Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)

XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás

ben összesen 33 millió Ft költséget irányoztunk elő. 1980 utáni időszakra a meglévő létesítmények to­vábbfejlesztését vettük tervbe, 24,125 millió Ft költ­séggel. A tervezett összes ráfordítás 57,125 millió Ft. Ebből 34,8 ezer m3 földmunkát, 12,1 ezer m3 beton­munkát, 3,1 ezer m3 kőmunkát és 2,2 to acélszer- kezet beépítését terveztük. A nyerhető összes víz- mennyiség 1960 m3/nap. Fajlagos költség 80,3 Ft/ m3. Amennyiben fűtés, mezőgazdasági hasznosítás (melegház, fűtés, stb.) ásványi alkatrész nyerése is lehetővé válik, ezek költséged természetesen külön fognak jelentkezni. 3.213 Vízparti üdülés, fürdés, vízisportok és természetvédelem A területen vízparti üdülést a nagyobb vízhoza­mú és aránylag szélesebb medrű vízfolyások men­tén a múltban is gyakoroltak a mederben való szabad fürdés formájában. A jövőben ezt azzal kell elősegíteni, hogy a mederrendezési munkákat úgy kell végrehajtani, hogy erre egyes alkalmas meder­szakaszokon lehetőség maradjon. A medrekben nem volt és nincs is szükség kiépített fürdők létesítésé­re. Vízparti üdülés céljára fontosabb központi helye­ken 4 db 200 főre alkalmas sátortábor és 2 db ugyancsak 200 főre alkalmas camping létesítését vettük tervbe. Ezek 3 ezer m3 földmunkát, 120 m3 betonmunkát és 140 m3 terméskövet igényelnek és 3,87 millió Ft-ba kerülnek. Fajlagos költség 3225,— Ft/fő. Fürdés céljára olyan fontosabb települési köz­pontokban, ahol jelenleg még nincs medencés srand 4 db-ot irányoztunk elő, egyenként 17 500 m3 tér­fogattal. Ezek létesítéséhez 11,6 ezer m3 földmun­ka, 3,28 ezer m3 betonmunka, 800 m3 terméskő szükséges és 15,06 millió Ft-ba kerülnek, összes be­fogadóképességük 4X340=1360 fő. Fajlagos költ­ség 11 074 Ft/fő. Vízisport űzésére a Mura folyón és a Zala torko­lati szakaszán van lehetőség. A Mura mellett 2 he­lyen, a Zala mellett 1 helyen, összesen 3 helyen horgásztanya létesítését irányoztuk elő, 30—30, ösz- szesen 90 fő részére. Ezek 1,26 ezer m3 földmunkát, 78 m3 betonmunkát és 48 m3 terméskövet igényel­nek és 2,2 millió Ft-ba kerülnek. Fajlagos költségük 24 444 Ft/fő. A természetvédelem jelenleg egyedül a kis-bala- toni rezervátumra szorítkozik. Emellett védett te­rület még a homokkomáromi arborétum is. A terület többi részén fel kell kutatni az erre al­kalmas vízparti területeket és védetté kell nyilvá­nítani azokat. Ezek közül legsürgősebben a Vas megyei Szalafő községben lévő Fekete-tó védelmét keli megvalósítani. A természetvédelem vízügyi vonatkozású munkái a területen 486,5 ha területtel kapcsolatban 15 ezer m3 földmunkát, 10 m3 betonmunkát és 1 ezer m3 kőmunkát, valamint 0,01 to acélszerkezetet igé­nyelnek és 1,5 millió Ft-ba kerülnek. Fajlagos költ­ség 3083 Ft/ha, 2.214 Vízgazdálkodási nagylétesítmények Vízgazdálkodási nagylétesítmények a területen nincsenek és a más területen lévő nagylétesítmé­nyekből is csak a Kis-Balaton területére hathat ki a Balaton vízszínének tervezett szabályozása. 2.215 A vízgazdálkodás nemzetközi kapcsolatai A terület Nyugaton és Délen Jugoszláviával ha­táros. Nyugaton a Kerka és jobboldali mellékvízfo­lyásai erednek. A Mura is onnét lép át magyar te­rületre, hogy Délen, mint határfolyó, természetes országhatárt alkosson. Az előbbi vízfolyások rendezési munkáit a határ­menti szakaszokon csak a szomszéd Jugoszlávia vízügyi közegeivel folytatott tárgyalások alapján lehet végrehajtani. Fokozottabban áll ez a tétel a határon folyó Murára, melynek egész hossza közös magyar—jugoszláv érdekű. 2.216 Területi vízmérleg E téren számba kell venni, mind a felszíni, mind a felszínalatti vízkészleteket. A felszíni vízkészletnél igen jelentős készletnöve­kedést jelent az öntözés és egyéb vízgazdálkodási célból létesítendő tározók által összegyűjtött víz mennyisége. A terület vízkészletének térbeli meg­oszlására hatással lehet a külföldről érkező vízfo­lyásoknál az ottani vízfelhasználás mértéke is. A fejlődés következtében megnövekedett kom­munális és ipari vízszükséglet egyelőre minden ne- hézség nélkül helyi vízből biztosítható. Csupán Nagykanizsán és Zalaegerszegen kell ezt távolabb­ról odavezetett vízből megoldani. Az öntözés nagy­arányú fejlesztése következtében előálló fokozot­tabb vízigényeket, mind a Mura, mind a Zala víz­gyűjtőjében csak tározókkal és kisebb mértékben rétegvízből lehet biztosítani. A Mura vízgyűjtő, a Zala és Zala vízgyűjtő fel­színi vízkészlete teljes mértékben felhasználásra ke­rül, sőt ezeken kívül öntözésre összesen 3210 lit/sec vízsugarat biztosító tározókat kell létesíteni. Magá­nak a Mura folyónak a kihasználási foka csupán 4%-os lesz. Tározók építésével a felszíni vízfelhasználás még tovább fokozható. A Mura meglévő vízfeleslegét is jobban ki lehet használni. Mindemellett a fejlesz­tést nemcsak a Murára kell irányítani. Jelentős szabad vízkészlet van még a partiszűrésű vízben (10 lit/sec), a talajvízben (1791 lit/sec) és rétegvíz­ben (4544 lit/sec) is. A fejlesztésnél főleg a meglévő készletek kihasználására kell törekedni. Felszíni vízkészlet szempontjából a Mura melléke vízben gazdag terület, de balparti mellékvízfolyásai, csak­úgy, mint maga a Zala és annak teljes vízgyűjtője, vízszegény. Ezért van leginkább szükség a vízgyűj­tőkben a tározásra. A területen háromféle minőségű vízkészlet for­dul elő: A) kategóriájú, vagyis mindenre alkalmas, B) kategóriájú, öntözésre alkalmas és 294

Next

/
Thumbnails
Contents