Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)
V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése
baloldali töltés között. A baloldali töltés az 1940 és 1947 év tavaszán előzőleg keményen átfagyott talajra esett 50—60 cm hóréteg 3 napos elolvadása után keletkezett árvíz miatt több helyen átszakadt és a mélyfekvésű belvízártér teljesen vízalá került. Ezután 1948—1950 év között a 0—6000 szelvények között kisebb iszapolásból kikerült anyagból baloldali töltéserősítési munkák folytak. A Tetves patak rendezésére a Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság 1960-ban készített átfogó tervet, amely a 0— 16190 fm közötti szakaszt foglalja magába 0— 9000-ig 10%-os, míg 9000—16 190-ig 20% árvizek kiöntés nélküli levezetését biztosítja. Fenti terv alapján a jókarbahelyezési munkálatok 1960—1961 években 0—10 000 szelvények között elkészültek. A terv vízszintes vonalvezetését a helyszínrajz mutatja, magassági adatok: fenékszélesség 2,0—0,7 m, rézsű 1:1,5, koronaszélesség 2,0 m. előtér 2,0 m. Büdösgáti (Szólád-öszödi) v í z f о 1 y á.s (31) Befogadója a Balaton, Balatonszemes és Balatonszárszó között. Mederhossza 17,0 km. Völgye összefügg a Koppány patakba torkolló Kőrisesberki vízfolyás völgyével. A Büdösgáti vízfolyás medrét az 1950—53 években yégig jókarbahelyeztette a Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság, az alsó 6 km szakaszt 1958-ban újból ki kellett tisztogatni, mert a meder teljesen feltöltődött. A Büdösgáti vízfolyáson Kötcse község és Szó- lád község határában 2—2 üzemen kívüli vízimalom van. A vízfolyás 2125 fm szelvényében a szárszói halastó duzzasztóművét építették be, melynek visszaduzzasztása a szóládi legelő talajvízszintjét kedvezőtlenül befolyásolja. A Büdösgáti vízfolyás felső szakaszának nagyobb mellékágai a járás déli határában betorkolló Hár- sas patak a jobbparton beömlő Tekerespusztai árok és a Kötéséi vízfolyás. Fenékszélesség 2,0—1,0 m, rézsű 1:15, esés 0,2—6,35 %o, előtér 2,0 m töltéskorona 2,0 m. Köröshegyi Séd patak (30) Befogadója a Balaton Balatonföldvárnál. Hossza 10 km. Pusztaszemes község belsőségénél forrásból ered. Jelentősebb balparti mellékága a Gyertyános! árok, amely betorkollásig szűk völgyben a község belsőségében halad, itt a meder mélyülő. A Köröshegyi halastó felett a völgy már szélesebb, a halastó vízmüvei hatására vizenyős, sásos. Alsó szakaszán terep feletti függő meder van, ahol gyakran kiönt s a meder gyorsan feliszapolódik. Legutóbb 1957 évben Kőröshegy község társadalmi munkával kitisztogatta. Balatonföldvártól délre a vízfolyás régi medrét halastó foglalja el, az árvizek egy részt a halastón át folyik le, jelentős hányada azonban kétoldalt a halastavat megkerülő árokban keres lefolyást és elöntéssel veszélyezteti Balaton- földvár déli részében lévő kerteket s az itt települt kertészeket. A balatonföldvári halastó alatti mederszakaszon esés alig van, a Balaton visszajátszik kisvíz esetén, a pangó víz erősen bűzös, ami a fürdőtelep szempontjából nagyon hátrányos. A Séd patakról részletes felvételt nem találtunk, a meglévő magassági vonalvezetési adatok alábbiak: fenékszélesség 2,0 m, rézsű 1:1, esés 0—l,0%o. Balatonendrédi vízfolyás (29) Befogadója a Balaton Balatonszéplaknál. Hossza 7,9 km. Vízgyűjtő területe 30,6 km2. A Gyugyhát lenevezésű hegy déli lejtőjén fakadó forrásokból ered. A vízfolyás ezen felső szakaszán a kisvízho- zam, az áteresztől altalaj és a nagy erdősültség miatt jelentéktelen, a völgy középső szakaszán víz- veztő árok nincs is. Balatonendrédtől délre fekvő vizenyős völgyben a vízfolyásnak már határozott medre van, helyenként függő meder alakult ki. A Balatonendréd községtől északra a völgy ismét összeszűkül. Alsó 1700 fm hosszú szakasza a Tóközi Berken halad át, amelynek terepszintje a Balaton közepes vízállásai felett alig 30—50 cm-rel magasabb. E mélyfekvésű berket a Balatonendrédi vízfolyás árvizei elöntik, Balatonendréd község határában a vízfolyáson 1955 évben két halastó épült. A vízfolyás jókarbahelyezett hossza 8 km. Ezenkívül még két mellékvölgy betorkollásánál, továbbá Balatonendréd község belsőségében és a völgyfenéken két helyen összesen 1300 fm mellékárok épült ki. Az utolsó jókarbahelyezés 1943 évben történt. A vízfolyás függőleges vonalvezetése: fenékszélesség 2,0—0,5 m, rézsű 1:1, esés 03—9,6%o. Cinegei patak (28) A Cinegei erdőknél eredő, délről észak felé folyó vízfolyás alsó szakasza a Töreki láp, jelenleg halastó. Balatonszéplaknál ömlik a Balatonba. Forrásvidéke erősen szaggatott, erodált. Vízgyűjtőterülete hosszasan elnyúló, alacsony lankás dombvidék. A völgyfenék keskeny, 150—200 m széles, úgyszólván végig halastavak borítják. Aránylag kisesésű. A vízfolyás jókarbahelyezése eddig nem történt meg. A vízfolyáson a halastavakat kiszolgáló tápcsatornák és vízleeresztő-csatornák tisztogatásán kívül különösebb munkákra nincs szükség. Torkolati szakaszát a Somogyfoki Állami Gazdaság vízkivételi csatornának használja és a Balatonból átemelt vízzel gyümölcsös és kertöntözést végez. Ugyanilyen módon táplálja vízhány esetén az alsó legnagyobb halastavat is. Vízgyűjtő területe 15,2 km2, mederszelvény hossza 7,5 km III kategóriába tartozó vízfolyás. Becsült érdekeltségi terület 102 ha. Talajvízszint-szabályozás A belvízrendszereken kívüli talajvízszintszabályozás, a nyílt árokkal történő lecsapolás és a talaj- csővezetés feltárható műszaki adatait az 5. sz. melléklet tartalmazza. Veszprém megye adatait vizsgálva a vízjogi engedéllyel készült lecsapolások mindössze 494 ha területre terjedtek ki. 138
