Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)
XVII. fejezet. Területi vízmérleg
ellátása nagyrészt a Zala folyó mentén (2/a), felszíni vizekből történik. A mezőgazdasági vízhasznosítás vízhasználatának túlsúlya a halastavak táplálását szolgálja (283 ldt/s), — szintén a felszíni vizekből, nagyobbrészt ugyancsak a Zala vízgyűjtő-területén. 2.23 VÍZMÉRLEG 1960-BAN 2.231 Vízmérleg a felszíni vizekre A 2. TVK-egység déli határát az országos jelentőségű Mura és Dráva folyók képezik. Kiemelt területi vízfolyásunk a Zala. A kisebb „területi” vízfolyások mérlegéhez az egységet két részre osztottuk: a 2/a jelű a Zala, a 2/b jelű pedig a Mura—Dráva vízgyűjtője. A felszíni vízkészlet területi megoszlása nem mondható előnyösnek: a terület készletének túlnyomó részét adó nagy vízhozamú Mura és Dráva a terület szélén folyik, az egyéb vízkészletek pedig — a Zalát is beleértve — csekélyek. — A Mura alapkészlete augusztusban 140 m3/s, szeptemberben 110 m3/s, a Dráváé a Muráéval együtt 290 ill. 220 m3/s, azonban határfolyók lévén, hazánk e készletnek csak egy részével (első közelítésre mintegy 50%-ával) rendelkezhet. A terület összes felhasználható helyi vízkészlete a Zaláéval együtt sem éri el augusztusban az 1,6 m3/s-ot, szeptemberben a 0,8 m3/s-ot. E készletnek mintegy fele része a 2/b részterületé: azonban ennek kisvízfolyásai jórészt — csakúgy, mint a Mura folyó — külföldi eredetűek: vízbőségüket és minőségüket tehát a jugoszláviai és ausztriai mesterséges beavatkozások megváltoztathatják. A vízkészlet minőségi megoszlása rendkívül kedvező: a 2/a részterület készletének mintegy 20%-a „B” minőségű, csak öntözésre hasznosítható, a TVK-egység összes többi vízkészlete, a folyókét is beleértve „A” minőségű, mindenre alkalmas. Területünkön a felszíni vizek hasznosítása elterjedt, bár a kihasználtság mértéke így is országos átlag alatti. Viszonylag jelentősek az ipari és halászati vízigények, az öntözés igénye ezeknek egyenként mintegy része. A Mura folyó jelenleg teljesen kihasználatlan. A Zala készletét is magukban foglaló helyi vizek átlagos kihasználtsága augusztusban 35%, szeptemberben 25%. Ezen belül a 2/a részterület elvi kihasználtsága a legnagyobb: 57% (55%), a 2/b részterületé 22% (18%), végül a Zala folyóé 13% (0%). A jelenlegi állapotot áttekintve a következők állapíthatók meg: a) A terület déli határán folyó, jelenleg teljesen kihasználatlan Mura „A” minőségű, minden célra felhasználható vízkészlete nagymértékben terhelhető. b) A Zala folyó és 2/a jelű vízgyűjtője kisebb szabad készlettel rendelkezik ugyan, további — a helyi fejlődésből adódó igényeken túlmenő — terhelése azonban mégsem javasolható. Tekintettel arra, hogy a Zala a Balaton fő táplálója, vízgyűjtőjén a jövőben legfeljebb olyan kisebb felszíni vízhasználatok települhetnek, melyek a kivett víz- mennyiség jó részét minőségromlás nélkül visszaadják a rendszerbe. c) A 2/b részterületen kimutatott szabad készlet (0,62 m3/s ill 0,25 m3/s) kis értékére és területi elosztottságára tekintettel itt is csak a természetes fejlődésből adódó kisebb helyi igények kielégítésével növelhető a terhelés. 2.232 Vízmérleg felszínalatti vizekre Partiszűrésű vizek mérlege A terület számottevő partiszűrésű vízkészlettel rendelkezik. Megoszlása nagyon egyenlőtlen. Nagy a Mura-menti sáv vízkészlete, 360 lit/s. Kisebb a Zala mente', ahol 10 lit/s-ra becsülhető a készlet. Másutt számottevő készletre nem számíthatunk. Mivel a partiszűrésű készletek jelenleg egyáltalán nincsenek kihasználva, elsősorban a Mura mentén nagyobb mértékű fejlesztés lehetséges. Talajvízmérleg A terület talajvízkészlete közepes, kereken 2 m3/s-ra becsülhető. A készlet területi megoszlása egyenlőtlen. A 2/“ és 2[ß területre a talajvízkészletnek kb. fele-fele esik, ugyanakkor a terület 70%-át kitevő 2ty részterület nem rendelkezik említésre- méltó talajvízkészlettel. A talajvíz minőség szerinti megoszlása átlagos. A teljes vízkészletnek 66%-a „A” minőségű, mindenre alkalmas, további 25%-a „B” minőségű, ipari és mezőgazdasági célokra alkalmas, végül 9%-a „C” minőségű, csak ipari hasznosítási célokra alkalmas víz. A talajvízkészlet a területen gyakorlatilag nincs hasznosítva, s így kb. 2 m3/s-nyi teljes mennyisége a 2/a és 2/ß részterületen a fejlesztéshez rendelkezésre áll. Rétegvizek mérlege A terület rétegvízkészlete közepes, összesen kb. 5 m3/s. Legjelentősebb a 2/D részterület (2,3 m3/s), és a 2/A részterület (1,0 m3/s) készlete. Legkisebb a 2/B részterület (0,4 m3/s) és a 2/E részterület (0,5 m3/s) vízkészlete. A rétegvizeknél minőség szerinti megoszlást nem vettünk fel, abból a meggondolásból kiindulva, hogy a rétegvízkészlet van olyan érték, amelyet — ha szükséges — kezeléssel aránylag gazdaságosan lehet mindenre alkalmas' minőségűvé tenni. A rétegvízigény a területen közepes, a készletnek mindössze 5%-át terheli. A rétegvizet elsősorban ipari (% rész), másodsorban kommunális célokra használják. Az öntözési hasznosítás jelentéktelen. A kihasználtság foka 1 és 11% között változik. Legkisebb a kihasználtság a 2/A és 2/E területen (1%), legnagyobb a 2/B és 2/C részterületen (11%). A terület rétegvízkészlete tehát gyakorlatilag szabad. Különösen a 2/D és 2/A részterületek összesen 3 m3/s-nyira becsült vízhozama volna még felhasználható. A többi részterületeken is a kisebb261
