Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)

II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet

í. táblázat

A makroszinoptikus típusok előfordulási gyakorisága Magyarországon

A típus

.5

I.

II.

III. 1- 1

V. 1 VI. 1

VII. 1

VIII. 1

IX.

X.

XI.

XII.

évi

'O

M

o

jele

havi

03

«

előfordulási valószínűsége

%-ban

A

16,2

11,4

9,4

7,0

7,8 12,3

18,8

18,8

23,0

15,5

14,0

15,8

14,1

I.

Ae

13,2

13,1

14,5

12,0

10,6 4,3

2,9

6,8

13,0

21,3

22,7

16,8

12,6

Aw

10,0

8,8

8,1

8,3

8,4 17,3

25,5

20,0

11,7

8,7

9,0

8,4

12,1

An

9,0

10,0

9,7

8,3

13,2

8,3

5,5

9,7

9,0

10,8

9,3

9,7

9,4

Cm

8,7

9,9

11,6

11,7

8,7

6,3

4,3

5,5

6,3

7,4

10,7

9,0

8,3

AB

4,5

7,5

6,1

6,3

5,5

10,7

8,1

7,7

7,3

4,8

4,3

2,9

6,3

CMm

9,4

8,2

7,8

9,3

6,1

2,3

1,4

1,3

4,3

6,5

7,3

9,3

6,1

As

6,1

5,3

6,4

5,7

5,2

6,7

6,2

5,5

5,0

6,5

4,0

6,1

5,7

NY

3,8

4,9

4,5

8,3

8,3

6,3

6,4

6,6

5,3

4,0

3,7

4,1

5,5

Cm Ciklonális helyzet. Hidegfront átvonulása előtt, délkörmenti, tehát déli, délnyugati szél. Nyáron általában csapadékmentes, télen csapadékos időjárási helyzet.

AB Anticiklon a Brit szigetek vagy az Északi tenger felett. Szélirány: északi, északnyugati. Szeles idő, futó csapadékokkal. (Hasonló az Aw helyzethez.)

CMm Mediterrán ciklon a Földközi tenger nyugati medencéjében. Szélirány: déli, délkeleti. Nyáron dunántúli (50 mm/napot is meghaladó), télen tiszántúli csapadék túlsúllyal.

As Anticiklon a Kárpát-medencétől délre. Szélirány: déli, délnyugati. Csapadékszegény idő.

Ny Nyereghelyzet. A szélirány változó, meghatározhatatlan. Derült, száraz idő.

rűen telepített erdősáv védelmi zónájában az eddig végzett mikroklíma-vizgálatok szerint számos egyéb kedvező hatás mellett 20—30%-kal csökken a szél sebessége s ezzel a relatív páratartalom értéke 15—20%-kal, a talajnedvességé 3—4%-kal emelkedik.

Az öntözéses gazdálkodás térhódítása, víztározók és tógazdaságok építése, további vízrendezés, a talajjavítás erdősítés, településhálózat átalakítása, stb. mind-mind a helyi klímaelemek — vízgazdálkodási szempontból jelentős — megváltozására és továbbaprózódására vezetnek, s így egyre sűrűbb hálózatú és több klímaelem regisztrálására berendezett helyszíni meteorológiai mérések elvégzését teszik szükségessé, sőt ezek hiánya bizonyos fokig máris érezhető.

2.214 Az emberi tevékenység hatása a mező- és mikroklímára

A területet hajdan szinte teljes egészében bükkösök borították, a nyugati széleken erdei fenyő szigetekkel tarkítva. Éles ellentétben állt ez az ősi kép a Kis-Balaton akkor még nyílt víztükörrel, lápszigetekkel, nádasokkal váltakozó vízi-világával, amelyet időnként a Zala áradásai észak-déli irányban jelentősen kiszélesítettek. Ma az egész terület kultúrtáj, amelyben az ősi kép maradványait csak Göcsejben a gondosan ápolt és felújított erdővidéken találjuk meg. Hajdan Zalaszentgrót—Zalaegerszeg között a Zala völgyön át mélyen benyúlt egy tölgyes-sáv a területbe, ez ma, tölgy nélkül, a gyümölcs-----főleg alma-------termelés egyik jelentős

otth

ona.

A klímamódosító emberi tevékenységek egyik legjelentősebbike az erdősávok különböző célok (erózió és defláció elleni védelem, levegő tisztasága, erdő- és mezőgazdasági célkitűzések) érdekében történő telepítése. A helyi adottságoktól és az elérni kívánt céltól függően 6—20 m széles, korsze2.215 Az észlelési adatok gyakorlati értékelése

A terület zömét Zalaegerszeg vagy Nagykanizsa éghajlatkutató állomások adataival szinte maradéktalanul jellemezhetjük. Ha a feladat természete inkább a csapadékviszonyok kidomborítását kívánja meg, akkor Lenti, ha pedig a hőmérsékleti kép részletesebb megrajzolása a fontos, akkor Keszthely adatai használhatók leginkább.

2.22 BESUGÁRZÁS, NAPFÉNY, BORULTSÁG

2.221 Besugárzás

Területünk — a szomszédos 1. TVK-egységgel együtt — hazánk besugárzásban legszegényebb vidéke: a Napból a földfelszínre jutó energia meny- nyisége átlagosan 100—104 kcal/cm2 ■ év, mely ösz- szeg a nyugati határszél — tehát az Alpok — felé közeledve rohamosan csökken. Ébből a nyári félévre kb. 77 kcal/cm2 (75%), a téli félévre 25 kcal/cm2 (25%) esik.

50