Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)
XVIII. fejezet. A vízgazdálkodással kapcsolatos egyéb feladatok
n- 1 m. IV. 1 V. összesen ötéves terv millió Ft-ban A vízgazdálkodás 20 éves fejlesztési tervének tervezési költsége 1 000 1 200 1 500 1800 5 500 A budapesti Központi Tervező Vállalat által végzendő tervezés (850 fő) (1000 fő) (1000 fő) (1000 fő) 300 380 380 390 1 450 A középszintű Tiszavidéki és Dunántúli, valamint a VlZIG-ek Tervezési Osztályai, a Vízügyi Társulatok által végzendő tervezés (1000 fő) (1050 fő) (1300 fő) (1700 fő) 350 400 500 650 1 900 Az Országos Vízügyi Főigazgatóság fennhatósága alá tartozó szerveknél végzendő összesen: (1850 fő) (2050 fő) (2300 fő) (2700 fő) 650 780 880 1 040 3 350 Az ÉM, a megyei tanácsok, valamint más minisztériumok és szervek fennhatósága alatt lévő Tervező Vállalatoknál végzendő összesen: 350 420 620 760 2150 egy 35—40%-át — az ÉM, a megyei tanácsok, valamint más minisztériumok és szervek fennhatósága alá tartozó tervező vállalatoknak kell elvégezni. összefoglalóan tehát a fentieket: a vízgazdálkodás 20 éves fejlesztési tervének megvalósításához a műszaki tervezés nagyfokú fejlesztése szükséges. Ez a műszaki tervezés fejlesztése elsősorban a budapesti Központi Tervező Vállalat fejlesztését teszi szükségessé (a VIZITERV fejlesztése) úgy, hogy a 20 éves tervidőszak alatt összesen kereken mintegy 1,5 milliárd Ft tervezési munka elvégzésére legyen alkalmas. Másodsorban két középszintű tervező vállalatot kell létesíteni, továbbá a Vízügyi Igazgatóságok Tervezési Osztályait, valamint vízügyi társulatok Tervezési Csoportjait kell továbbfejleszteni úgy, hogy ezek a 20 éves terv alatt összesen kereken mintegy 1,9 milliárd Ft tervezési munkát legyenek képesek elvégezni. A fennmaradó mintegy 2,1 milliárd értékű tervezési munka — amelyet a vízügyi tervezési szerveken kívül állami vállalatok fognak elvégezni — nagy vonalakban az alábbiak: városok és ipartelepek fejlesztésével kapcsolatos ivó- és iparivízellátás és csatornázás, új ipartelepek vízbeszerzése, szennyvíztisztítás, ásvány-, gyógy- és hévizek hasznosítása, vízparti üdülés stb. 4. KIVITELEZÉSI MUNKÁK MŰSZAKI FEJLESZTÉSE A területen a kiviteli munkák nagyrészt vízrendezési jellegűek; mederrendezés, partbiztosítás, burkolatok, vízmosáskötőgátak, fenéklépcsők, le- csapolások. Ezenkívül előfordul még kismértékben árvízvédelmi és folyamszabályozási munka is. A múltban ezeket a munkákat gépesítés hiányában kézi erővel végezték. így a munkák lassú ütemben készültek és költségesek voltak. 1956-ban kivitelező üzemegységeket szerveztek a zalaegerszegi és nagykanizsai szakaszmérnökségekkel egyidejűleg 7 építésvezetőséget hoztak létre. A munkák gépesítése 1958-ban indult meg. A gépüzemelési csoportot 1960-ban állították fel, és 1961- ben Szombathelyen elkészült egy gépjavító műhely. Egy kihelyezett javító részleg működik Fe- nákpusztán is. A Mura és a Kerka menti munkákhoz általában helyszíni kavicsot használnak, melyet azonban nagyobb távolságra elszállítani nem gazdaságos. A munkák idényjellegét úgy igyekeznek megszüntetni, hogy a kedvezőtlen időjárásban a munkáslétszámot fakivágáson és egyéb irtási munkán foglalkoztatják. 1960-ban a Szombathelyi VÍZIG 14,8 millió Ft értékű építési munkát végzett. Ezen belül 535 000 m3 kézi, 236 000 m3 gépi földmunka, 1431 m3 helyszíni beton, 2835 m3 előregyártott beton és 6200 m3 kőmunka készült el. Fenti mennyiségekben a beru272
