Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)
XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás
I Meg kell szervezni a szakmunkásképzést is, mert az egyre szaporodó géppark, nagy létszámú szakmunkást igényel. Ezenkívül a területen be kell indítani a gát- és csatornaőri tanfolyamot és a vízmű vállalatok szakfeladatainak ellátásához víz- és csatornamű kezelői tanfolyamot is. A szakemberszükséglet meghatározásánál figyelembe kell venni olyan igényeket is, amelyek eddig nem, vagy igen csekély mértékben jelentkeztek. (Tanácsok, ÁG-ok, TSz-ek, stb.). 2.3 A vízgazdálkodási feladatok megvalósításának sorrendje A feladatok megvalósításának sorrendjét az 1. sz. melléklet tartalmazza. Ezt a szükségesség és a gazdaságosság figyelembevételével, a terület igénye alapján, a területi szervek kívánságának fontolóra vételével állapítottuk meg. Az árvízvédelmi munkák ütemezését úgy kellett megtervezni, hogy a mezőgazdasági területek védelme mielőbb megvalósulhasson, ezért ezeket általában már a tervidőszak elejére irányoztuk elő. Egyes területek védelme és a Mura mentének árvédelme azonban már a tervidőszak utáni időre maradt. A belvízvédelmi létesítményeket a fontosabb ár- vízvédelmi munkák végrehajtása utáni időszakra kellett beütemezni, mert azok végrehajtása a belvízvédelmi létesítmények megvalósításának előfeltétele. A kisvízfolyások rendezésének ütemezését a területi igényeknek megfelelően úgy ütemeztük be, hogy azok jelentős része, 31%-a már a tervidőszak elején megvalósításra kerüljön és csak 69%-a maradjon a tervidőszak hátralevő 3/4 részére. Az öntözési létesítmények iránti igény egyre inkább jelentkezik. A tervezésnél figyelembe kellett vennünk a népgazdaság érdekeit. Ezért első ütemben azok megvalósítását terveztük be, amelyek gazdaságosan létesíthetők. Első ütemben 53%-ot már a tervidőszakban, 47%-ot pedig azutánra irányoztunk elő. A halászati létesítmények megvalósítását teljes egészében már a tervidőszakban irányoztuk elő. Egyedül a szennyvizek halászati hasznosítása maradt 1980 utáni időszakra. A vízellátási létesítmények ütemezését a települések igényei alapján, elsősorban a nagyobb településeknél terveztük be. Ezek 20%-át már a tervidőszak első negyedében, a többi 80%-ot a tervidőszak további részében irányoztuk elő, aképpen, hogy a terület jó ivóvízzel való ellátottsága legalább közkutakból lehetőleg mindenütt biztosítható legyen. A csatornázási létesítmények ütemezését is elsősorban a nagyobb települések szociális és egészség- ügyi igényeinek figyelembevételével kellett beütemezni. Ennél is 20%-ot a tervidőszak első negyedében, 80%-ot pedig a hátralévő időszakban valósítunk meg. A területen létesíthető egyetlen murai vízerőművet gazdaságossági okokból csak a tervidőszak utáni időre irányozhattuk elő. A területen létesítendő vízihasználatok fokozott vízigénye miatt igen fontos a tározók szerepe. Ezek közül azokat, amelyek jelenleg is már gazdaságosan létesíthetők, már a tervidőszakban megvalósítjuk. Ez a tervezettnek 49%-a, a többi 51% megvalósítása tervidőszak utáni időre marad el, mert jelenleg még igen nagy a gazdaságossági mutatójuk. Ásvány-, gyógy- és hévizek hasznosításával kapcsolatosan tervezett létesítmények ütemezését úgy irányoztuk elő, hogy azok közül a legfontosabbak már a tervidőszakban, 57%, a többi 43% pedig a tervidőszak utáni időszakban valósuljon meg. A lakosság szociális igényeit kielégíteni hivatott üdülési, fürdési, vízisport és természetvédelmi létesítmények ütemezését, a fontossági sorrend figyelembevételével úgy végeztük el, hogy 52%-uk a tervidőszak első negyedében, a többi 48% pedig a hátralévő időben meg is valósulhasson. A vízgazdálkodással kapcsolatos egyéb létesítmények megvalósítását a felmerülő és előre várható igényeknek megfelelően úgy kellett beütemezni, hogy 40%-uk már a tervidőszak első negyedében, 60%-uk pedig a további időben megvalósuljon. 2.4 A vízgazdálkodási létesítmények főbb munkamennyiségei és költségei A területen megtervezett munkálatok végrehajtásához szükséges munkaerő — a fokozott gépesítés figyelembevételével — rendelkezésre fog állni. Ezek mellett azonban feltétlen fokozni kell a szakmunkaerő létszámát, mert a földmunkagépek és szállítóeszközök kezeléséhez, szivattyúk és szerelések elvégzéséhez, valamint a műtárgymunkák végrehajtásához nem nélkülözhetők a szakképzett munkaerők. Emellett fokozni kell a műszaki közép- és felső káderek létszámát is. A szakmunkásképzéssel a XVIII. fejezet részletesen is foglalkozik. A tervezett vízgazdálkodási beruházások főbb munkamennyiségeit a mellékelt táblázatok szakágazati bontásban tartalmazzák. A területen tervezett összes vízgazdálkodási munkák kereken 3 431,0 millió Ft-ot tesznek ki. Ebből az összegből 26,4 millió m3 földmunka, 196,6 ezer m3 kőmunka, 284,7 ezer m3 betonmunka, 1935 to acélszerkezet és 879 to gépészeti berendezés van előirányozva. Ebből a tervidőszakban 2918,7 millió Ft összeggel 22,0 millió m3 földmunkát, 45,3 ezer m3 kőmunkát, 182,4 ezer m3 betonmunkát kell elvégezni. E feladatok végrehajtása csak megfelelő gépesítéssel történhet meg. A gépkapacitás növelés mellett fokozni kell az előregyártott elemek alkalmazását is. Ezekhez megfelelő kavicslelőhelyek vannak a Mura és Kerka medrében. Szükség van előregyártó telepek létesítésére is. A vízépítési kisműtárgyak építésénél is be kell-vezetni az előregyártott elemek alkalmazását. .Ezzel ezek építései nagymértékben meggyorsíthatok. / * \
