Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)
V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése
kon belül is — a természeti és hasznosítási viszonyoktól függően — változik. A felszínre hullott csapadéknak jelentős hánya a hegy és dombvidéken elfolyik. így kevesebb víz tárolható a talajban a növényzet számára (ezzel csökkennek a terméshozamok). A felszíni elfolyás keletkezése okozza a talajkárokat is. Az elfolyó csapadékvizek százalékos aránya (le- fclyási tényező) vízygűjtőnként igen eltérő lehet. A vízgyűjtők talajvédelmi rendezése elsősorban a mezőgazdaságfejlesztés kormányzati célkitűzéshez kapcsolódik. A talajvédelem alkalmazásával növekszik a hegy- és dombvidéki üzemek termelésének gazdaságossága, az üzemek jobban megszilárdulnak, nő az árutermelés bázisa. Bőségesebb és állandóbb lesz az ország hasznosítható vízkészlete, csökennek az állandó jellegű vízrendezési kiadások, megáll a talajok eróziós (deflációs) lepusztulása. Ha az elfolyást az elkerülhetetlen minimumra csökkentjük és a csapadékvizet a hasznosság határáig a helyszínen a talajba szivárogtatjuk — az egyéb feltételek biztosítottsága esetén — lényegesen növelhetjük a hegy- és dombvidéken a mező- gazdasági termelés biztonságát és a termésátlagokat (nagyjából 20—30%-kal) növelhetjük. Ezzel a mezőgazdaság egyik nagy hegyvidéki fejlesztési tartalékát tárjuk fel. 1.33 KAROS elöntések elleni védekezés FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE A Balaton menti mélyfekvésű területek káros vizeinek levezetését és talajvizének szabályozását csak szivattyútelepek létesítésével, ill. üzemeltetésével lehet megoldani, mert a terep a Balaton átlagos vízszintjénél 70—80 cm-rel alacsonyabban fekszik. A zardavári öblözetnek nevezett területen a régi szivattyútelepet korszerűsíteni kell, a lelle—szeme- si szivattyútelep korszerűsítése befejezés felé közeledik. A szolád—öszödi öblözetben az 1960-ban épült szivattyúház javítása és végleges szivattyúmeghajtó elektromos beszerelése szükséges. Eddig itt bérszivattyúval és traktorral üzemeltek. A tóközi öblözetben a lecsapolás megoldása végett az 1950-ben tervezett szivattyúállást meg kell építeni. A zardavári, bogiári, lelle—szemesi, szolád— öszödi, és tóközi öblözeteknél a dombvidékről érkező vizek elvezetésére övcsatornákat kell építeni. El kell készíteni az öblözetekre vonatkozó belvízvédelmi szabályozatokat, amelyek pontosan előírják, hogy milyen vízállásnál kell a szivattyúzást megkezdeni, és milyen talajvízállásnál kell azt befejezni. Elő kell írni, hogy az esetleges övcsatorna- szakadásokhoz milyen eszközöket és anyagokat kell raktározni. A csatornaőrök részére tanfolyamot és töltéselzárási gyakorlatokat kell tartani a víz betörésének minél gyorsabb és hathatósabb elfogása céljából. A káros vizek kifejlődésének és a dombvidékről érkező vizek okozta elöntések megakadályozása a mezőgazdasági termelés biztonsága és a többtermelés érdekében elvégzendő fontos népgazdasági feladat. A vízgazdálkodás fejlesztése szükségszerűen maga után vonja a káros vizek elleni védekezés fejlesztését is. Az értékesebb, de egyszersmint igényesebb művelési ág fokozott védekezést igényel, amelyet a jelenlegi védekezési szervezet nem tud kielégíteni. Függetleníteni kell a csatornaőröket a gátőröktől és növelni kell a csatornaőr jár ások számát. Minden csatornaőr járásban őrházat és raktárt kell építeni, a telefonhálózatot pedig lényegesen bővíteni kell a gyors hírközlés érdekében. 2. A KISVÍZFOLYÁSOK ÉS VÍZGYŰJTŐTERÜLETEK RENDEZÉSÉNEK FEJLESZTÉSE 2.1 A tervezés alapjai 2.11 A TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK, ADATGYŰJTÉSEK, FELTÁRÁSOK ÉS A TERVEZÉSIMUNKÂK ISMERTETÉSE A kisvízfolyások rendezése nem régen képezi tudományos kutatás tárgyát. A probléma megfogása igen nehéz, mert a gazdasági eredmények csak hosszú évek alatt mutatkoznak meg és az egyszerre jelentkező különböző természetű beavatkozások hatása szinte szétválaszthatatlan. A vízrendezési munkával egyidőben talaj javítási, művelés- ágváltoztatási beavatkozások is történnek, ezek a termés növelésébe szintén belejátszanak. A Vízügyi Tervező Iroda folytat tudományos vizsgálatokat a témában és összefüggést állapított meg a vízrendezési munka mértéke (a kiépítés mértéke) és a gazdaságosság között. Kutatás és adatgyűjtés szükségessége leginkább a vízfolyásrendezési munkák gazdasági kihatásának megállapítása terén mutatkozik. A talajvédelmi munkák tervezése során elsősorban azokat a kutatási eredményeket használtuk fel, amelyeket az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet Meliorációs osztályán 1959—61- ben értek el, a talajvédelem módszertani vizsgálata, valamint az üzemi kiviteli tervezés és talaj- védelmi gyakorlati módszerek kidolgozása terén. A tervezés lejtőkategóriák alapján történt. A természetes lejtőkategóriák lehatárolását az ei ózióintenzitás, valamint a lejtök művelhetősége szerint végezték. A talajok erodálási tulajdonságait laboratóriumi 142
