Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)
XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás
A fejlesztés során vízellátásukat és csatornázásukat a városi közművekből biztosítják. 412. Mélyépítőipar 4121—4124. Üt- és vasútépítés, fenntartás, hídépítés Az útmenti árkok rendezésénél, építésénél, a vasúti és közúti hidak nyílásainak megállapításánál, és a főtartók alsó éleinek megállapításánál az eddiginél is gondosabban kell a jövőben a vízügyi szempontokat érvényre juttatni. 4125. Vízépítés A terület vízépítési vonatkozású munkáit a VÍZIG, a területi Víz- és Csatornamű Vállalatok, a Mélyépítőipari, a Hídépítő Vállalat és az építőipari vállalatok végzik. A kivitel vonalán a vízgazdálkodási szempontok érvényesülnek. A fejlesztésük egyre inkább a gépesítés bővítésére irányul. 413. Építési szak- és szerelőipar Részben a fenti vállalatok segédüzemei, részben a helyi ktsz-ek. Szociális víz- és szennyvízkérdéseken túlmenő vízgazdálkodási igényeik nincsenek. 415. Tervezés 4151. Építőipari tervezés Eddig a Vízig, csak a helykijelölés alkalmával értesült az újonnan tervezett létesítményekről, amikor a rövid idő miatt beavatkozásra már nincs mód. Ezt elkerülendő, már a tervezés megindításakor kell értesíteni a Vízig-et, hogy a vízügyi vonatkozású kérdéseket idejében érvényesíteni lehessen. Mind a vízügyi, mind a területi szerveknek jobban össze kell egyeztetni irányelveiket. Előre ki kell jelölni azokat a területeket, ahol egyrészt a magas talajvízállás, másrészt árvízveszély vagy egyéb vízgazdálkodási okokból építési tilalmat kell kimondani. 4152. Technológiai tervezés Egyes technológiai kérdések sok vízügyi vonatkozású kérdésben nincsenek még tisztázva, vagy azokat nem ismerik eléggé. Egyes helyeken azonos természetű kérdéseket, eltérő technológiával oldanak meg. Ezért kívánatos a vízügyi vonatkozású ügyekre típusterveket kidolgozni és közzétenni. Emellett, különösen vízellátási és csatornázási vonatkozásban, arra kell törekedni, hogy több kisebb egység, egy nagyobb létesítménnyel oldja meg e kérdéseket. Ez lényegesen gazdaságosabb, mint a külön-külön megoldás. C. MEZÖGAZDASÄG és erdögazdasAg A mezőgazdaság szocialista átszervezésével a terület jellege teljesen megváltozott. A régebbi, kisebb számú nagybirtok és nagyobbszámú kis- és középgazdaságok helyébe egységes nagyüzemű gazdaságok léptek. Első helyen állnak az állami gazdaságok, ezt követik az állami erdőgazdaságok és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek. 510. Állami mezőgazdaság A területen levő állami gazdaságok ma már egy igazgatásba vannak összevonva. Mivel aránylag bőséges a hitel ellátásuk, még olyan kérdéseket is önállóan kívánnak megoldani, amelyeket népgazdasági és vízgazdálkodási érdekből a szomszédos termelőszövetkezetekkel, illetve a községekkel együtt kellene megoldani. Ezért fontos az, hogy az egyes vízgazdálkodási egységek területét fedő vízgazdálkodási társulatok alakuljanak, hogy az együttműködés feltételeit biztosíthassuk. Addig is, amíg ez megtörténik, a vízgazdálkodási szempontokat úgy érvényesítjük, hogy az állami gazdaságok vízrendezési terveiket már úgy készíttessék el, hogy a teljes vízgyűjtő terület figyelembe legyen véve. Mivel a területen a csőkutas öntözés lehetősége hidrogeológiailag még nincs kellően feltárva, az erre vonatkozó kutatásokat és kísérleteket az állami gazdaságoknak kell elvégezniük. Vízellátásuknál, főleg a községek közelében levő máj or óiknál, a jövendő községi közműre is tekintettel kell lenniük. A fejlesztés során azt kívánjuk elérni, hogy az állami gazdaságok komplex vízgazdálkodási fejlesztési terveket készítsenek. 520. Állami erdőgazdaságok A területen levő állami erdőgazdaságoknak érdekükben áll a vízrendezés, de nem egy esetben az öntözés is. Egyre több erdőgazdasági vízrendezés kerül kivitelezésre és terveznek megoldani, mind a faállomány megóvása, mind a szállítási viszonyok megjavítása érdekében. A telepek vízellátását, amennyiben lehetséges, össze kell kapcsoltatni a közművekkel. Az állami erdőgazdaságokat is be kívánjuk vonni a vízgazdálkodási társulatokba. 540. Talajjavító Vállalat Egyelőre csak a nagymértékben mész-szegény területek meszezését végzi. A jövőben a terület északi részén fekvő, ún. őrségi terület talajvédelmi munkáinál is részt vesz a Vízig által készítendő generálterv kémiai, talaj javítási részének elkészítésében. Kívánatos, és el kell érni, hogy a gépállomások helyett — egyéb talajvédelmi munkákba ('erózió elleni védelem, stb.) is — bevonják a Talajjavító Vállalatot. Űjabban Zalaszentmihályon átvette a MÁV által kitermelt és elhagyott tőzegtermelő telepet és végzi az alsó-mocsári mésziszap kitermelését. Ezt olyan feltételek mellett kell végezni, hogy a Szévíz-csatoma völgyfenekének vízgazdálkodását károsan ne befolyásolja. 550. Termelőszövetkezeti mezőgazdaság A terület teljes egészét felölelő nagyszámú mezőgazdasági termelőszövetkezet vízgazdálkodási feladatainál arra kell törekedni, hogy azok társulati 285