Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)
XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás
Zalaegerszeg: Jelenlegi ellátottság 8,5%, a tervezett fejlesztés után a belterületi lakosság 100%-a lesz ellátva. Községi vízművek: létesítését a területen nem terveztünk. Törpevízműves ellátás jelenleg 1,7%-os, (7 db törpevízmű). 1980-ig 54 db törpevízmű létesítését terveztük be. A létesítendő törpevízművek 80 668 lakost, vagyis a lakosság 25,8%-át tudják csak ellátni. Közkutas ellátás: Ebben jelenleg a lakosság 31,5%-a (91 920 fő) részesül. A közkutak vizének minősége azonban igen kifogásolható, a rossz vizű ásott kutak miatt. A fejlesztés során 355 db új közkút létesítését terveztük be, nagyobbrészt mélyfúrású kutakkal. Az eddig létesített mélyfúrású kutak vizét a lakosság nem szívesen veszi igénybe, mert nagy a vastartalmúk. Mindamellett olyan közkutas hálózatot terveztünk be, amelynél gyakorlatilag a teljes 313 152 főnyi lakosság ellátottsága megoldódna. A létesítendő víművek vízfelhasználása napi 32 600 m3, az összes vezetékhossz 336 km. A létesítésekhez a következő munkamennyiségek szükségesek: földmunka 440 ezer m3, betonmunka 4 600 m3, öntöttvas 30 to, acél 60 to, etemitcső 2 820 to. össze hitelszükséglet 186 millió Ft. A km-re számított fajlagos költség 563 571,— Ft/km. A m3-re számított fajlagos költség 5 706,—Ft/m3. A fajlagos költségek e téren nem lehetnek mértékadók, mert a lakosság jó, egészséges ivóvízzel való ellátása olyan nagy jelentőségű, hogy sok helyen életmentő jellege van. Különösen ott jelentős, ahol az egészséges ivóvíz hiányában enterális megbetegedések fordulnak elő, ahol a közvetlen felszínalatti vízadó réteg szennyezett, és ott, ahol a felszínalatti víz nagy nitráttartalma által okozott bélhurut miatt nagy a csecsemőhalálozási arányszám. A kivitelezési munkálatok megkezdése előtt célszerű volna kutatófúrásokat létesíteni, különösen a gyűrött mélységi rétegeknél. A törpevízművek kezeléséhez és karbantartásához gondoskodni kell olyan szakemberek kiképzéséről, akik a kisebb javításokat is el tudják végezni. A beruházások gazdaságossága a szolgáltatásszerű jelleg miatt csak negatív módon fejezhető ki. A gazdaságosság ott jelentkezik, hogy az egyenértékű megoldások közül a leggazdaságosabbat választjuk ki. Az önálló ipari vízellátó művek költségelőirányzata 48 millió Ft. 2.208 Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme A terület csatornázása még a vízellátásnál is elmaradottabb szinten van. Csapadékvíz csatornahálózat a legtöbb központi jellegű településben van ugyan, de szennyvíz-csatornahálózattal ez ideig csak Nagykanizsa város rendelkezett. Üjabban épül ki Zalaegerszeg csatornahálózata, de a nagykanizsai is jelentős bővítésre szorul. Szennyvízcsatorna létesítését csak a nagyobb központoknál terveztünk be, annak igen nagy költségkihatásai miatt. Ipari szennyvíz főképp az olajiparral kapcsolatban jelentkezik, 18 000 m3/nap mennyiségben. A közműves csatornaellátás tekintetében Nagykanizsa városban jelentős mértékben kell fejleszteni a meglévő hálózatot, Zalaegerszeg városban pedig folytatni kell a már megkezdett munkálatokat, és a mostani, ideiglenes jellegű tisztítótelep helyett meg kell építeni a végleges jellegű telepet. A főbb központi települések közül csatornahálózattal és szennyvíztisztító-teleppel kell ellátni Le- tenye, Lenti és Zalaszentgrót községek belterületét. A terület várható lélekszáma 1980-ban kereken 313 000 fő lesz. Ebből a lakosság 31,4%-a lesz csatornával ellátva, vagyis 99 400 fő. A csatornák hosz- sza 154 km lesz. A várható szennyvízmennyiség 41 500 m3/nap. Csapadékvíz-csatornát 55 km hosszban tervezünk létesíteni. Az összes létesítmények főbb munkamennyiségei: Földmunka 530 ezer m3, betonmunka 52 ezer m3. Összes hitelszükséglet 290 millió Ft. Fajlagos költség 138 750 Ft/km. 4 nagyobb ipari üzem létesül, melynek vízkibocsátása 11 720 m3/nap lesz, amiből nem szennyezett víz 2100 m3/nap. Az új ipari üzemek részére 2 db egyenként 3000 m3/nap, egy db 5000 m3/nap és egy db 500 m3/nap összesen 11 500 m3/nap kapacitású szennyvíztisztító telep létesítését tervezzük. De a régi ipartelepek szennyvízkérdése is megoldásra vár. Így az összes ipari szennyvíz 43 000 m3/nap, amiből 15 500 m3/nap nem szennyezett víz. A tervezett munkálatok 190 ezer m3 földmozgósítást, 30 ezer m3 betonmunkát igényelnek és 95 millió Ft-ba kerülnek. Fajlagos költség 2209 Ft/m3. A tervezett létesítményekkel a nagykanizsai ipartelepek szennyvízkérdése is megoldást nyer majd. A létesítések sorrendjét a helyi viszonyok, egészségügyi követelmények, a népgazdaság teherbíró képessége és az arányos fejlődés törvénye szabja meg. A fejlesztésnél gondoskodni kell a meglévő és újonnan építendő berendezések működésének biztosításáról is. E célból központi irányítással működő területi kezelő és karbantartó részlegeket kell létrehozni. Emellett további típustervekre van szükség. Oj, gazdaságosabb szennyvízkezelési eljárásokat kell kidolgozni. E tervet az újabb igényeknek megfelelően tovább kell fejleszteni. A vizek tisztaságának védelme érdekében alkalmazni kell az 1/1961. sz. kormányrendelet előírásait és mind a lakótelepi, mind az ipari szennyvizek tisztítási hatásfokának maximumára kell már 1980-ra törekedni. A folyamatba tett és további intézkedések következtében a Zala és a Principális 1980-ra a jelenleginél egy fokkal tisztább kategóriába kerül. A csatornázási beruházások gazdaságosságát csak negatív hatásuk kiküszöbölése kapcsán lehet felmérni. A gazdaságosság kérdése a vízellátáséhoz hasonlóan itt is csak úgy jelentkezik, hogy a különböző megoldások közül a leggazdaságosabb megoldást választjuk ki. 2.209 Vízerőhasznosítás A területen lévő vízfolyások közül egyedül a magyar—jugoszláv országhatáron vonuló Mura fo292
