Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
2.423 A terület folyóvizekből nem táplálkozó talajvízkészletének jellemzése A talaj vízviszonyok rövid jellemzése igen nehéz feladat, mert egymáshoz közelfekvő területeken is igen nagy változatosság tapasztalható. A részletek mellőzésével a terület talajvízviszonyainak fő jellegzetességeit a 10. sz. térkép tartalmazza. Ezen a talajvízállás sokévi átlagának terepalatti mélysége és a talajvíz szélső ingadozása nyert ábrázolást. A folyók partmenti sávjának kivételével, a talajvíztükör mélységét feltüntető foltok egyben a fő talaj víztípusokat is ábrázolják. A talajvízjárás részletes adatait a mellékelt 27. sz. táblázat foglalja magában. A kiválasztott, talajvízmegfigyelő kutakban észlelt vízjárás a szélesebb környezetre is jellemző, addig amíg a talajvíztükör hasonló mélységben helyezkedik el, mint a megadott kút- nál. Részleteket a térkép nem tartalmaz, s a helyi adottságok szerint kisebb területfoltokon — elsősorban a domborzat változásai szerint — különböző mélységben található a talajvíztükör. A térképen feltűntetett adatok az egyes területekre jellemző talajvízállást mutatják, mégpedig a közelmúlt (1956 —60) átlagát. A talajvíz szélső ingadozását izometrikus vonalakkal ábrázoltuk. Ebből a legmagasabb talajvízállás közelítő értékét megkapjuk, ha a szélső ingadozás felét vagy 3/s-ét az átlagos talajvízálláshoz hozzáadjuk, a legalacsonyabb pedig ha a felét vagy Vs- ét levonjuk. Síksági területeinken a talajvíz mindenütt holo- cén és pleisztocén rétegekben helyezkedik el. Csupán hegyvidéki tájakon vannak olyan területrészek, ahol idősebb képződmények tárolják a talajvizet. A talajvíz sztatikus készletét tekintve, a készlet mennyiségében igen szűk határok közötti különbség mutatkozik. A talajvíztükör alatt a rétegek vízzel telítettek és a talajszemcsékhez kötött vizen felül a pórusokban elhelyezkedő, a gravitációs erő hatása alatt álló talajvíz menyiségének fajlagos értéke az alábbi: kavics-homokos kavics rétegben homok rétegben finom homok—iszapos homok rétegben agyagos homok — vályog rétegben agyag rétegben 200—300 lit/m3 220—250 lit/m3 170—190 lit/m3 130—150 lit/m3 130 lit/m3 dó dinamikus vízkészletet. A dinamikus vízkészlet az a mozgásban lévő víz, ami a természetes hidrológiai körfolyamatban részt vesz. Ez több összetevőből áll. Nagyságát elsősorban az utánpótlás fajtája és mértéke, valamint a hidrológiai körfolyamatot befolyásoló egyéb adottságok szabják meg. A felszínalatti vízkészlet meghatározásánál elsősorban azt keressük, hogy hol találhatók jó vízadó rétegek, amelyekből gazdaságosan víz termelhető. A „Talajvízkészlet” c. 1:500 000 méretarányú térképen a jelenleg ismeretes adatok alapján azokat a területeket tüntettük fel, ahol a felszín közelében (max. 30—35 m mélységig) nagyobb kiterjedésű vízvezető rétegek helyezkednek el. Az eddigiek során a geológiai kutatás a félszínközdi vízvezető rétegek elhelyezkedését nem tisztázta még kielégítően, s így az ábrán feltüntetett vízvezető rétegek határai, valamint jellemzői a későbbiek során kissé módosulhatnak. A laza üledékes kőzetek osztályozására számtalan módszer ismeretes. A gyakorlat igényeinek megfelelően a fontosabb vízvezető rétegeket az alábbi csoportosításban foglaltuk össze. 1. Homokos kavics, kavics Az átlagos szemcseátmérő, Dafi >2 mm A szivárgási tényező, k > 6X.10-1 cm/s. H = 10 m-es rétegvastagság esetén, 150 mm-es átmérőjű fúrt kútnál várható fajlagos vízhozam (a kút vízbősége, vízadóképessége), q > 200 lit/perc/1 m. 2. Kavicsos homok. Da(l=l,5—2 mm k = 3xl0—1—6xl0—1 cm/s A fajlagos vízhomam q — 1000—2000 lit/perc/ 1 m. 3. Murvás durva homok, durva homok. Datl = 0,5—1,5 mm k = 6xl0—2—3xl0—1 cm/s A fajlagos vízhozam, q = 200—1000 lit/perc/ 1 m. 4. Homok. Dati = 0,2—0,5 mm k = lxl0“2—6xl0—2 cm/s A fajlagos vízhozam, q = 50—200 lit/perc/1 m. 5. Finom homok. Dű(l < 0,2 mm k< lxl0—2 cm/s A fajlagos vízhozam, q < 50 lit/perc/1 m. A rétegekben tárolt víz fajlagos értéke hasonló. A teljes sztatikus készlet mennyiségét a rétegek méretei szabják meg. A sztatikus vízkészlet számbavételénél a mozgásállapotot nem tekintjük, csak az adott víztérfogatot számítjuk. A különböző vízvezető rétegek fizikai tulajdonságai mind természetes állapotban, mind mesterséges beavatkozásnál elsősorban a vízmozgás lehetőségeit, a vízikitermelés, a víznyerés adottságait, s nem a vízkészletet szabják meg. A vízvezető rétegek elhelyezkedésének ismerete a víztermelő berendezések telepítési helyének kiválasztását teszik lehetővé, de a kutak pillanatnyi vízbősége önmagában nem jellemzi a tartósan kitermelhető, folyamatosan utánpótlóA vízadó rétegek elhelyezkedése és az előzőekben felsorolt jellemző adatok tájékoztatnak arról, hogy az ország különböző területein milyen talajvízkitermelési lehetőségek vannak. A dinamikus talajvízkészlet is azokon a területeken, ahol jó vízvezető rétegek fekszenek, rendszerint kissé nagyobb, mint azokon, ahol a talajvíz finomabb szemcséjű rétegekben foglal helyet, de a vízvezető rétegek fizikai tulajdonságai szükségszerűen nem befolyásolják a dinamikus talajvízkészletet. A sztatikus talajvízkészlet nagyságát, mivel a vízadórétegek geometriai méretei kielégítő pontossággal még nem ismeretesek, nem foglaltuk össze. 88
