolni kell, a közepes kisvíz magasságig. A III. kát. szakaszon csak vízmosáskötésre van szükség. Kovácsi patak (4) A patakot a belsőség védelme érdekében 1%-os valószínűségű vízhozamra kell kiépíteni. A nagy esés következtében kimosásokra lehet számítani, ezért a rézsűlábat a helyszínen található termés­kővel biztosítani kell. Az épületek között a teljes mederszelvény terméskőburkolatot kap. 5—6 hol­das kertészet öntözésére van elegendő víz. Vindornya (5) A rendezés célja, hogy a II. kát. középső szaka­szán elhelyezkedő 700 ha lecsapolandó terület ré­szére megfelelő befogadó legyen. A kiépítés 5,0 m3/s-ra történjen, ami 20%-os valószínűségű víznek felel meg. A vízfolyás rendezése két jelleg­zetes szakaszra bontható. Az 1 + 400 szelvényig mélybevágású szakasz, amelyet Gavellér elemekkel biztosítani kell, mert a folyós homokban a meder- nem állékony. Az 1 + 400 szelvény felett lápi ta­lajon halad a vízfolyás. Ezen a szakaszon lapos­rézsűjű keresztszelvények kialakítása indokolt. A kikerült földanyagot el kell teregetni és szabályos 148

Next

/
Thumbnails
Contents