Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)
XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás
azonban a fejlesztés során már nem lesz kielégítő, de nem is kell bővíteni, mert a jelenleg tervezés alatt álló ipari üzemi szennyvízmű révén amúgy is megoldódik már a 20 éves távlati időszakon belül. Az üzem egyre fejlődik, és bővül. Már jelenleg is gyártanak tv-képemyőket és újabb gyártmányok bevezetését is tervezik. 213. Mész- és cementipar A területen nem található nyersanyag. Ezért az egyetlen mészégetőhöz is messze Sümegről szállítják a nyers mészkövet. Csak a helyszínen található földgáz kihasználása miatt épült itt a mészégető. 2132. Mészégetés Gutorföldén van a területen feltalálható egyetlen mészégető, ahol távvezetéken odajuttatott propán-bután gázzal égetik ki a vasúton odaszállított mészkövet. Fejlesztése nem volna ésszerű, de erre területileg sincs lehetőség. Vízellátását saját mélyfúrású kútból nyeri, szennyvízelvezetése üzemi részleges biológiai tisztítóművel van megoldva. 214. Betoncementáru és épületelem gyártás 2141. Betoncementáru és épületelem gyártás A területen levő városokban és járási székhelyeken több beton- és cementárugyártó üzem működik. Vízellátásuk a városokban közműre, a járási székhelyeken saját kútra támaszkodik. Szennyvízkérdésük a városokban közműhöz való csatlakozással, a járási székhelyeken üzemi derítővel van megoldva. A fejlesztésüket az egyre fokozódó építkezések meg is követelik. Zalaegerszegen és Nagykanizsán épületelemgyárat is terveznek. 216. Üvegipar 2162. Öblösüveg gyártás A Nagykanizsán levő üveggyárban a tűzálló anyagok mellett, főleg orvosi célra (vérellátás) öblösüvegeket is gyártanak. 220—230. Vegyipar A területen a vegyipar az itt feltalálható nagy- mennyiségű kőolaj miatt egyedül a kőolaj feldolgozásra szorítkozik. 221. Kőolaj feldolgozóipar 2211. Kőolajfinomítóipar Zalaegerszegen nagy kapacitással üzemel és elsősorban a kőolaj melléktermékét, a pakurát dolgozza fel. Vízellátása részben felszíni vízkivétellel, vízforgatással, részben mélyfúrású kutakból van megoldva. Szennyvízkérdése üzemi és szociális szennyvíztisztító létesítményekkel nyert korszerű megoldást. Mivel az üzem állandóan fejlődik, a vízellátás, amely máris nehézségekbe ütközik, további nehézségekbe fog ütközni. Már a 20 éves távlati időszakban meg kell oldani a Zalából való felszíni vízkivételt is távvezetékkel és további vízforgatással. 2212. Kőolaj továbbfeldolgozóipar Lovásziban koromgyár van, ahol a vízellátási és csatornázási kérdés az ottani Kőolajtermelő Vállalat üzemével együttesen van megoldva. Nagyka- pomakon műszénkeverő üzem van, ahol szénporból, tőzegből és pakurából gyártják a lokomotívok fűtésére szolgáló nagykalóriájú múszenet. Az üzem vízellátása saját mélyfúrású kútból, csapadék- és szennyvíz elvezetése pedig csatornákkal és üzemi derítőkkel van megoldva. 222. Városi gázgyártás A zalai kőolajmező környékén és Nagykanizsán az olajtermelő vállalat körvezetékei látják el propán-bután gázzal a községeket. A gázellátó hálózat állandó kiterjesztését folytatják és a közeljövőben már Zalaegerszegre is bevezetik a gázt. 260. Faipar 261. Fűrész-, lemezipar A területen több helyen is vannak fűrészüzemek, de ezék közül Lenti, Csömödér-Páka és Bak üzemei a legjelentősebbek. Ezeknél csak szociális vízellátás és szennyvíz elvezetés van. Az üzemek állandóan fejlődnek és a vízellátási és szennyvízelvezetési kérdéseket a fejlesztett üzemeknél is meg kell oldani. 281. Nyomdaipar Nagykanizsán és Zalaegerszegen van nyomda, mindkettő közművel oldja meg a vízellátást és szennyvízelvezetését. A fejlesztés lehetősége adott. 320. Ruházati ipar 321. Textilruházati ipar Zalaegerszegen van a terület egyetlen ruhagyára, amely jelenleg 1200 munkást foglalkoztat. Közműre támaszkodik. Fejlesztési lehetősége adott. 350. —360. Élelmiszer-, ital- és dohánygyártás A terület mezőgazdasági jellegének megfelelően malomipari, sütő- és tésztaipari, tejipari üzemek vannak. Ezek mellett jelentős szerepe van a szesz- gyártásnak is. 351. Malomipar A múlt század végéig csaknem kizárólag vízimalmok voltak, de ezek a vízfolyások csekély vízhozama miatt nem tudták az egyre fokozódó igényeket kielégíteni és fokozatosan áttértek a segédgéppel való üzemelésre. A kisebb üzemek egyesítése és az 1948-ban történt államosítás óta a vízi283
