Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
Zala, Zalaegerszeg 8 200 m3/nap városi szennyvizének bio1 ógiai tisztítása után a város alatt igen szennyezett (IV.) kategóriából elfogadható kategóriába kerül (II.) Principális-csatorna a nagykanizsai városi és ipari szennyvizeknek (35 000 m3/nap) biológiai tisztítása után a vízfolyás várhatóan a II. (elfogadható) kategóriába kerül. Mura a Lenti ipartelepek fejlesztésénél tervezett 450 m3/nap szennyvíz tisztítása és a Kerkán keresztül a Murát érő szennyeződéssel nem változott, tehát a Mura a III. szennyezettségi kategóriában fog maradni. Válicka (lásd IX. 1.22) 2.3 A javasolt megoldások sorrendje és a sorrend indokolása A legfontosabb és legsürgősebb feladat egyforma mértékben Zalaegerszeg és Nagykanizsa csatornaműveinek korszerűsítése és fejlesztése olyan ütemben, hogy a munkálatok befejeződjenek 1970-ig. Zalaegerszeg erős fejlődésben levő közigazgatási, kulturális és ipari központ, melynek városias fejlődése rohamosnak mondható. Ugyanez áll Nagykanizsára is, melynek szennyvizei nemcsak a Principálist de a Murát is fertőzik. Másodsorban Lenti járási székhely csatornázását kell megoldani. Lenti a megye egyik legjobban fejlődő közigazgatási, kulturális, egészségügyi és ipari központja. A jövőben gépgyár és vele kapcsolt nagyobb lakótelep épül. Ugyancsak megépül 1963 végéig 120 többszintes, közműves HM lakás. Tervezés alatt áll az előbbivel együtt 170 közműves, állami költségvetésből épülő lakás, melyek központi csatornázás nélküli megépítése tetemesen növelné a rosszul működő kisebb telepek számát. A központi csatornázás terveinek elkészítése előkészületben van. Jelenleg számos, inkább rosszul, mint jói működő kisebb szennyvíztisztító berendezéssel vezetik szennyvizeiket az igen szélsőséges vízjárá- sú Kerkába. A felszíni vizek tisztasága szorosan összefügg a települések és ipartelepek szennyvizeinek tisztításával. Az ipari és kommunális szennyvíztisztító telepek sorozatos kiépítése jelentős mértékben növelheti vízfolyásaink tisztaságát. Az előzőkben tárgyaltak ezért egyúttal felszíni vizeink tisztaságának fokozásával kapcsolatos teendők sorrendjét is megadják. 3. BEFEJEZÉS 3.1 A terv értékelése A keretterv képet ad a jelenlegi állapotról és feltárja a jövőbeni teendőket. Tartalmazza az ez idő szerint figyelembe vehető legfontosabb vízgazdálkodási feladatokat. Megteremti a lehetőségét és alapját hosszabb távlati népgazdasági terv elkészítésének. Más népgazdasági ágazatnak jelentős segítséget nyújthat saját távlati tervük kidolgozásához. A keretterv tájékoztatást ad, hogy milyen megterhelést jelent a népgazdaság számára a csatornázás és szennyvíztisztítás terén végrehajtandó legsürgősebb feladatok elvégzése. A bevezető rész a meglevő állapotot foglalja ösz- sze. A kommunális csatornázás adatainak megbízhatósága megfelelő. Kellően kimunkált adatok álltak rendelkezésre az ország közmű ellátottságáról, azok műszaki jellemzőiről. Az ipartelepek szennyvízkibocsátásának és tisztításának egyes adataiban már több bizonytalanság rejtőzhet. Kérdéses esetben azért mindig a jobban megfogható ipari vízbeszerzés és az alkalmazott gyártási technológia során várható vízveszteség egybevetésével történt a kibocsátott szennyvízmennyiség ellenőrzése és esetleges korrigálása. A kommunális csatornázás 20 éves fejlesztési tervének alapja az Országos Tervhivatal irányelvei és számai szerint elkészített lélekszámfejlesztési terv volt, mely az ország lakoslétszámát 1980-ra 11,3 millió főre irányozta elő. A keretterv célkitűzéseinek realitását kommunális vonalon az Országos Tervhivatal és az Országos Vízügyi Főigazgatóság 1962 januárban megadott fejlesztési irányelveinek, továbbá a különböző tervező vállalatok konkrét terveinek felhasználása biztosítja. A keretterv készítése során minden város, nagyközség és kiemelt mezőgazdasági központ csatornázásának és szennyvíztisztításának megoldására egyedi terv készült, s így a célkitűzések megvalósításához szükséges beruházási költségek reális számértékeknek tekinthetők. A 20 éves iparfejlesztés szennyvízelvezetésének és tisztításának tervezése az iparágak fejlesztési tervei alapján történt. A fejlesztés egyes nagyipari létesítményeinek csatornázására és szennyvíztisztítására a keretterv készítése során egyedi tervek készültek, azonban a beruházási költségek meghatározása az egységesség kedvéért mindenütt az országos átlagárak segítségével történt és csak részben lehetett figyelembe venni a helyi körülményeket. Előfordulhat azért egy-egy esetben, hogy az ipari szennyvizek elvezetésére és tisztítására beállított beruházási költség kissé magasnak vagy alacsonynak tűnik, azonban a TVK területre vonatkozóan az e célra fordítandó összegek valós értéknek fogadhatók el. A fejlesztés során keletkező káros ipari szennyvizek mennyiségének megállapítása, a jelenlegi gyártási technológiák feltételezésével történt. Új, korszerűbb technológiák bevezetése a káros szennyvizek jelentős mértékű csökkenését okozhatja, ami 206
