Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)
XVII. fejezet. Területi vízmérleg
kiütésével állapították meg, így a 2 :XVII. — 3. melléklet adatai az 1980. évre előirányzott vízgazdálkodási viszonyok főbb sajátosságait megfelelően pontosan tükrözik. A vízfelhasználási adatokat a jelenlegi (1960. évi) vízmérlegben alkalmazott ágazatonkénti és részterületenkénti bontásban foglaltuk össze. Megállapításuk módjára és pontosságuk megítélésére az alábbiak szolgálhatnak támpontul: a) A kommunális vízhasználatok adatainak megállapításában a nagyobb településekre kidolgozott 20 éves fejlesztési tervek szolgáltak alapul. A kisebb települések kommunális vízigényének várható alakulására az Országos Tervhivatal állapított meg a lakosok számára vonatkoztatott irányszámokat. A nagyobb településekre kidolgozott fejlesztési tervek az igénybe venni tervezett vízkészletek fajtáját is megadják, a kisebb települések esetében a vízkészlet-féleségenkénti megoszlását az egyes részterületek vízviszonyának sajátosságait figyelembe véve becsléssel lehetett megállapítani. b) Az 1980. évi ipari vízigények megállapításához az ipari központokról fejlesztési adatok álltak rendelkezésünkre. A kisebb ipartelepek 1980. évi vízfelhasználatárói a szakágazati fejezetek anyaga közelítő tájékoztatást nyújt. c) A vízfelhasználás legjelentékenyebb tételéről, az 1980. évi öntözési vízigényekről a Délnyugat-Dunántúli TVK-egység területére meglehetősen részletesen kidolgozott fejlesztési tervek tájékoztatnak. 2.33 VÍZMÉRLEG 1980-BAN Elöljáróban említettük, hogy a vízigények legjelentékenyebb tételeinek előirányzott fejlesztése már a biztosítható vízkészletek szabta határok figyelembe vételével történt. Ez az oka, hogy az 1980. évi vízmérlegben a Délnyugat-Dunántúli TVK-egy- ségen vízhiány nem jelentkezik. Ennek előfeltétele természetesen az előirányzott teljes tározási program megvalósítása. Amíg a felszíni vizek esetében — a mértékadó augusztusi mérleget véve alapul — a készletek gyakorlatilag teljes mértékben hasznosítottnak tekinthetők, a felszínalatti vízkészletek fokozottabb igénybevétele és újabb tározási, illetve talajvízdúsítási lehetőségek kihasználása milyen arányban jut szerephez, a vízigények mennyiségi és minőségi követelményeinek részterületenkénti elemzése alapján lehet majd megállapítani. 2.34 VÍZKÉSZLET NAGY TÄVLATBAN A nagy távlatban rendelkezésre álló vízkészletek közelítő értékének megállapításában lényegében ugyanazok a meggondolások és adatok szolgálhat nak támpontul, amelyeket a 2.31 pontban az 1980. évi vízmérleg vizsgálata során foglaltunk össze. A felszíni vizek további tározására a Zala vízgyűjtőjén nem számíthatunk, mert már az 1980. évi mérleg egyensúlyának biztosítására az összes feltárt lehetőséget le kellett kötnünk. A Mura vízgyűjtőjén nagy távolságban további 450 lit/sec-os vízkészlet biztosítására számíthatunk tározókból. A vízfolyások medrében hagyandó élővíz (alapvíz) tekintetében a nagytávlatra vonatkozóan is a 2.311 pontban ismertetett előírást vettük alapul. A felszínalatti vízkészleteket — a 2.311 pontban foglalt meggondolások alapján — változatlanul megtartottuk az 1960. ért mérlegben megállapított értékkel. 2.35 VÍZFELKASZNÁLÄS NAGY TÄVLATBAN A Területi Vízgazdálkodási Keretterv szakágazati fejezetei többnyire csak az 1980-ig előirányzott fejlesztésekről adnak számszerű értékelést. Csak az öntözéssel kapcsolatosan álltak rendelkezésünkre további tényleges számadatok. Minthogy azonban ez a legnagyobb vízfogyasztó, elfogadhatónak ítéltük a nagytávlati vízigényét az 1980. évi igény és az öntözés további fejlesztése miatt várható igény összegeként megállapítani. 2.36 NAGYTÁVLATI VÍZMÉRLEG Az előző pontokban leírtak szerint meghatározott vízkészleteket és vízigényeket a 2:XVII. — 5. és 6. mellékletben a nagy távlati vízmérleg hasonlítja össze. A vízmérleg figyelmen kívül hagyja az országos jelentőségű vízfolyásokat és az azokhoz kapcsolódó vízhasználatokat. A vízmérleg eredményeinek a nagytávlat esetében még fokozottabb visszahatása van a szakágazati fejlesztésekre, mint az 1980. évi állapot esetében. Ez természetesen azt is jelenti, hogy a fejlesztések általános és részletes terveinek kidolgozása a vízmérleg eredményeit módosíthatják. A részletesebb feltárások eredményei alapján számottevően módosulhatnak természetesen a vízkészletoldal tételei is. Végül a 2:XVII. —7 táblázatban az összefüggések megvilágítása céljából tájékoztatásul mellékeljük a Duna vízrendszerének országos jelentőségű vízfolyásaira támaszkodó 1980. éven túli öntözés- fejlesztés összesítő számértékeit. 264
