Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)
III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása
III. FBJEZET Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása 1. BEVEZETÉS A feldolgozás során három időszakot különböztetünk meg. Az első időszak határa I960, december 31-e, mely a szövegben megegyezik a jelennel és egyben el- * határolja a múltat. A második időszak 1960-tól 1980-ig terjed és ez szorosan kapcsolódik a népgazdaság 20 éves távlati fejlesztési tervéhez. A harmadik az 1980 év után következő és le nem határolt időszak. Ebben a részben kerülnek feldolgozásra a 20 éves tervidőszak utáni fejlesztési lehetőségek. 1.1 A. témakör ismertetése Az árvízmentesités célja a 3. Balatonvidék TVK területén 6030 ha. mezőgazdaságilag hasznosított, a Zala árvízszintie alatt fekvő balparti területet megvédeni az időszakonként ismétlődő árvizek nusztításaitól. A feladatkörbe tartozik tehát az állami kezelésbe vett védelmi vonalak szükséges biztonságra történő megerősítése, és a mai ismereteink szerint még szükséges új védművek létesítése. Árvízvédelem alatt azt a szervezetet és annak tevékenységét értiük, amely az árvizek kirekesztésére létesített védművek állékonyságának folyamatos fenntartása és fejlesztése mellett, árvízkor ellátja a tényleges védekezési feladatokat. Itt kerül tárgyalásra a Balaton szabályozása is. A Balaton szabályozásának célkitűzései alkalmazkodnak a különleges helyi viszonyokhoz. A feladat általában a szabályozási vonal megállapítása, kialakítása, és rögzítése, továbbá a mesterséges beavatkozási lehetőségek figyelembevételével a tó vízszintjének a célok szerinti szabályozása és a hajózás lehetőségének biztosítása. A következőkben a fejezethez tartozó fontosabb fogalmakat ismertetjük: A folyómeder az a terepszint alatti mélyedés, amelyben a folyó középvize levonul. A folyó vize a mederben — görgetve és lebegtetve — hordalékot is szállít (kavics, homok, iszap), továbbá különböző megjelenési formában jeget. Időnként az olvadás és a csapadék hatására a folyók vízhozama úgy megnő, hogy a meder azt nem képes levezetni, akkor kiönt és elborítja a folyó árvízszintjénél mélyebb területeket. Ártér kifejezés alatt töltésezetlen folyóknál azokat a területeket értjük, amelyek a folyók legmagasabb árvízi szintje alatt fekszenek (nyílt ártér); töltésezett folyóknál vizont ártár alatt csak az árvíztől védett, mentesített területeket értjük. A meder partéle és a töltés vízfelőli lábvonala közti területsáv a hullámtér. Hazánkban az árvízmentesítésnek leginkább használt módszere a medertől megfelelő távolságban, megfelelő magassági és szélességi méretekben, megfelelő altalajon és anyagból épült földtöltés, ritkábban a kőből, vagy betonból épült árvédelmi fal. 1.2 A múlt és a jelen 1.21 az ÁrvízmentesItés, Árvízvédelem MOLTJA ÉS JELENE A 3. Balatonvidék TVK területén a Zala alsó szakaszának baloldalán hajtottak végre ármentesítési munkálatokat. Az árvízvédelmi töltéseket az 1921-ben alakult Kisbalaton Vízrendező Társulat építette ki, amely a Zala alsó szakaszának mindkét oldalán elterülő, mocsaras terület lecsapolására alakult, és működését a mocsárba ömlő, és keresztülhúzódó vízfolyások medrének kiépítésével kezdte meg. A kiemelt földet а тефгек két oldalán deponálták, később töltésbe rendezték. A Zala balpartján a töltésezett medrek, négy kisebb árvízvédelmi öb- lözetet fognak közre. A töltések változó keresztmetszeti és magassági méretekkel épültek, a töltéskorona 2—6 m szélességgel, a rézsűk 1:1,5 hajlással. A korona magassága a vízjogi engedélyokiratban meghatározott, — mintegy 15—20 éves gyakoriságúnak megfelelő árvízszintre épült ki —, 0,20 m-es biztonsággal, de csak ott, ahol megfelelő mennyiségű anyag állt rendelkezésre. Bár a medrek nyomvonalát a fellelhető agyagmagokon keresztül vezették, a kiemelt anyag nagyobb része mégis tőzeges volt, s ez döntően megszabta a töltések tulajdonságait és értékét. A töltések a tőzeges altalajon gyorsan süllyedtek. A kiépítési és süllyedések okozta magassági hiányok, valamint a tőzeges töltésanyag miatt az öblözetek gyakran kerültek elöntés alá, ezért az árvízmentesítéssel párhuzamosan végzett belvíziül
