Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
2.262 Relatív páratartalom A relatív páratartalom havi átlagos értékei csak a nyári hónapokban mutatnak számottevő különbségeket területünkön. Pl. júliusban nyugatról kelet felé haladva 77%-ról 72%-ra csökken az átlagos havi érték. Ezt figyelembevéve Keszthely 30 éves átlagadatai jó tájékoztatást nyújtanak (11. táblázat). A naponta 14 órakor észlelt relatív páratartalom havi középértékei ugyancsak jól jellemezhetők Keszthely 40 éves átlagaival (12. táblázat). A levegő nedvességviszonyainak ismerete a páraigényes növények termesztésénél, továbbá öntözési, tározói, halastói vízpótlás-normák megállapításánál fontos. 2.27 CSAPADÉK 2.271 Átlagos és szélsőséges értékek Területünk, mint már a 2.211 pontban is említettük, hazánk legcsapadékosabb vidéke. Az évi átlagos csapadék összegek izoihiétái mutatják, hogy a csapadékeloszlás meglehetősem egyenletes, az évi összegek Keszthelytől a délnyugati országhatár vonala felé haladva 700 mm-ről fokozatosan 800 mm-t is meghaladó értékűvé nőnék. A tenyészidőszak átlagos csapadékösszege (16. ábra) ugyancsak igen magas érték, 400—500 mm. Területi megoszlása követi az évi összegét. A terület általános csapadékviszonyainak jellemzésiére a 13. táblázatban havonként és nevezetes időszakonként, gyakoriság szerint közöljük Nagykanizsa adatait. A legbővebb csapadékú területek csapadékviszonyait a 13/a táblázatban Lenti, a csapadékban viszonylag szegényebb részekéit a 13/b táblázatban Egervár adataival jellemezzük. 2.272 Gyakoriság A területünket jól jellemző Nagykanizsa leggyakoribb havi csapadékösszegeiről a 14. táblázat nyújt tájékoztatást. 2.273 Szárazsági periódusok Területünket a mérhető csapadék (= 0,1 mm) alapján számított szárazsági periódusokkal jellemezzük. A rövidebb (1—5 napos) időtartamú csapadékmentes időszakok gyakorisága ősszel a legnagyobb és télen a legkisebb. A hosszabb (5 napot meghaladó) csapadékmentes időszakok legnagyobb valószínűséggel szeptemberben, a legkisebbek télen és májusban fordulnak elő. A 15. táblázatban közölt szélsőértékek a megfigyelési idősor hosz- szával együtt növekszenek. A táblázatban területünk jellemzésére a legközelebbi ilyen vizsgálatokkal foglalkozó állomás: Keszthely adatai alapján készült feldolgozást közöljük. 14. táblázat A leggyakoribb havi csapadékösszegek tartománya mm-ben, az előfordulási %-os gyakorisággal jellemezve Nagykanizsa (1901—50) I. II. 1 m- 1 IV. 1 V. 1 VI. 1 VII. VIII. IX. 1 x. j XI. j XII. Év mm-től 21 21 11 41 41 51 61 71 41 41 51 51 601 mm-ig 30 30 20 50 50 60 70i 80 50 50 60 60 650 % 18 16 16 18 16 22 16 16 14 14 16 18 16 15. táblázat Az 5 napnál (1) és 10 napnál (2) hosszabb csapadékmentes időszakok valószínűsége %-ban Keszthely (1931—60) 1 L II; m. 1 IV; V; VI. 1 VII. 1 VIII. 1 IX' ! X. 1 XI. XII; Év di 15 22 24 19 15 17 20 24 31 26 16 14 (2) 3 7 8 6 2 t 5 6 10 10 6 3 59
