Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)

XVIII. fejezet. A vízgazdálkodással kapcsolatos egyéb feladatok

nozás elvégzéséhez az alábbi betonkeverőkre van szükség állományi db számban. (A helyszíni előre- gyártás gépei is itt szerepelnek.)

170 1-es betonkeverő 4 4 4 4 16

275 1-es betonkeverő 4 4 4 4 16

A betonkeverőgépek eddigi alacsony munkaóra kihasználását jobb szervezéssel és a helyesebb ütemezésével emelni kell.

c) Előregyártás

A területen szükséges előregyártott elemek egy- részét a Mura és Kerka menti munkáknál helyszíni előregyártás útján lehet biztosítani, míg a többit a győri Vizig előregyártó üzeméből kell beszerezni. ,

B) Hírközlés műszaki fejlesztése

A területen idáig csak távbeszélő hálózat épült ki az árvédelmi hírközlés céljára. A jövőben itt is be kell vezetni a korszerűbb ultrarövidhullámú rádió adó-vevő berendezést, mellyel néhány személy- gépkocsit is fel kell szerelni. Ezáltal biztosabbá és mozgékonyabbá lehet tenni nemcsak az árvédelmi hírközlést és ezen keresztül az árvédelmi biztonságot, hanem a berendezés célszerűen használható a szivattyútelepeken és az építéshelyeken is.

C) A vízépítés és árvédelmi létesítmények építési technológiai fejlesztése

Az építési technológiai fejlesztés elsősorban azoknak az új eljárásoknak a bevezetésével és új gépeknek beszerzésével érhető el, melyeket külföldön már széles körben alkalmaznak, de hazai viszonylatban még ismeretlenek. Ilyen pl. az injektált teknővel történő alapozási módszer, vagy a vízzáró függöny gépi úton való előállítása.

Az injektált teknővel való alapozást először a franciák alkalmazták (Fessenheimi módszer) talajvízzel telített nagy vastagságú homokos-kavics altalajoknál. A lényege egy vízzáró teknő készítése, melyen belül az alapozás gyakorlatilag szárazban elvégezhető. A teknő fenekét agyagos bentonit cement keverék, injektálásával teszik vízzáróvá, míg az oldalfalat vagy ugyanezzel az eljárással, vagy réselő géppel készített vízzáró függönnyel.

Régi problémája a vízépítésnék a kiáros szivárgások elleni védekezés és különösen a műtárgyak alatti nagymélységig való vízzárás biztosítása. Eddig ezeket csak költséges import anyag (Larssen palló) beszerzése útján szádfalazással lehetett elvégezni. Külföldön már évek óta üzemszerűen alkalmazott új technológiát vezettek be a vízzáró függönyök készítésére. Különféle új gépet szerkesztettek erre a célra (Salzgitter, Titánia, Icos Veder stb.) Hazai viszonyok között legalkalmasabbnak látszik az olasz „Titánia” réselőgép, mely Rotary rendszerű és fordított öblítéssel működik. Az előállítható rés szélessége 0,30—0,80 m és mélysége sok m lehet finom szemcsés talajban. A gépet célszerűen a VIZÉP Vállalatnál kellene biztosítani és az központilag végezné el az ilyen munkákat.

Hazai viszonylatban, de lényegileg külföldön is megoldatlan kérdés, a kőrakodás és kőmunka gépesítése. Számos elgondolás és újítás igyekezett a problémát megoldani, de kevés sikerrel. Törekedni kell a megfelelő gépesítés megoldására, mert ezzel számottevő kézi munka szabadulna fel és a termelékenység erősen emelkedne a kőmunkánál.

A nagyarányú előregyártás fejlesztése szükségessé teszi, az előregyártott elemek felszabadításának, tárolásának, szállításának és elhelyezésének teljes gépesítését is. A nagymértékű gépesítés szükségessé teszi, az előregyártott elemek felszakításának, fejlesztését és modern gépekkel való felszerelését, valamint géptelep létesítését. A gépműhelyt el kell látni 2—3 db terepjáró mozgó műhelygépkocsival is. Gondoskodni kell megfelelő számú mozgatható munkásszállások és lakókocsik beszerzéséről. Meg kell oldani a vegyszeres gyomirtás gépesítését. A folyós homokos talajban kotort csatorna rézsűjének állékonyságát, valószínűleg 25—30 cm-es kavicsréteggel lehet biztosítani. Megoldandó kérdés a kavicsréteg gépesített beépítése.

D) Gyártmányfejlesztés

Gondoskodni kell a szükséges belvízvédelmi tipizált hordozható szivattyúk és meghajtó gépek tipizált egységének beszerzéséről, igyekezni kell azonos típusú esőztető öntözéses szórófejeket, hordozható csővezetékeket és kapcsolóberendezéseket biztosítani. Ki kell próbálni a hordozható csővezetékhez a műanyagcső használatát.

A kivitelezési szervek fő bontását a táblázat mutatja. Az „egyéb” tartalmazza a VIÉP és a többi országos valamint tanácsi építőipari, vállalatokat, az V. fejezetnél a talajjavítást vakonddrénezést végrehajtó gépállomásokat, talajjavító vállalatot.

A végrehajtás üteme:

III. Az állami védvonal 1971—80, az egyéb nagyobb részt 1961—70. között. A folyószabályozás (Mura) 1964—75. között.

IV. Belvízvédelem zömben 1970—80. között.

V. Kisvízfolyások rendezése, vízmosáskötés le- csapolás háromötöde az első évtizedre jut. Alagcsö- vezésből a vakonddrénezés nagy részt 1964—1972 között, a rendes drén pedig 1970—80 között. A talajvédelem egyharmada 1961—70, kétharmada 1971—80 között.

VI. Öntöző művek létesítése egyenletesen fog megoszlani.

VII. Halászat. Zömben 1965—80 között, a tározóval kapcsolatosak, főleg 1971—80-as időszakban.

VIII. Vízellátás. Zalaegerszegi, nagykanizsai vízművek 1963—72 között. Törpe vízművek elosztva, de fokozatosan növekedő számban. Közkutak főleg 1961—70 között. Ipari vízellátás zömben 1965—80 között.

274