Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
pesti Gellért-fürdő forrásainak és a Duna vízjárásának kapcsolata). A mélyebbről fúrással feltárt hévíz általában egyenletes vízszolgáltatású. Egyes esetekben azonban a kút hozama a rétegenergia csökkenése, a béléscsőben történő lerakódás, a béléscső korróziója, kisebb nyomású rétegekbe való vízszökés, vagy a sztatikus készlet fogyása miatt csökkenő tendenciát mutat. A mellékelt „Ásvány-, gyógy- és hévizek” c. 1:500 000 méretarányú térképen feltüntettük az ásvány-, hév- és gyógyvízfeltárásra legkedvezőbb területeket és a jelenlegi előfordulásokat. Lehetőség szerint a feltárás szükséges mélységét is igyekeztünk megadni. A részletes tárgyalás során a 29. táblázatban közöljük a) a hideg, langyos és meleg ásvány- és gyógyvízeiőfordulásokat, b) a hévízkutak és c) az Országos Földtani Főigazgatóság részére hasznosítás céljából átadott meddő szénhidrogén-kutató fúrások hidraulikai és műszaki adatait. (Ez utóbbiak túlnyomó többsége lakott helytől távol van, ezért általában csak mezőgazdaságilag hasznosíthatók.) A táblázatban a vízminőséget a Papp Szilárd-féle beosztás számaival jelezzük. A kutak hőenergiáját szénegyen értékben fejeztük ki. Végül a 26. ábrán a terület legfontosabb gyógyvíz- és hévízkútjait, ritkábban hévízhasznosításra átadott szénhidrogénkutató fúrásait és — tájékoztatás céljából — egyéb mélyfúrások szelvényét is közöljük. 2.452 Az ásvány-, hév- és gyógyvíz észlelése A 3. sz. Balatonvidék TVK-területén 24 ásvány-, hév- és gyógyvízelőfordulást tartanak nyilván. Észlelésük megoszlik az üzemeltetők, a VITUKI és az Országos Balneológiái Kutató Intézet között. Rendszeres, folyamatos észlelésük és időszaki vegy- vizsgálatuk kívánatos lenne. 2.453 Az ásvány-, hév- és gyógyvíztartó kőzetek A paleozoos és mezozoos alaphegység helyzetét az 1. és 4. ábrák szemléltetik. A Balatontól D-re néhány szénhidrogénkutató fúrás tárta fel az alaphegységet, a Balatonfelvidéken a felszínen is van. A balatonfelvidéki permi homokkőből szénsavas források törnek fel, a szénsavtartalom azonban a fiatalkori pliocén vulkánosság utóhatása lehet. — A mezozoikum karbonátos kőzetei nagymennyiségű karsztvizet tárolnak, ebből származtatható néhány langyos-karsztvíz (pl. Pétfürdő) és hévíz (Hévíz) is. Ez utóbbi vizében kimutatott kálium, szilícium, lítium és számottevő rádiumemanáció a kristályos alaphegységre utal. Hévizén is jelentkezik közvetve a mezozoikum karsztvize. Ásvány-, hév- és gyógyvíztartó elsősorban a pannon rétegösszlet. Ebből tárták fel a hévízi fúrások a gyógyvizet, s a hévízi tó forráskrátere is a pannonkorú homokkőben van. A balatonfelvidéki savanyúvíz pliocénvégi vulkánosság utóhatását jelzi. A mély törésvonalakon át felszínre jutó szénsavgáz az idősebb kőzetek repedéseiben lévő vizet, vagy a laza felszínű üledék talajvizét alakítja át savanyú vízzé. 2.454 Az ásvány, hév- és gyógyvíztartók nyomása A pannonkorú rétegek hév- és gyógyvize általában túlfolyó, így Hévizén, s a Balatontól D-re feltárt néhány fúrásban is. A buzsáki fúrás nagy- mennyiségű túlfolyó hévizet szolgáltat. A Balatontól D-re a fonyódi fúrás tárt fel 30 1/p kifolyó savanyú vizet (27. ábra), amelyet azonban nem hasznosítanak. A savanyúvíz-források szintje a talajvízjárás szerint ingadozik. 2.455 Ásvány-, hév- és gyógyvízkészlet A vízkészlet ma még nem határozható meg. A Hévizén kitermelt, ill. a tó forrásain át eltávozó vízmennyiség átl. értéke: 65 000 m3/nap. Szakszerű kúttelepítéssel ez az érték valamivel növelhető. A balatonfelvidéki savanyúvizek jelenlegi átlagos hozama 300—330 1/p. Szakszerű foglalással, egyes helyeken megfelelő új kúttelepítéssel ez az érték becslés szerint 350—400 Vp-re növelhető. 2.456 Az ásvány-, hé^- és gyógyvizek vegyi összetétele hőmérséklete és gázossága A balatonfelvidéki savanyúvíz kalcium-magné- zium-hidrogénkarbonátos. A hévízi fúrásokban feltárt víz egyszerű kénes víz. A hévízi tó vize rádióaktív. Alkálihidrogén- karbonátos vizet tárt fel a buzsáki fúrás. Hasonló víz várható a szénhidrogénkutató fúrásokból is. A jelenlegi s a feltárható hévvizek hőfoka 38— 42 C° közötti. 2.457 Az ásvány-, hév- és gyógyvízfeltárás lehetőségei Hévíz környékétől eltekintve a terület nem kedvező, ennek lehetőségeivel már a 2.455 pontban foglalkoztunk. Ugyanitt jelöltük meg a savanyú- vizf eltár ás lehetőségét is. A várható vízminőség a 2.456 pontban szerepel. 96
