Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)

XIII. fejezet. Ásványvizek, gyógyvizek és hévizek hasznosítása

XIII. FEJEZET

Ásványvizek, gyógyvizek és hévizek hasznosítása

1. BEVEZETÉS

A feldolgozás során három időszakot különböztetünk meg.

Az első időszak határa 1960 december 31-e, mely a szövegben megegyezik a jelennel, és egyben elhatárolja a múltat.

A második időszak 1960-tól 1980-ig terjed, és ez szorosan kapcsolódik a népgazdaság 20 éves távlati fejlesztési tervéhez.

A harmadik az 1980. év után következő és le nem határolt időszak. Ebben a részben kerülnek feldolgozásra a 20 éves tervidőszak utáni fejlesztési lehetőségek.

1.1 A témakör ismertetése

A fejezet az ásvány, gyógy- és hévizek gyógyászati felhasználását, az egyéb célokra való hasznosításon belül, a melegvízellátást, a fűtést, az ásványi só és gáztermelést, valamint a többrétű fel- használás összekapcsolásából származó komplex hasznosítást tartalmazza. Az igények kielégítéséhez szükséges ásványvíz, gyógyvíz és hévíz számbavétele, a feltárási munkák és a víztermelő létesítmények szintén a fejezethez tartoznak. Nem tartalmazza azonban a mesterséges melegvizek (felmelegített hűtővíz stb.) hasznosítását.

Ásványvíz hőmérséklettől függetlenül az a természetben előforduló víz, amely több mint 1 gr/1 oldott szilárd alkatrészt, vagy más meghatározott mennyiségű különleges alkotórészeket (bróm, jód stb.) tartalmaz.

Gyógyvíz olyan ásványvíz, amely vegyi összetételénél, vagy fizikai tulajdonságainál fogva gyógyhatású.

Hévíz minden 26 C°-nál magasabb hőmérsékletű természetes eredetű víz, tekintet nélkül vegyi ösz- szetételére.

Az ásvány-, gyógy- és hévizek kémiai csoportosítása a következő:

1. egyszerű hévíz,

2. egyszerű szénsavas (savanyú) víz,

3. alkálihidrogénkarbonátos (alkálikus) víz,

4. kalcium-magnéziumhidrogénkarbonátos (földes-meszes) víz,

5. kloridos (konyhasós) víz,

6. szulfátos (keserű) víz,

7. vasas víz,

8. kénes víz,

9. jódos víz,

9. jódos, brómos víz,

10. rádióaktív víz.

Megjegyzés: A vizek besorolása a kémiai elemzések alapján az Országos Közegészségügyi Intézet, a vizek gyógyhatásának hivatalos megállapítása az Országos Balneológiái Kutató Intézet feladata.

1.2 A múlt és a jelen

1.21 AZ ÄSVÄNY-, GYÓGY- ÉS HÉVIZEK GYÓGYÁSZATI HASZNOSÍTÁSÁNAK MÚLTJA ÉS JELENE

A Délnyugat-dunántúli TVK területén nincs.

1.22 AZ ÁSVÁNY-, GYÓGY- ÉS HÉVIZEK EGYÉB

hasznosításának műltja és jelene

A Délnyugat-dunántúli TVK területén nincs.

1.23 AZ ASVÄNY-, GYÓGY- ÉS HÉVIZEK KOMPLEX HASZNOSÍTÁSÁNAK MŰLTJA ÉS JELENE

A Délnyugat-dunántúli TVK területén nincs.

1.3 Az ásvány-, gyógy- és hévíz hasznosítás fejlesztésének szükségessége

1.31 AZ ÁSVÁNY-, GYÓGY- ÉS HÉVIZEK GYÓGYÁSZATI HASZNOSÍTÁSI FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE

A területen előforduló reumatikus, mozgásszervi, nőgyógyászati, szív- és érrendszeri megbetegedések számszerű felmérése nem történt meg. Ezek gyógyításra eddig csak a területen kívül eső ásvány-, gyógy- és hévízfürdőkben történt, ezért természetszerű követelmény az, hogy az itt lévő vizek hasznosítására minden lehetőt meg kell tenni.

229