Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)

III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása

Anyagnyerési felszerelés: ezer Ft

Kőfejtő üzem épületekkel (50 lm8), fejtő, rakodó, törő és osztályozó berendezéssel 4000 Vasbeton előregyártó telep, fűthető épülettel (1000 lm3), mozgató, rakodó, rezegtető és gőzölő berendezéssel, 5000

Javítóműhely felszerelése:

Meglévő épület kiegészítése П000 lm3) 400

Gépek és szerszámok 1600

Lakój árművek:

4 db tanyahajó * 1400

4 db 8 személyes lakókocsi 450

4 db 2 személyes lakókocsi 150

összesen: 25 millió Ft

Ennek a felszerelésnek kb. harmadát az 1961. és 1962. években már beszerezték.

2.224 Kísérleti partvédömfivek építése és partvédőmű kísérletek

A balatoni partvédőművek régi és máig is csak nagyon kis részben megoldott problémája a kísérleti partvédőművek építése. Jobb partvédőműveket csak akkor építhetünk, ha lehetőség nyílik új fajta vagy régi fajta, de az eddigitől eltérő méretű partvédőműveknek kipróbálására, továbbá a partvédőművek építésénél új anyagoknak vagy részlet- megoldásoknak kikísérletezésére. Ez az igény oly nyilvávanló, hogy amióta balatoni partvédmővek építésével komolyabban foglalkoznak, (tehát kb. e század eleje óta), azóta állandóan hangoztatják ilyen kísérletek szükségességét.

Az eddig történt kísérletek nqm elegendők, azok a partvédőművek építését alig mozdították elő. Az ilyen kísérletek ugyanis nagyon sok nehézséggel járnak. Az első ilyen nehézség az időjárás szeszélyes alakulása. Lehetséges, hogy az egyik kísérleti partvédőművet már az építése utáni tavaszon, — magas vízállásnál — nagyon nagy jégtorlódás éri, és ennek következtében erősen megrongálódik, míg a másik, semmivel sem jobb, de szerencsésebb évben énült partvédőművet 10 évig egyáltalán nem éri jégtorlódás és így rajta ilyen rongolódás nem keletkezik. De az is lehet, hogy az egyszerre énült partvédőművek közül egyiket a partvonalnak a szélhez való helyzete következtében éri jégtorlódás, a másikat pedig nem.

Az időjárás szeszélyén kívül az is megnehezíti a partvédőmű kísérletek végrehajtását, hogy rövid kísérleti szakaszok esetén — amire pedig a költségek csökkentése érdekében általában törekednek, — az építésnél előforduló kivitelezési hibák hamisítják meg az eredményt. Ugyanide vezethet az, ha a kísérleti partvédőművek fenntartási munkáit nem egyforma gondossággal végzik.

Még ennél is súlyosabb akadályokat gördít a partvédőmű kísérletek végrehajtása elé az. hogy az egyik parti birtokos sem vállalja, hogy az ő költségére kísérleti — tehát még másutt be nem vált — partvédőmű épüljön. Ha pedig a kísérleti partvédőmű költségét nem a parti birtokos fizeti,

hanem azt valami kísérleti alapból fedezik, akkor a parti birtokosok ostroma azért indul meg, hogy az 6 partjaikat védjék meg a rézsűkre ingyenes partvédőművel. Ez esetben azonban esetleg nem ott fog a kísérleti partfalszakasz épülni, ahol arra a part a legalkalmasabbnak látszik, hanem ott, ahol ezt az ostromot a legnagyobb erővel hajtják végre. Régebben éppen ezeknek a harcoknak az elkerülésére a kikötők területén épültek kísérleti szakaszok. Ennek a megoldásnak hátránya az, hogy a kísérletek túlságosan koncentrálódtak és ezért a véletlennek túl nagy szerep jutott. Ettől eltekintve azonban most ez a megoldás sem lehetséges, mert egyrészt nem épülnek kikötők, másrészt pedig most a kikötők ügyeit nem az a szerv intézi, amelyik a partvédőműveket építi.

Ez a sok és fel nem sorolt többi nehézség azonban nem lehet ok arra, hogy miattuk a feltétlenül szükséges kísérletek elmaradjanak. Ezekből csak az következik, hogy a kísérletek megválasztását és kiértékelését különös gonddal kell végezni. Tehát például a kísérleti szakasz nem lehet nagyon rövid; ugyanazzal a szelvénnyel több különböző irányú parton egy időben kell kísérletet tenni és így tovább.

A balatoni partvédőmű tervpályázaton díjat nyert szelvények tekintetében a helyzet az, hogy a pályázatra fordított költség és a pályázók részéről végzett sok munka csak akkor lehet eredményes, ha a díjazott partvédőmű szelvényeket felhasználják, ehhez pedig előbb komoly kísérlet szükséges.

Fejleszthető partvédőmű. Nagy jelentősége volna olayn partvédőmű kialakításának, amelynek első kiépítési foka olcsón megállítja a part rongálódását, második kiépítési foka pedig már teljes értékű partvédőművet alkot.

Vasbeton szádfal. A balatoni patrvédőműveknél leggyakrabban szükséges rövid és teljesen beveri szádpallók legcélszerűbb szélességnek, vastagságának, horonykiképzésének és leverési módjának megállapítása érdekében partvédőműtől független kísérletsorozatra van szükség.

A partvédőmű felületének repedésmentessége érdekében fesztíett beton alkalmazása azért lenne kikísérletezendő, mert a partvédőmű rongálódása közismerten a repedéseknél kezdődik; így a kérdés megoldása nagy megtakarítást eredményezne.

Dilatációs hézagok megoldása. Évtizedek óta alkalmazzuk a dilatációs hézagokat és még sem ismerjük sem ezeknek a hézagoknak a legcélszerűbb távolságát, sem a legjobb megoldását. A partvédőművek a dilatációs hézagok közelében gyakran megrepednek és rongálódnak, a művek rongálódása gyakran itt kezdődik.

Helyi homok felhasználásával készülő leggazdaságosabb beton. Helyi homokból, bazaltzuzalékbói és rostált kavicsból nagyon jó betont lehet készíteni, de nem ismerjük a leggazdaságosabb keverési arányokat.

A kísérletek céljára legalább 10 millió forintot indokolt előirányozni, az ,,Egyéb” rovaton belül, melynek teljes előirányzatát az „Építés” és a „gép” rovatok együttes összegének 12%-ában állapítottuk meg. Ezt a 10 millió Ft összeget 1965. év végéig fel kellene használni.

109